Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.
Ülésnapok - 1927-332
Az országgyűlés képviselőházának 332. beadott perorvoslatnak. Kétségtelen azonban, hogy a mentelmi jog megsértése nem forog fenn, mert hiszen a kifogásolt bírói határozat, amely egyszerűen felfüggesztett egy eljárást, nem alkalmas arra, hogy Buday Dezső országgyűlési képviselőt képviselői függetlenségében befolyásolja vagy képviselői hivatásában bármi módon háborgassa vagy akadályozza. Ez okból a mentelmi bizottság azt javasolja a t. Háznak: mondja ki, hogy a jelen esetben Buday Dezső országgyűlési képviselő, mentelmi joga rem sértetett meg. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadta, ennélfogva kimondom, hogy Buday Dezső képviselő úr mentelmi joga nem sértetett meg. Kálmán Jenő képviselő úr, mint a mentelmi bizottság előadója, kíván jelentést tenri. Kálmán Jenő előadó: T.Ház! Van szerencsém beterjeszteni a mentelmi bizottság jelentéseit Vanczák János, Kabók Lajos, gróf Hm yady Ferenc, Bárdos Ferenc egy-egy rendbeli és Farkas István többrendbeli mentelmi ügyében. Kérem, méltóztassék azoknak kinyomatása, szétosztása és annak idején napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A Ház a beadott jelentéseket kinyomatja, szétosztatja és azok napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirerdünk szerint következik a Képviselőház 1930/31. évi költségvetési előirányzatáról a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása. (írom. 863) Urbanics Kálmán képviselői urat, mint előadót, illeti a szó. Urbanics Kálmán előadó: T. Ház! A Képviselőház gazdasági bizottsága a házszabályok 117. §-ának rendelkezéséhez képest összeállította és a Ház elé terjesztette az országgyűlésnek az 1930/31. költségvetési évre szóló költségvetési előirányzatát. A bemutatott előiráryzat az 1. cím alatt felsorolt kiadási tételekkel nem foglalkozik; nem foglalkozik pedig azért, mert a gazdasági bizottság sem foglalkozott az e cím alatt felsorolandó kiadási tételekkel, mert azok a Felsőházra vonatkoznak és azoknak megállapítására a Felsőház illetékes. Az előirányzat egyébként az előző években elhatározott és végrehajtott szervezési változtatásokkal kapcsolatos kiadások fedezéséről is gondoskodott és gondoskodott anrak a 36.690 pengőnek fedezéséről is. amely az 1930/31. költségvetési évben a nyugdíjak szaporodása címén fog felmerülni. Mindennek ellenére a költségvetés az előző évi költségvetéssel szemben 174.140 pengő megtakarítást mutat fel. Ha ehhez az összeghez hozzászámítjuk azt a körülbelül 105.000 pengőt kitevő megtakarítást is, amely az 1. cím alatt a Felsőház részéről terveztetik, ez a megtakarítás 279.230 pengőt fog kitenni, ami az előző évi költségvetésnek 5%-át jelenti. A költségek csökkentése a 3. és 4. cím alatt, mégpedig az országgyűlés igazgatási költségeinél 203.860 pengővel, a képviselőházi őrségnél pedig 6970 pengővel szerepel. Együttvéve tehát a megtakarítás 210.830 pengőt tesz ki, amelyből leszámítva a nyugdíjterheknél mutatkozó tobbkiadásokat, marad a már említett 174.140 pengő. A bizottság úgy látja, hogy a hitelcsökkentés ellenére az adminisztráció zavartalansága biztosítva van, az nem kockázatos, mert minden ülése 1929 november 21-én, csütörtökön. 391 előrelátható szükségletről gondoskodás r történt. Az egyes hitelek csökkentése legfőképpen abban fogja majd éreztetni a maga hatásat, hogy az épület még folyamatban levő tatarozási munkálatai több évre fognak elnyúlni, mint azok előzetesen terveztettnek. Itt méltóztassék megengedni, hogy amikor az országgyűlés elhelyezésének kérdésével foglalkozunk, röviden kitérjek egy a hírlapokban felvetett gondolatra, amely gondolat a takarékosság jegyében arra irányult, hogy a Képviselőház a maga üléseit ne itt, ebben a Házban, hanem a régi Képviselőházban tartsa meg. (Friedrich István: Bizony kisebb teremben is elférnénk! — Jánossy Gábor: Nagyon helyes! Már régen kellett volna!) T. Képviselőház! Eá akarok mutatni arra, hogy ezt a gondolatot takarékossággal megindokolni egyáltalán nem lehet. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy legelsősorban js a régi Képviselőház nem volt sem az országgyűlésnek, sem az államkincstárnak tulajdona, ha tehát azt el akarnók foglalni, abban az esetben annak bérletéről kellene gondoskodni. De eltekintve a netán fizetendő bérösszegektől is, az országgyűlés műszaki hivatala megvizsgálta r azt az épületet; annak az épületnek használható állapotba helyezése, tatarozása, szükséges átalakítása s ezenkívül és legfőképpen az, hogy az épületben a Felsőháznak helye nem volt, hanem a Felsőház a Múzeumban volt elhelyezve, a Múzeumnak pedig olyan férőhelye, amelyet át tudna adni, ma már egyáltalán nincs s maga is kénytelen avval a gondolattal foglalkozni, hogy az épületét a maga céljai szempontjából kibővítteti, — mondom tehát, a Felsőház férőhelyeinek biztosítása és a régi Képviselőház tatarozása körülbelül másfélmillió pengő kiadást jelentene. De ha nemcsak ezt az egyszersmindenkorra szóló kiadást tekintjük, hanem az általános és állandó használattal összefüggő kiadásokat, akkor is ez a megoldás megtakarítást egyáltalán nem jelentene. Ha ugyanis a személyzeti kiadásokat tekintjük, kétségtelen, hogy ezzel a proponált megoldással kisebb személyzetet kellene a törvényhozás körül alkalmazni és foglalkoztatni, de itt maradna ez a történelmi értékű, nagybecsű épület, amelynek gondozását elhanyagolni egyáltalán nem lehetne, ezt fenn kellene tartani. Már pedig ez az épület más^ praktikus célokra egyáltalán fel nem használható, mert ez kizárólag a törvényhozás céljaira épült s már beosztása is olyan, hogy más^ célokra egyáltalán nem alkalmas. Éppen ezért mondom, hogy ennek gondozása felemésztené azt a csekély megtakarítást, amelyet a személyzeti oldalon el lehetne érni, (Ügy van! a középen.) sőt állítom, éppen a műszaki hivatal véleménye alapján, hogy a személyzeti kiadásoknál szaporodás állana be. Ha nézzük a fűtésre szükséges Összegeket, akkor megállapíthatjuk, hogy más, takarékosabb elhelyezésnél a Ház fűtési költsége jóval kevesebbe kerülne, mint itt. Méltóztassék azonban figyelembevenni azt, hogy a Ház műszaki hivatala a forradalom alatt tett tapasztalatok alapján s a saját szakvéleménye alapján abban a véleményben van, hogy még abban az esetben is, ha ez az épület nem használtatnék, ennek fenntartása szempontjából feltétlenül szükséges, hogy az épület legalább 15 fok Celsius melegre mindenkor felfűttessék, mert egyébként az épület márványai, freskói (Friedrich István: Ez az! — Derültség.) pótolhatatlan károkat szenvednének. (Friedrich István; Most majd fűthetünk a freskókra!)
