Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-320

Az országgyűlés képviselőházának 32 Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Lakatos Gyula előadó: T. Képviselőház! Az általam a következőkben előterjesztendő néhány módosítás nem más, mint technikai keresztülvitele azoknak a módosításoknak, amelyeket az együttes bizottság tett már meg, és amelyeknek a részletekben való keresztülvitele a bizottságban elmaradt. A3. §-nál indítványozom, hogy a 2. bekezdés első mondatában az «esetleg fizetendő kötbért» szavak után tétessenek a következő szavak: «vagy az erre az esetre meghatározott egyéb kikötéseket». Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 3. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Mármost kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az előadó úr által beterjesztett pótlást, amelyet ő a 2. bekezdéshez indítványozott, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház tehát az előadó úr által a 3. § 2. bekezdéséhez indítványozott pótlást is elfogadta. Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző: (Olvassa a 4—17. §-okat

f amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 18. §-t.) Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Lakatos Gyula előadó: T. Ház! Indítványozom, hogy a 18. § 2. bekezdésének 11. sorában a következő szavak: «a 11. $.» helyébe tétessék a következő szó: «csalárdság». Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 18. § eredeti szövege szembenáll az előadó úr által módosított szöveggel. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e a 18. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, szemben az előadó úr által beterjesztett módosítással, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház a 18. § eredeti szövegét nem fogadta el, ennélfogva azt az előadó úr által beterjesztett módosítással jelentem ki elfogadottnak. Következik a 19. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző: (Olvassa a 19—29. §-okat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 30. §-t.) Elnök: Az előadó úr Mván szólani. Lakatos Gyula előadó: T. Képviselőház! Indítványozom, hogy a második bekezdésben az «-ennek eredménytelen eltelte után» szavakat követve, tétessenek a következő iszavak «taggyűlési határozattal». Itt arról van szó, hogy valamelyik tag csak taggyűlési határo zattal legyen kizárható a társaságból bizonyos kötelesség mulasztása esetén. Elnök: A 30. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéshez az előadó úr pótlást indítványoz. Kérdem • a t. Házat, méltóztatik-e az előterjesztett pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a pótlást elfogadta, a szakaszt tehát azzal együtt jelentem ki elfogadottnak. Következik a 31. §. Gubicza Ferenc jegyző (Olvassa a 31—49. r

. ülése 1929 október 23-án, szerdán. 31 §-okat, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa az 50. §-t). Elnök: Az előadó úr (kíván szólani. Lakatos Gyula előadó: T. Képviselőház! Indítványozom, hogy az ötödik sorban a «taggyűlés összehívására» szavak után és «a szavazásra» szavak helyébe «a szavazati jogra és annak gyakorlására» szavak iktassanak be. Elnök: Az 50. § eredeti szövegével szemben áll az előadó úr által módosított szöveg. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 50 §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr módosításával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház nem fogadta el az eredeti szöveget, ennélfogva tehát azt az előadó úr módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik az 51. §. Gubicza Ferenc jegyző (Olvassa az 51. és 52. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa az 53. §-t). — Káinoki Bedő Sándor! Kálnoki Bedő Sándor: T. Képviselőház! Bátor vagyok egy módosítványt ajánlani. Ez a szakasz ugyanis arról rendelkezik, hogy cégvezetőt és általános kereskedelmi meghatalmazottat az ügyvezetők csak akkor rendelhetnek ki, ha a társasági szerződés, vagy a taggyűlés nekik azt megengedi, megelőzően pedig azt rendeli az 51. §, hogy iaz ügyvezetők a társaság ügyvitelében és képviseletében csak együttesen járhatnak el, ha csak a társasági szerződés másképpen nem rendelkezik. Megtörténhetik már most, hogy a cégvezető vagy általános kereskedelmi meghatalmazott kirendelését nem engedi meg nekik a taggyűlés vagy a társasági szerződés, de ennek ellenére kirendeltek. Hogy állunk ekkor a harmadik személlyel szemben? Erre nincs szabályozás. Itt is kell tehát állnia annak az elvnek, hogy harmadik személy nem köteles vizsgálni, mi van a belső alkotmányban és ha a cégvezető kirendelése be van vezetve a cégjegyzékbe, az kötelezi a társaságot harmadik személyekkel szemben is. En helyesnek tartanám, ha ez kifejezésre jutna a törvényben. Azáltal, hogy az 51. § szerint az ügyvezetők csak együttesen intézkedhetnek, egy másik elv is megszegődik. A közkereseti társaság szabályai szerint t. i. cégvezetőt és általános kereskedelmi meghatalmazottat a társaság tagjai, akik azonosak a jelen esetben az ügyvezetőkkel, csak együttesen rendelhetnek. Ennek megvan a maga alapja. A cégvezetői meghatalmazás a legmagasabbrangú kereskedelmi meghatalmazás lévén, ennek megadásához természetszerűleg valamennyi társasági tagnak hozzájárulása szükséges. Viszont akkor az is áll, hogyha ez a bizalom csak egynek részéről is megingott, akkor a bázis, az egységes bizalom elesvén, meg kell szűnnie a meghatalmazásnak is. Ez a jogszabály áll a közkereseti társaságokra. Itt <az újítás és az elv áttörés az, hogy a cégvezető meghatalmazásának visszavonásához is valamennyi ügyvezető hozzájárulása szükséges, mert hiszen az 51. § szerint csak együttesen járhatnak el. Nézetem szerint ez ellentétben áll azzal a személyi egyesülésekre alkalmazott elvvel, amely itt is irányadó kellene hogy legyen, mert nézetem szerint a korlátolt felelősségű társaság inkább magán viseli a személyi egyesülés, mint a tőkeegyesülés jellegét. Ha tehát az együttes bizalom, mint a megbízás alapja megszűnik akármelyik ügyvezető személyében, az, akinek személyében ez megszűnt, a visszavonás gyakorlására is jogosítva kell legyen. Ep-