Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.
Ülésnapok - 1927-333
424 Az országgyűlés képviselőházának 333 sál szemben lojálisak. Miniszterelnök úr, legyen annyira lojális, vegye tekintetbe azt, hogy a mi helyzetünk is nehéz, amikor mii: dig ilyen gárdával állunk szemben. (Zaj a széhőbaloldalon. — Gr. Bethlen István; Nem állunk gárdával szemben!) Ezt a kézlegyintést nem tudom megérteni. Nekünk szólt-e ez? Valakinek szólt, de nem tudom momentán, kinek. Milyen ideges a miniszterelnök úr, amikor én felkelek. (Derültség.) Miért? A miniszterelnök úr ismétlem, azt mondotta, hogy a képviselő úr és mások. Vagy talán rosszul hallottam? De Rassay képviselő úr tegnap nem csinált mást, mint az én felszólalásomat támogatta és mert a miniszterelnök úr azt mondotta, mondja meg Rassay, hogy tulajdonképpen mit akar, leszek olyan bátor megmondani, hogy tegnap mit akart az ellenzék. (Szabó Sándor: Minek felmelegíteni a tegnapi beszédet? — Zaj. — Baracs Marcell; Mennyi gyámja van a miniszterelnöknek: Östör, Szabó! — Bródy Ernő: Ne segítse! Győzött Kossuth. — Malasits Géza: Győzött Kossuth'az önök segítségével! — Szabó Sándor: Mondja meg, mi van a titkos választónoggal! — Rothenstein Mór: Azt maguk elsikkasztották! — Jánossy Gábor: Ebből az egészből kevés haszna van az országnak! — Zaj. — Elnök csenget.) A Ház elnöke tegnap napirendi indítványt tett. Én félszólaltam ós elfogadtam az elnök napirendi indítványát, de egy kérelemmel fordultam az igen t. túloldalhoz. Aki itt volt, igazolhat. (Rassay Károly: így volt!) Nem is tettem kiLön javaslatot. (Jánossy Gábor: Az is igaz!) Eszemágában sem volt, hogy a jóvátételi kérdésnek a mai szituációban való napirendre tűzését kérjem. Mit kértem? Miután látom, hogy a Ház sehogy sincs foglalkoztava és napokig járunk ide a nélkül, hogy komolyabb tárgyunk voira, azt kérem és kértem az igen t. többségtől, méltóztassék a kormánnyal odahatní, hogy a gazdasági kérdések ez alatt az idő alatt valamilyen formában a Ház elé kerüljenek és utaltam arra, hogy a házszabályok erre többféle utat-módot engednek. Indokoltam ezt azzal, hogy azt hiszem, ha a gazdasági krí zis tárgyalása folyamán itt dokumentálódnék az, hogy az ország további jóvátételek fizetésére képteler, ez külpolitikai vonatkozásban csak előnyös lehet. Ez volt az, amit tegnap kértem. Azt mondottam, három probléma van ma, amely a közvéleményt foglalkoztatja: a jóvátétel problémája, amelyről tudom, hogy most napirendre nem tűzhető, a másik a gazdasági krízis, amely nézetem szerint i^n^s bizonyos formában idehozható, (Zaj a jobboldalon.) harmadszor a fővárcsi törvényjavaslat és ott megint csak azt kértem a többségtől, hogy miután szükséges, ho^y egységes front várja a jóvátétel kérdésének megoldását, hasson oda a kormánynál, hogy tegye megfontolás tárgyává, nem lehetne-e abból a javaslatból azokat a bizoryos méregfogakat kihúzni, hoe*y ne legyünk kénytelenek most, amikor Treuga Deire lesz szükség, kemény harcot végigvívni itt a parlamentben. Ezt k^tem én, miniszterelnök úr, tegnap a többségtől. Ez az, amit mondani akartam. (Helyesig a baloldalon.) Elnök: Rassay képviselő úr személyes megtámadtatás címén kíván szólni. A szót megadom, Rassay Károly: Személyes kérdésben és Hitéi'esitették ; , vitéz Borbély-Maczky Emil ?. h. naplóbirálő-l ülése 1929 november 22-én, pénteken. félreértett szavaim helyreigazítása címén is szólni kívánok, miután a miniszterelnök úr beszéde végén azzal ült le, hogy nem tudja, mit akartam. Friedrich képviselőtársam megmagyarázta, hogy tegnap mit akartam vele együtt. Ezt elintéztük. így a t. miniszterelnök úr megjegyzése csak mai felszólalásomra vonatkozik. Azt hiszem azonban, a lefolytatott tárgyalás anyagából a Házban mindenki tudja a miniszterelnök úron kívül, hogy miért szólaltam fel. A miniszterelnök úr olyasva.amivel támadott meg engem, amit én nem mondottam. A miniszterelnök úr engem azzal támadott meg, hegy én azt állítottam volna róla tegnap, amikor itt tárgyaltunk... (Gr, Bethlen István miniszterelnök: Célzást tett reám!) Bocsánatot kérek, a célzást nem a miniszterelnök úr szemétére, hanem általában tettem. De a miniszterelnök úr azért támadott meg, mintha tegnapi felszólalásomban reklamáltam volna a kormányt és így elsősorban az ő személyét azzal a beállítással, hogy nincs itt, hanem vadászni van. Azéit szó'altam fal, hogy a miniszterelnök úrnak ezt a megállapítását elhárítsam és ha talán nem lett volna közben olyan megjegyzése, amelyet én jogosan, felháborodással utasítottam vissza, és amely jogosan idegessé tett, nyilván ugvanebben a nyugodt tónusban megmagyaráztam volnq a miniszterelnök úrnak ezt a tényállást. Minthogy azonban általában véve úgy állították be a dolgot, mintha tegnapi megjegyzésemet módosítani akartam volna vagy éppen le akartam volna tagadni, tartozom magamnak azzal, hogy kijelentsem: igenis, általában véve aggodalommal nézek bizonyos je^nségeket, amelyek ezeket a kényes magánszórakozásokat illetik (Felkiáltésrk jobbfelől: Nem is kénves!) Bocsánatot kérek, ezt elintéztük. Ellenkező felfogásom van a miniszterelnök úrral, önök helyeseltek, én fenntartom; nem érdemes a dologba újra belemenni. En csak azért szólaltam fel, mert értem ugyan, hogy a miniszterelnök úr meglehetősen elveszti a kontenanszot ezekben a nehéz viszonyokban, ezekben a nehéz helyzetekben, (Ellenmondások jobbfelöl.) de mégis súlyt kell helyeznem arra, hogyha a miniszterelnök úr bizonyos zavarba jön is, ez a zavar kifelé ne úgy jelentkezzék, mintha én nem tudnám, mit akarok vagy mit csinálok. (Rubinek István: Imparlamentáris kifejezést nem a miniszterelnök úr használt! — Friedrich István: Az tény, hogyha a miniszterelnök úr megjelenik, mindjárt más a hangulat. — Derültség és zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Friedrich István: Látná a miniszterelnök úr, milyen a hangulat, ha nincs itt!) Csendet kérek! Jelentem a-t. Háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. (Bródy Ernő: Győztél, Kossuth! — Rubinek István: Mi van a titkos választójoggal?) Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzökönyvet felolvasni szíveskedjék. Petrovics György jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 12 óra 50 perckor.) Udvardy János s. k, íqi tagok.
