Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.
Ülésnapok - 1927-332
Az országgyűlés képviselőházának 332. Ülése 1929 november 21-én, csütörtökön. 389 emlékszem rá egészen tisztán! — Zaj.) Most bátor leszek újból felolvasni. Mintha erre az esetre szabta volna Csemegi Károly az 1873 december 3-án tartott ülésben a következőket mondotta egy vitás ügyben (olvassa): «Nem elég ugyanis maga a kauzális nexus, nem elég maga a bírói illetékesség, nem elég általánosan a zaklatás fennforgásának kérdése: szükséges, hogy konstatálva legyen az: bűntettet vagy vétséget lát-e a bíróság egy bizonyos cselekményben. A kihágást sokkal csekélyebbnek tartom, hogysem vizsgálatának elhalasztása párhuzamba hozathatnék ama funkció nagyságával, mely a képviselőre itt vár.» (Rassay Károly: Ez épp az ellenkezője!) Ez nem az ellenkezője. A kihágásra vonatkozólag ez világosan azt mordja, — s azt hiszem, helyesen magyarázom (Rassay Károly: Tessék csak nyugodtan elolvasni! Éppen az ellenkezője!) '•— hogy a kihágásokat annyira csekélyebb jelentőségűeknek tartja, hogy az azokkal való foglalkozás, azoknak vizsgálata nem áll arányban azzal a nagy feladattal és azzal a nagy hivatással, amely a képviselőre hárul és ezekkel a képviselőt zavarni nem volna helyes és nem volna tanácsos. Ami mármost a konkrét esetet illeti, ne méltóztassék azt gondolni, hogy akár én, akár a bizottság abban a felfogásban volna, akár egy pillanatig is, hogy itt a hatóság részéről zaklatás történt. A hatóságok a maguk sablonos hivatását teljesítik, az az eirdőfelügyelő, ha az erdősítés terén^ bizonyos fásítási kötelezettségeket i:em teljesítenek, a kihágási eljárást hivatalból megindítja, annak megindításától nem tekinthet el és így a megkeresés is szükségképpen következménye a megindított eljárásnak. A konkrét esetben az iratok jól varnak felszerelve, ebben & tekintetben Váry képviselő úrnak fejtegetését csak úgy tekintem, hogy az általánosságban szól (Váry Albert: Ügy van!), mert a jelen esetben az iratok teljesen jól vannak felszerelve. A közigazgatási bizottsághoz a képviselő úr, akinek mentelmi joga felfüggesztését kérik, még 1927. április 28-án a következő beadványt intézte (olvassa): «... számú határozattal felsőkékedi erdőm körülbelül 36 katasztrális holdnyi területének erdősítésére kötelezve lettem olykép, hogy fenti területnek a fele 1926. őszén, másik fele pedig 1927. tavaszán erdősítendő. E kötelezettségemnek múlt év őszén eleget is tettem, mivel körülbelül 20 katasztrális holdat tölgymakkal beültettem.» (Friedrich István: Mindjárt megtarthatnék a tárgyalást is! Ez nem jogi kérdés!) A mentelmi bizottságnak ismertetnie kell a tényállást teljességében, ha az egyáltalában vitássá tétetett. (Tovább olvassa): «A most tavasszal esaközlendő erdősítésre folyó hó őszéig tisztelettel halasztást kérek. Kérelmem indokolására tisztelettel felhozom, hogy múlt év őszén oly bőséges makktermés volt, hogy az elhullott makk, reményeim szerint, a még erdősítendő terület egy jelentékeny részén megfogant és így e helyeken az erdősítés felesleges lesz.» Ezt én azért olvastam fel, hogy bizonyítsam, hogy a képviselő úr a beszerzett iratok, közokiratok alapján megállapíthatólag kötelezettségéi igyekezett is teljesíteni és előadta az okokat is, amelyek miatt az teljesíthető nem volt, ha tehát formailag forog is fenn kihágás, az mindenesetre olyan minimális... (Friedrich István: Akkor ne féljen!) Nem is fél! Nem is gondolnám, hogy félne. Mondom, olyan minimális cselekményről van szó, (Friedrich István: Nem minimális!) hogy ezt a képviselőt tárgyalásokkal és egyebekkel elvonni a maga hivatásának teljesítésétől, nem volna helyes. (Rassay Károly: Mi lesz a szankció, ha ezután sem erdősít?) Az egészen más kérdés, ha újból megtörténik ez. (Friedrich István: Miért? Akkor visszaeső bűnös lesz!) Kihágás lesz akkor is, de akkor nyilvánvalóan meg lehet állapítani, hogy a képviselő úr azt az oltalmat, amelyet a mentelmi jog a képviselők számára jelent, nem érdemli meg. (Rassay Károly: Mi lesz akkor Csemegi vei? A kihágással?) Ez 1873-ban volt. (Rassay Károly: Ma már nem érvényes?) 1873. óta sok mindenben megváltozott a felfogás. (Friedrich István: Csemegi már régen meghalt. Ha Bethlen mondaná! — Derültség.) Ezt a felfogást a magyar Képviselőház évtizedeken keresztül követte és vallotta és amint Váry Albert t. képviselőtársam nagyon helyesen mondotta, végre is a Képviselőház plénumának bölcsesége dönt a felett. Ebben nincs semmiféle párt, ebben nincs semmiféle politikai kérdés. A mentelmi bizottság most is a gyakorlathoz ragaszkodva ezt a javaslatot terjesztette elő és én tisztelettel kérem, hogy ezt a javaslatot méltóztassék elfogadni. (Friedrich István: Ki kell adni! Lehetetlen! Szavazni fogunk!) Elnök: Kíván még valaki szólni? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások balfelöl: Kiadjuk! ~ A képviselők egyrésze feláll.) Akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Zaj.) Azt hiszem, tévedés van a dologban. En azt kértem, hogy akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Zaj.) Minthogy a felállás bizonytalan volt, az elnök nenï tudja megállapítani a Ház határozatát, (Mozgás és zaj.) tehát engedelmükkel mégegyszer ismétlem a kérdést. (Helyeslés.) Akik elfogadják a mentelmi bizottság javaslatát, hogy tudniillik a Ház Fekete Lajos képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben ne függessze fel, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Felkiáltások a bal- és a szélsőbülol-* dalon: Kisebbség!) Kérem azokat, akik a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség A Ház tehát a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadja el és ebből kifolyólag Fekete Lajos képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti. (Zaj.) Következik a mentelmi bizottság jelentése Szilágyi Lajos képviselő úr mentelmi ügyében, (írom. 860) Kálmán Jenő előadói T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 6407/1929. f. ü. szám alatt Szilágyig Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. ; kérte* mert a budapesti kir büntetőjárásbíróság B* VII. 18.043/10—1925. számú jogerős ítélete szerint nevezett képviselőt a Btkv 290. §-ába ütköző párbajra való kiállás vétsége miatt 200 pengő pénzbüntetésre ítélte, — melv büntetés behajthatatlanság esetére 20 napi allamfogházra.vál* toztatandó át: — a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, az ítélet végrehajtása céljáéból kéri. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, — az összefüggés az ítélet és nevezett képviselő személye között nem kétséges, f mivel azonban a 200 pengő behajtása tekintetében a bíróság nem intézkedett, a mentelmi jog felfüggesztése ügyében , csak akkor van helye a megkeresésnek, ha ä pénzbüntetés behajthatatlansága szabály szerint 75*
