Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.
Ülésnapok - 1927-318
8 Az országgyűlés képviselőházának í indítványozó még hajlandó lett volna ezeket a pénzintézeteket a Pénzintézeti Központban megtűrni. Vannak értesüléseim, amelyek szerint egyes vidéki pénzintézetek nemcsak 18%-ot, hanem 20 és 24%-os kamatot is szednek, amelyet megkeresni sem a mezőgazdaság, sem az ipar nem képes. Hát, miféle érdek kényszerít bennünket arra, — amidőn törvény van rá, hogy a 8%on felül szedett kamat uzsora, s ennek a törvénynek alapján legutóbb a Curia egy ilyen ítéletet is hozott, — hogy ezekkel a pénzintézetekkel szemben, amelyek ilyen hallatlan uzsorát gyakorolnak, elnézéssel legyünk ? A Nemzeti Bank kamatlába egyáltalában nem indokolja azt, hogy ilyen nagy zsarolást vigyenek véghez az ország lakosaival szemben. Békeidőben a kihelyezési és a fizetett kamat között nem volt az a nagy ür, nem volt az a nagy különbözet, amely ma van. Abban az időben a mi bankjaink és pénzintézeteink megelégedtek azzal, ha a betevő kamatján felül 2—3%-ot tudtak kapni. Ma pedig pénzintézeteinknek szolidabb része az, amely úgyszólván a kétszeresét szedi annak, amit ő fizet arra a tőkére, amelyet nála elhelyeznek. Hát, miféle érdek diktálja azt, hogy mi szó nélkül nézzük azt az uzsorát, hogy miképen fosztják ki ennek az országnak dolgozó népességét, hogyan rabolják el a munkásnak, a földmívesnek, az iparosnak és a kisgazdának munkája szerzeményét Ï És nem magyar tőke marad itt, hanem ennek a tőkének nagyrésze kivándorol külföldre, ansrol, amerikai és egyéb bankokhoz vándorol ki és megy a magyarság kifosztása : egyik oldalon a munka eredményét szedik el, a másik oldalon pedig a vasutak ontják a kivándorlásra kényszerült embereket ki Braziliába és máshova, ahol pedig elvesznek örökre a magyar nemzet szempontjából. Az egyik oldalon tehát a munka eredményét szedik el, a másik oldalon pedig a munkaerőt veszik el. Mindezek olyan kérdések, amelyek kell, hogy a Házat foglalkoztassák. Ennélfogva én az elnök úr napirendi indítványával szemben azt kérem a t. Háztól, méltóztassék ezeknek a kérdéseknek időt szentelni. Az ország közvéleménye joggal elvárhatja, hogy a Ház foglalkozzék ezekkel a kérdésekkel. Méltóztassanak lehetővé tenni, hogy ezek a panaszok valahol kifejezésre jussanak és méltóztassanak erre vonatkozólag a közvéleményt, az ország dolgozó népét megnyugtatni. Az a nyolc nap, amely rendelkezésre áll és amely alatt a bizottságok dolgoznak, úgy vélem, igen alkalmas arra, hogy ezek a kérdések tárgyaltassanak. Éppen ezért tisztelettel javaslom, méltóztassék az elnök úr napirendi indítványával szemben az én napirendi indítványomat elfogadni. (Helyeslés és taps a szélsőbáloldálon.) Elnök : Szólásra következik 1 ? Szabó Zoltán jegyző : Váry Albert! Váry Albert : T. Képviselőház ! A napirend megállapítására vonatkozó elnöki előterjesztést azzal a kiegészítéssel, melyet a miniszterelnök úr tett, elfogadom. Kötelességemnek tartom azonban hozzátenni, hogy az a hazafias aggodalom, amely Pakots József t. képviselőtársamat felszólalásra indította, minket is éppen olyan súlyosan kínoz, (Rassay Károly : Súlyosabban, remélem ! — Rothenstein Mór : Elméletben ! — Jánossy Gábor : Valójában, nem elméletben !) sőt felelősségünk tudatában, amelyet mi mint kormánypárt az ország közvéleménye előtt viselni kénytelenek vagyunk, még súlyosabban is. (Ügy van ! Ügy van ! a jobboldalon.) Éppen azért azonban, mert a felelősséget talán fokozottabban érezzük, nem kívánhatjuk, hogy ötletszerűen és a hangulatok hatása alatt napirendre tűzzünk olyan kérdéseket és taH. ülése 1929 október 15-én, kedden. nácskozzunk olyan problémák felett, amelyek az ország sorsára döntő jelentőséggel bírnak. Viszont a magam részéről tisztelettel felkérem a kormány elnök urat és a kormányt, hogy abban a súlyos gazdasági helyzetben, amelyben ma az ország szenved, ismerje első kötelességének, hogy megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy ezen a mi gazdasági nyomorúságunkon enyhítsenek. Mi jól érezzük azt, hogy ezeken a szomorú állapotokon lényegében változtatni máról holnapra, sajnos, nem lehet. (Zaj és ellenmondások a balközépen és a szélsőbaloldalon. — Nagy Emil : Ezt már nem ismerjük el ! Ha nem lehet változtatni, akkor elpusztul az ország !) Túlmegy ez a mi erőnkön és ha mi magyarok mind összefogunk is, akkor sem tudunk ezeken a bajokon máról holnapra gyökerében és lényegében változtatni. (Nagy zaj és ellenmondások a balközépen és a szélsőbaloldalon. — Rassay Károly : Akkor el kell menni ! — Folytonos zaj. Nagy Emil ismét közbeszól.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy Emil képviselő urat is kérem, szíveskedjék csendben maradni ! Váry Albert: Ezen a válságos helyzeten azonban tudunk és akarunk is segíteni, javítani és ez mindannyiunk kötelessége. (Ügy van jobbfelől. — Kabók Lajos : Nem teszik meg a kötelességüket! — Ellentmondások jobbfelőlj Ez a hazafias aggodalom és ez a kötelesség nem pártmonopólium, hanem minden becsületes magyar embernek egyformán érzése és kötelessége. (Taps a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Hazafias aggodalom 24 százalékos alapon !) Ez a hazafias aggodalom és ez a kötelesség minket éppen úgy terhel és gyötör, mint a túloldal bármely tagját. (Gál Jenő : Nem aggodalom kell, hanem segítség!) Azt is ki kell jelentenem, hogy az ország jelen helyzetében nem tudunk addig nyugodtan tanácskozni, nem tudunk addig nyugodtan dolgozni, amíg at. kormánynak ide vonatkozó terveit, intézkedéseit és törvényjavaslatait, amelyek alkalmasak arra, hogy rajtunk és az országon segítsenek, nem ismerjük. (Fábián Béla : Miért nem ismerik ?) Nekünk minél előbb meg kell ismernünk ezeket az intézkedéseket és javaslatokat, ( Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldaton.) mert ebből a válságos helyzetből, amelybe a gazdasági élet a kormány hibáján kívül (Zaj és ellentmondások a szélsőbaloldalon ) és erőit meghaladó szerencsétlen körülmények folytán került, (Malasits Géza : Ez az, amit nem hiszünk! A kormány hibájából!) meg kell találnunk a kivezető utat. Én bízom a kormány bölcseségében, hogy megteszi kötelességét, de komoly aggodalommal kell kérnem, hogy ugyanakkor, amikor az ügymenet zavartalansága érdekében a már előkészített javaslatokat tárgya Itatni kívánja, egyúttal minél előbb lássuk azokat a törvényjavaslatokat, amelyek úgy a termés értékesítésére, mint hitelviszonyaink megjavítására, (Jánossy Gábor : Ez a legfontosabb! — Zaj.) valamint az adók s közterhek további fokozatos enyhítésére, amelyek a mai gazdasági helyzetben mindinkább elviselhetetlenek, alkalmasak lesznek. Kérem a kormányt megfelelő takarékossági javaslatok sürgős előterjesztésére. (Helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon. — Zaj a szélsőbáloldálon. ~ Peyer Károly : Belügyi vigadó !) Ezektől a takarékossági intézkedésektől ugyan a gazdasági helyzet lényeges változását nem remélem, de hiszem, hogy segíteni lehet (Folytonos zaj. — Rassay Károly : Ne vádbeszédet mondjon a kormány ellen !) ilyen takarékossági intézkedésekkel is. Legalább is megnyugtathatjuk a közvéleményt, mert elérkeztünk a magyar nép s különösen a földművelő magyar nép nyomorúságának végső
