Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-320

Az országgyűlés képviselőházának 320. ülése 1929 október 23-án, szerdán. 23 hogy háta mögött társát kicserélik. Ez a cél biztosítva van azzal a másik kautélával is, hogy az átruházás csupán a társak között szabad, tehát valamelyik társnak részét átveheti egy másik társ, de idegen harmadik személy bejutása a korlátolt felelősségű társaságba annak jóváhagyásától feltételezett. Olyan konzekvensen viszi ezt a gondolatot keresztül a törvényjavaslat, hogy még bírói végrehajtás és árverés esetén sem teszi ki a társaságot idegen tagok — hogy úgy mondjam — betolakodásának, hanem biztosítja a társaság részére azt a jogot, hogy árverés, bírói végrehajtás esetén minden árvereltetővel szemben azonos feltételek mellett elővételi joga legyen a társaságnak, kijelölvén azon harmadik személyt, akinek részére ezt az elővételi jogot gyakorolni kívánja. T. képviselőház! A teória és a doktrína azt mondja, hogy ez a korlátolt felelősségű társaság főleg a közép- és kistőkének lesz alkalmas társulási és egyesülési formája. Ez nem áll meg tökéletesen, mert bár helyes az, hogy a részvénytársaságok közül a kisebbek lehetőség szerint átalakuljanak korlátolt felelősségű társasággá — és itt mindjárt meg kell jegyeznem, hogy ezt a gazdaságilag helyes és egészséges átalakulást a törvényjavaslat pártolja és igyekszik megkönnyíteni olyan adó- és illetékkedvezményekkel, amelyek egészen kivételesek —, de állítom azt, hogy a jövőben, gazdaságunk rendjében nemcsak a kis- és középtőkének lesz ez alkalmas társulási formája, hanem más olyan vidékei is lesznek a gazdasági életnek, amelyek a legalkalmasabban ilyen formában fognak működni. Hogy példát hozzak fel: egy vállalkozás örökség útján több kézbe fog szállni. Az örökösök folytatni akarják a Vállalkozást. A korlátolt felelősségű társaság alkalmasabb forma lesz, ilyen esetben részvénytársaságot csinálni s nyilvános számadásnak alávetni a családi vállalkozást, amint azt eddig a gyakorlatban tették az úgynevezett családi részvénytársaságokban; Egy másik példa: bajba jutott vállalatok szanálása. Egy bajba jutott vállalat szanálása eddig rendszerint hitelmegállapodások útján volt csak rendszerint lehetséges, komplikált módon, most a szanálótőkeerők korlátolt felelősséggel bevonulhatnak és tőkeerejüket mint tagok adhatják át a társaságnak. Sőt tovább megyek. A nagytőkének konzorciális üzleteire is alkalmas megjelenési forma lesz a k. f. t., valamint látjuk külföldön, hogy a kartelleknek jogi formája úgy a közös eladási, mint a közös bevásárlási irodákra nézve igen gyakran a Gmb.H, formájában valósul meg. Végül utalok arra, hogy az agrárüzemek terén is valószínűleg szerepe lesz a korlátolt felelősségű társaságnak. Gondoljunk csak a nagyobb haszonbérletekre, amelyeknek egy ember tőkeerejével való megvalósítása különösen a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok mellett valószínűtlen. Ha többen összeállanak, leginkább k. f. t. formáját választják arra, hogy ilyen agrár haszonbérleteket együttesen valósítsanak meg. T. Képviselőház! Annak a tőkésnek előnyei arranézve, hogy ezt a társasági formát válassza, akkor, ha nem óhajt a nagy közönségnek anonim tőkeerejéhez fordulni. Melyek azok az előnyök, amelyeket ez a törvényjavaslat ennek a társulati formának biztosít? Az első előny, amelyet meg kell említenem, nem specifikus. Ez a korlátolt felelősség, amely tulajdonképpen helytelenül adja meg a nevét ennek az intézménynek, mert hiszen a részvénytársaság ép olyan korlátolt felelősségű társaság és a betéti társaság is korlátolt felelősségű társaság, másrészről a korlátolt felelősség sem áll meg, mert hiszen az egyes tag korlátoltan sem felel. Mihelyt betétjét beszolgáltatta, korlátolt mértékben sem lehet felelőssé tenni. Ennek a vállalkozási formának lényegesebb előnye tagadhatatlanul a kisebb komplikáltság és a szervezésnek sokkal nagyobb egyszerűsége. Az alapítás nem történik azokkal a formalitásokkal, tervezetekkel, hatóságok bevonásával, mint a részvénytársaságnál, hanem egyszerű szerződéssel történik. A vállalatnak a részvénytársaság három szerve közül egyet sem kell tartalmaznia. Így nem kell közgyűlésnek lennie. A közgyűlést ugyan pótolja a javaslat a taggyűléssel, de taggyűlést sem kell megtartani, mert módot nyújt a törvény arra, hogy az egyes tagok szavazatai beszereztessenek írás útján; nem kell nyilvános számadás, tehát nyilvánosan közzéteendő mérleget a társaságnak tartani, csupán olyan esetekben kell, — ezt itt mindjárt megjegyzem — amidőn közhiteli szempontok és harmadik személyek érdekei megkívánják azt, hogy a társaság vagyoni helyzetéről minden pillanatban kellő felvilágosítást szerezzenek. Ilyenek azok a társaságok, amelyek nagyobb számú ügyletet kötnek a közönséggel, a szállítmányozási, beraktározási, fuvarozási társaságok, valamint azok a társaságok, amelyek kézizálogüzlettel foglalkoznak. Megjegyzem itt azt, hogy a törvény ennél az új társasági formánál kizárja, hogy bizonyos ügyletekkel foglalkozhassanak. Alakulhat bármely gazdasági célra ilyen társaság, de biztosítások elvállalásával, bank- és pénzváltóüzletekkel iparszerűleg nem foglalkozhat, takarékbetéteket nem fogadhat el, zálogleveleiket, értékpapírokat nem bocsáthat ki. Itt talán azt kell megjegyeznem, hogy egy későbbi időpontban mérlegelni lehetne^ hogy vájjon a bank- és pénzyáltóüzletek kizárása szükséges kellék-e? Szükségesnek tartom a betétek elfogadásának kizárását és az értékpapirok kibocsátásának kizárását, de magát a banküzleteknek ebben az olcsóbb formában való folytatását talán nem kívánja súlyos törvényhozási érdek. Itt rá kell mutatnom azokra az érdekes törvényhozási gondolatokra, amelyeket ez a törvényjavaslat magában foglal, és pedig egyelőre erre a társasági formára nézve. Könnyű azonban megjósolni azt, — mert majdnem lehetetlen törvényhozásilag, hogy máskép legyen — hogy ezek a gondolatok akor, amidőn az analóg joganyagot a rész vény joggal kapcslatosan a törvényhozás szabályozni fogja, előtérben lesznek rész vény jogunk jövő szabályozásánál is. A korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvényjavaslat előadói széke és tisztessége nem alkalmas időpont arra, hogy bővebben beszéljek e helyről részvény jogunk reformjának szükségességéről és időszerűségéről. Kétségtelen, hogy a részvényjogi törvény kitűnő törvény volt, minthogy közgazdaság életünket immár majdnem hatvan éven keresztül kielégítette. Kétségtelen azonban az is, hogy örökéletű törvények és intézkedések nincsenek és ha volt forradalom egy hatvanéves spatiumon belül a gazdasági életben, akkor az egész világtörténelmen keresztül olyan forradalmi epochát ilyen rövid idő alatt, mint éppen e hatvan év alatt, alig tapasztalhattunk. ( Jánossy Gábor: Most is abban élünk!) Kétségtelen tehát, hogy a törvényhozásnak, amely mindig követi az átalakulásokat gazdasági és egyéb téren is, követni keilend majd azokat az átalakulásókat is, amelyek gaz-