Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-324

164 Az országgyűlés képviselőházának 324- ülése 1929 november 5-én, kedden. nia. Ha barátai majd közelebbről megismerik Migrayt, akkor még a Máv. gépgyár kegyes engedélye sem lesz elegendő az új pártalakításhoz.» — «Természetes, hogy Migray József ezzel a pártalakítási kísérletével kirekesztette magát a szociáldemokratapárt tagjai közül.»—iaz 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző 3. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem,!) Szólni senkisem. kíván, a vitát bezárom, s kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház elfogadja, ennélfogva az ismertetett ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik Farkas István országgyűlési képviselő úr negyedik mentelmi ügye. (írom. 774.) Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1881/1929. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. 1413/4—1929. számú megkeresése szerint Migray József feljelentésére ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntető eljárást indított, mivel a «Népszava» politikai napilap 1929. évi november hó 23. napján megjelent számában «A pártból kizárt Migray ügve» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei: «Az egész közvélemény elítéli azt a jellemtelen támadó módszert, amellyel Migray magántermészetű dolgokat visz a nyilvánosság elé, hazug, rágalmazó módon. A kurzussajtó és az egyéb kormánypárti lapok azonban nagy örömmel közlik rágalmait, hogy eltereljék az ország figyelmét a protekciós fertőzött rendszerről. Mi eddig a legélesebb politikai harcokban is kikerültük a magántermészetű ügyek közlését. ízléstelennek és elvetendőnek tartjuk az ilyen harcmodort. Ha azonban rákényszerítenek bennünket erre az útra, szívesen szolgálhatunk mi is olyan csemegével, amivel a kurzuslapok Migray igénybevételével olvasóiknak kedveskednek. Ezeknek az előrebocsátása után a szociáldemokrata pártvezetőségnek csütörtökön megtartott rendkívüli ülése kimondta, hogy politikai jellegű port csak a független esküdtbíróság előtt hajlandó letárgyaltatni. Mindazonáltal elhatározza a pártvezetőség, hogy Migray állításait, amelyekről nevezett az ellene megindított fegyelmi vizsgálat során maga is elismerte a párt ellenőrző bizottsága előtt, hogy azokról csak hallomásból tud — egy, a pártválasztmány kebeléből kiküldött és a pártvezetőségtől teljesen független bizottság elé terjeszti, amely bizottság lesz hivatva arra, hogy Migray minden állítását vizsgálat tárgyává tegye és azokról ítéletet mondjon.» — az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző 3. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az ismertetett ügyben a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház elfogadja, ennélfogva az ismertetett ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik Farkas István képviselő úr ötödik mentelmi ügye. (írom. 775.) Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1879/1929. f.Jí, szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 1535/1929. számú megkeresése szerint ellene a bíróság mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, mivel a «Népszava» politikai napilap 1928. októben 16-án megjelent számában «Föl kell riasztanunk a magyar nép éberségét, mert a politika látóhatárán monarchista kalandok érlelődnek» feliratú cikk tartalma az 1913 : XXXIV. te. 3. §-ába ütköző, a királyság intézménye ellen való lázítás bűntettének az ismérvét látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az ^összefüggés nevezett képviselő személye és vélelmezett bűncselekmény között kétséges, mert a vonatkozó cikk a szociáldemokratapárt rákospalotai pártszervezetének közgyűlésén Várnai Dániel országgyűlési képviselő elmondott beszédét reprodukálja, amelyet a gyűlésen jelenlevő hatósági közeg nem kifogásolt, arról pedig, hogy nevezett képviselő a beszédet milyen értelemben mondotta el, az illetékes hatósági közegnek a jelentése az iratok közül hiányzik, már pedig a lázítás bűntettét említett képviselő a beszéd elmondásával követhette el, a cikk tartalma a hivatkozott lázítás bűntettének tényálladékát nem meríti ki, zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja at. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja, ennélfogva ebből az ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik Farkas István képviselő úr hatodik számú mentelmi ügye. (írom. 776.) Nánássy Andor előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 2057/1929. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának .a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 1534/1—1929. számú megkeresése szerint