Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.
Ülésnapok - 1927-324
Az országgyűlés képviselőházának 321}.. ülése 1929 november 5-én, kedden. 155 Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 10487/1928. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IV, 11.375/2—1928. számú megkeresése szerint az Ébredő Magyarok Egyesülete és annak salgótarjáni alosztálya feljelentésére ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, mivel a «Népszava» politikai napilap 1928. augusztus 28-án, 30-án és 31-én megjelent számában «Tőr és revolver», «A salgótarjáni gaztett», «Még nem egészen tiszta a helyzet» felirat alatt közzétett cikkek tartalma, de különösen azoknak következő kitételei: I. Az 1928. augusztus 28-án megjelent számában «Tőr és revolver» cím alatt: «A sasok va; sárnap Salgótarjánban rendes gyakorlatot tartottak ... Az egyenf okosos haramiák... a rájuk szabadított brigantikkal szemben... az egyenf okosos kitartottak... az egyenruhába bujtatott és egyenfokossal felszerelt, jórészt rovott múltú alakok... a kormány, illetve a belügyminiszter talál-e most már jogalapot azzal a gyilkos alakulattal szemben, mely eddig minden alkalommal a közbiztonságot veszedelmeztette... megrendíti az állami jogrendben való bizalmat és megcsúfolja az egyenlő elbánás elvét... kirívó becézgetés, amellyel ezeket az egyenf okosos banditákat kezelik... a fasisztákat majmoló kitartottaknak egyre vakmerőbb támadásait... bizonyos alakulatok a törvényen felül állanak... szomorú vplna, ha a magyar kormányzat az ilyen szegénylegények támogatására volna szorulva... a salgótarjáni orvtámadás és gyilkosság után most már leszerelik a szomorú hírhedt ségre jutott sasokat...» II. Az 1928. augusztus 30-án megjelent számában «A salgótarjáni gaztett» felirat alatt: «... A sasok szervezetét nem oszlatták fel, érintetlenül megvan ma is. A salgótarjáni sasok alosztálya az Ébredő Magyarok Egyesületének. Ez a sportosztály tőrrel és revolverrel van felszerelve... Az EbredŐ Magyarok sportosztályainak, úgy látszik, erre külön privilégiumuk van. ök tőrrel és revolverrel járhatnak és ez a jogrendellenesség csak nekik szabad... a sasok fellépésével fegyveres terrorjával, gyilkosságaival... gyülevész népséggel terrorizálják a munkásokat...» III. Az 1928. augusztus 31-én megjelent számában «Még nem egészen tiszta a helyzet» felirat alatt: «... amíg a sas elnevezés alatt garázdálkodó .esürhének az egyenfokos és a szolgálati tőrök viselését meg nem tiltja... a banda... bestiális és gyilkos támadásait... A sasok egy amolyan kitartott banda selyemlegényei gyűlölködő és buta kapitalistáknak... hulljanak sokgyermekes családapák a sasbetyárok bicskái alatt!... ráuszították a sasokat, ezeket a tőrrel és revolverrel dolgozó betyárokat...» stb., az 1914 : XLI. te. 1 §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő nientelmi jogát ezen ügyben függessze fel, Elnök: Kíván valaki a képviselő urak közül az elmondottakhoz hozzászólni? (Nem!). Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek : jelentem ki s kimondoma Képviselőház határozatát, hogy Farkas István országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik Esztergályos János országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyének tárgyalása, (írom 728.) (Rothenstein Mór: A változatosság kedvéért!) Az ehőadó urat illeti a szó! Kálmán Jenő előadó: Tisztelt Képviselőház! A győri kir. főügyészség 3427/1928. f. ü. szám alatt Esztergályos János mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a zalaegerszegi kir. járásbíróság B. 14.231/4—1928. számú megkeresése szerint a bíróság ellene Pehm József esperes-plébános zalaegerszegi lakos feljelentésére eljárást indított, mivel nevezett képviselő az építőmunkások szakszervezetének ottani csoportja 1928. szeptember 27-én tartott gyűlésen elmondott beszédében feljelentőre állítólag olyan kijelentéseket tett ami az 1914 : XLI. te. 2. §-ába ütköző rágalmazás vétségének az ismérveit látszik kimeríteni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között csak látszólagos, mert a kifogásolt beszédről gyorsírói jegyzetet nem készítettek, a jelenlevő hatósági közeg emlékezetből megírott jelentése szerint a beszéd tartalma nem meríti ki a fent hivatkozott törvénybe ütköző rágalmazás ismérveit, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Rassay Károly képviselő úr kíván szólani. Rassay Károly: T. Ház! őszintén megvallva, nagy megdöbbenéssel nézem a mentelmi bizottság előttünk fekvő és tárgyalás alá került jelentéseit. Meg kell állapítanom,, hogy a mentelmi bizottság ezekben a jelentésekben teljesen szakított a régi kitaposott úttal, szakított azokkal a régi elvekkel, amelyeket a mentelmi bizottság és a Ház a mentelmi jog kezelése tekintetében mindig szem előtt tartott. Látok jelentéseket, amelyekben egyszerűen egy odavetett mondattal, hogy a bizottság^ zaklatást lát fennforogni, indítványozza a Háznak, hogy a mentelmi jogot ne függessze fel. Látok más eseteket, ahol, — mint a jelen esetben is ?> — azon az alapon kérik mellőzni a mentelmi jog felfüggesztését, mert a vád nincs kellő bizonyítékkal alátámasztva. En, azt hiszem, t. Ház, hogy elsősorban az ellenzék érdeke az, hogy a mentelmi jog szigorúan kezeltessék, a törvénynek és a gyakorlatnak megfelelően. Aggodalommal nézem ezt az újabb gyakorlatot még akkor is, ha — mint a konkrét esetben — egy ellenzéki képviselő javára változtatják meg a régi, a szigorú elveknek megfelelő gyakorlatot. T. Ház! Nem mehetünk bele abba, hogy a mentelmi jogot rekompenzációs alapon kezeljük. Sajnos, az az érzésem, hogy ezekben a jelentésekben a mentelmi jogot ilyen kölcsönös beszámítási alapon kezelték. Ha nem adtak ki a túloldalról egy urat, akkor ennek megfelelően egy urat vagy kettőt nem adnak ki ezen oldalon sem, illetve javasolták a Háznak, hogy a mentelmi jogot ne függessze fel. Ami az előttünk fekvő konkrét jelentést illeti, engem nem feszélyez az, hogy ebben az esetben ellenzéki képviselőről van szó. Soha niég nem volt arra példa, hogy a mentelmi bi-
