Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-330

Az országgyűlés képviselőházának 330. ülése 1929 november iU-én, csütörtökön. $25 a bothoz, sem a halálbüntetéshez sietni, az a magyar tiszt ilyen metódusokkal fogja a fegyelmet helyreállítani akarni. Ennek a magyar tisztnek és magyar vezérnek azonban alkalmat kell adni arra, hogyha baj van, ha felbomlik a sor, akkor brutális eszközöket is alkalmazhasson és ha. kell, — ezt har gsúlyozoni —-.a botot is igény'bevehesse. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) , T. Ház! Rátérek most egy kényes kérdésre és ez a kardhasználat kérdése. Én egész politikai pályafutásomon, de még.mint tényleges katona is, állandóan kerestem a polgári társaságot, mert éreztem, hogy mint privát embernek kiegészülésre van szükségem és nagy szeretettel emlékezem mindig vissza azokra a polgári barátaimra,'akikkel együtt éltem ifjú életemet. Nekem tehát nem kell különösképpen hangsúlyoznom, főleg nem, mirt felelős miniszternek, hogy én nagy súlyt helyezek a polgárság és • katonaság: közti harmonikus egyetértésre. Én a katonát polgárnak tekintem. (Helyeslés a jobboldalom) állampolgári vonatkozásban és szeretném;, ha az állampolgárt katonának tekinthetném. (Helyeslés a jobboldalon.) A trianoni szerződés ebben megakadályoz engem és ezért csak 35.000 embert tekirthetek katonának azok között a polgárok között, akik a magyar államhoz tartoznak. A katona azonban, amikor egyenruhát és kardot visel, más-. képpen jelentkezik a közélet porondján, mint más. Voltak felszólalók, akik először kifogásolták a kard haszrálatát, a következő, már el- ; vette a kardot, azután volt, aki levetkőztette a tisztet és polgári ruhát adott rá és az mondotta, hogy legyen polgár, mint a nyugati nemzetek- ' néí. Ezekhez a felfogásokhoz én a magam ré- : széről sajnálatomra nem tudok csatlakozni. Az uniformis nem egyéni ruha, ez az államfő által szentesített ruha. Az uniformis nem « az egyén hivalkodását van hivatva jelenteni, az uniformis az. állam szuverenitásának unt- . förmisa. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Az uniformis,, amelyet a magyar tisztikar vi- j sel, azt jelenti, hogyha valaki ennek a nemzetnek élete ellen veszi fel a küzdelmet és emeli fel kézét, ezek az uniformisban járók elsősorban jí vannak hivatva arra, hogy erre a kézre lecsap- ;

' janak alkar belülről, akár kivülrol jön ez a kéz. [ (Ügy van! Ügy van! jobb felől) Az a tiszt, aki j ezt az uniformist viseli, az az uniformishoz tar- } tozó kardot nem mint fegyvert viseli. Abban \ igaza yan Fábián Béla képviselőtársamnalk, hogy ma már a kard, mint fegyver a gyalogságnál — hangsúlyozóm — idejét múlta, a lo- j vasságnál azonban nem múlta idejét, mert ami ' szabályzataink szerint a lovasság á roham pil- j lanatában kardot ránt, tehát a kard még mint j fegyver is^alkálmaztatik. De én a kardban âz : ú. n. magánéletben szimbólumot látók, arnely \ szervesen tartozik a magyar királyi tiszteik \ uniformisához. Ettől a szimbólumtól áz unifor- • mist megfosztani-annyit- jelent, mint-a fa koronáját leveleitől megfosztani. (Ügy van! Ügy \ van! a jobboldalon.) Ez szervesen összetartozik. Inkább térjünk át teljesen a polgári ruha viselésére, de uniformisban járni kard nélkül, ehhez soha hozzá nem járulék. (Helyeslés a \ jobboldalon.) , - . r A szolgálati szabályzat, amelyre hivatkoz- i tam,. a kardviselést is szabályozza és nézetem \ szerint klasszikusan. Azt mondja a szolgálati I szabályzat (olvassa): «A honvédnek -azon-, joga j hogy az oldalfegyvert szolgálaton kívül ís-vi<- \ selheti, harcos, hivatásával; összefüggésben álló különös kitüntetés, (Ügy van! Ügy van! a jobb- « oldaton.) amely azonban őt arra kötelezi, hogy I kihágásokat és erőszakoskodásokat annál gondosabban kerüljön, mivel a fegyverrel való visszaélés mindenlkor a legszigorúbban büntettetik.» T. Ház! A kard használatát elvonni attóh akinek adott esetben az állam szuverenitását kell képviselnie, nem lehet. Aki ezzel, visszaél, azt — én garantálom és minden felelős honvédelmi miniszternek garantálnia kell — a legszigorúbb büntetésben kell részesíteni. A magy. kir. honvédség életélben eddig, — két vegyes dandárt fogok idézni, a budapesti és pécsi vegyesdandárt — a vidéki vegyes dandárban tíz év alatt négy eset fordult elő, a budapesti ver gyesdandár területén pedig 15 eset, E közül az összesen 19 eset közül 13 esetben jogosult volt a kardhasználat, a többi esetben jogosulatlan. Egy esetben kétévi fogházbüntetés járt annak, aki kardját jogosulatlanul használta. (Rassay Károly: Tiszt volt?) Tiszt volt. Fábián Béla igén t., képviselőtársam azt hangoztatta, hogy csak a fiatalság szokott viszszaélni a kard használatával.. Tényleg bizonyos fokig igaza van, de ezekbén az említett esetekben két törzstisztről is szó van. Hogy miért nem bántják a törzstisztet, — ő ugyanis úgy állította be a dolgot, hogy a tiszt volt az áldozat — áz a tekintéllyel van összefüggésben. (Gaal Gaszton: Keresd az asszonyt! — Derültség.) És miért bántják a fiatalabbakat, miért van a fiatalsága nak affér jel Azért, mert rendesen olyan életet él, ahol erre inkább van alkalom. (Rassay Károly: A törzstiszt kevésbbé megy kávéházba, annak már családja van, nincs pénze. — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Ki akarok térni Dési Géza igen t, képviselőtársam beszédére is, aki azt mondotta, hogy Bachus és Venus szövetségében keresendő az afférek oka. (Jánossy Gábor: Veszedelmes társaság. — Derültség és zaj ) Voltak, akik azt mondották, hogy az afférek éjjel 12 óra után szoktak keletkezni. (Rassay Karoly: Moúlin Rouge!) Kijelentem, el fogom rendelni, hogy ilyen helyiségekbe civilben járjanak, a tisztek. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Derültség bah felől. — Rassay Károlv: Sőt, azt hiszem, már él is van rendelve, már évek óta el van rendélve.) Akkor fenn fogom tartani. El fogom rendelni azt is, hogy úgynevezett táncos mulatóhelyeken sarkantyúval ne táncoljanak a katonák. (Helyeslés , a jobboldalon. -4Gaal Gaston: Csak a bakáknak lesz; szabad?>£• Rassay Károly: A ruhatárban leteszi a sarkantyút. — Derültség és zaj. — Br. J*pdmaniezky Endre: Azok is hordanak sarkantyút!) Gaal Gaston igen t. képviselőtársam arról nevezetes, hogy csípős megjegyzéseivel unalmas felszólalásokat fűszerezni szokott. En a sarkantyús katonát mint olyant említem, mert a magyar emberek lelkületébe be van idegződve a huszárgondolat annak ellenére, hogy a fegyvernemek királynője a katonaság felfogása szerint a gyalogság. Már most, t. Ház, adminisztratív intézkedésekkel ki kell zárni a lehetőségeket. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Az adminisztratív intézkedés kizárólagosan a .miniszter . s a főparancsnok jogkörébe esik, ennek következtében, ha megvan a jóözándék, — és az megvan — akkor megvan a lehetősége is az intézkedésnek. (Ügy van! Ügy van! a jobbóldalon.) Áz igazságügyr miniszter úr azonban bejelentette azt, hogy ehhez a javaslathoz makacsul- mégsem ragaszkodunk, ^mert. ezt a részt az eredeti szövegezésben kívánjuk törvényerőre emelni. A »htiagam részéről ehhez hozzájárulok, (Helyeslés, a jobboldar Ion.) megjegyezvén újból erről a helyről, hogy a változtatást nem én proponáltam; a változtatást