Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-307

Az országgyűlés képviselőházának 307. népgyűlést tartani. Utóvégre nem lehet remegésnek kitenni az embereket, akiknek polgári jogáról van szó. En azért menjek le egy népgyűlésre, hogy reszkessek, mi fog történni velem, hogy hol fognak belémkapaszkodni? (Rassay Károly: Nem akad négy olyan ember, aki összehívjon egy népgyűlést!) Olyan ember, — jól mondja a képviselő úr — aki vidékre Össze merjen hívni egy népgyűlést, nincs. (Fábián Béla: Az uzsoki szementinen könnyebb volt felmenni!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, hogy ne méltóztassanak folyton közbeszólni, Bródy Ernő: Nagyon kérem, nehogy késő legyen, nehogy az események átgázoljanak rajtunk: méltóztassanak intézkedni, hiszen konzervatív érdiek, nem pártpolitikai és nem baloldali érdek, hanem nemzeti és közérdek az, hogy ,a gyülekezési jog végre kodifikálva legyen. (Ügy van! a baloldalon.) A miniszter urat már régóta van szerencsém ismertni és mindig alkotmányos érzésű embernek tartottam. Nem is hiszem, hogy a szíve vágyával találkozik ez a helyzet, ami itt van. Tegnapi felsőházi nyilatkozata is hasonló gondolkozásra enged következtetni. Nagyon kérem a miniszter urat, méltóztassék egy egyszerű törvénnyel idejönni a gyülekezési és egyesülési jog kodifikálása tekintetében, amely tisztán és világosan tartalmazza az állampolgári jogokat és kötelességeket. (Rassay Károly: Titkos szavazással!) A titkos szavazást már előbb kértem, mert hiszen mondottam, hogy lejár a mandátum és gondolkozni kell előre arról, hogy mi fog történni a magyar országgyűléssel, mert nem reméleim és nem képzelem, hogy a magyar országgyűlést legközelebb nyiltszavazásos rendszer szerint fogják megválasztani. Nagyon .kérem, hogy ezekkel a reformokkal méltóztassék mielőbb jönni (Rassay Károly: Ne úgy, mint a fővárosi törvénnyel, amellyel amerikázni méltóztatik!) Méltóztassék mielőbb jönni, hogy a magyar alkotmány mielőbb befejezve és betetőzve legyen. (Rassay Károly: Nem mernek választani.) Lehetetlen állapot ugyanis az, hogy van! Felsőház és nincs gyülekezési törvény. Ez csonka és életképtelen alkotmány. A fővárosi törvény tekintetében méltóztatott közbeszólás alakjában megjegyzést tenni. Programmomban van, hogy megkérdezem a miniszter urat, mi lesz a fővárosi törvénnyel, hiszen le fog járni a meghosszabbított mandátum is ennek az évnek a végén. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Meglesz!) Egy újabb meghosszabbítás következik? ^Miért? Nem méltóztatik gondolni, hogy mi a fővárosi polgársággal szemben obiigóban vagyunk? En, akit pl. három évvel ezelőtt választottak meg s akit kisorsoltak, valósággal úgy érzem, hogy az ember illetéktelenül és majdnem jogosulatlanul van a maga helyén, mert a polgárságnak azt ígérték, hogy a választottaknak fele csak három évig marad bennt, mégis kitolták és meghosszabbították ezt a határiidlőt. (Rassay Károly: Nem mernek választatni! — Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Vis major esetén

1 ez lehetséges dolog lett volna, de semmiféle vis major nincs. Az, hogy mindén uralkodó párt a saját testére akarja szabni a törvényt, az egyik párt is, a másik is, a belügyminiszter urat nem irritálhatja. A belügyminiszter úrnak a főváros közérdekében meg kell alkotnia a törvényt. (Rassay Károly: Ez az újabb meghosszabbítás ^komolytalanná teszi az egész törvényalkotást.) A törvénynek kést része van. Egy politikai része és egy adminisztracionális része, amenyülése 1929 június 8-án, szombaton. 53 nyiben az 1872-es törvény revíziójáról intézkedik. Az adminisztrációs résszel már körülbelül tisztában lehet a mélyen t, belügyminiszter úr, annyi tapasztalata van, annyiszor szólott bele irányítólag például az üzemkérdésbe és más kérdésekbe, hogy feltétlenül megvan a maga koncepció ja. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Meg is van!) Csak a politikai rész csinálja a zavart. A politikai rész megoldásánál mégis csak azt hiszem, 1929-ben nem lehet változtatni annak a törvénynek struktúráján. Çsak nem méltóztatik gondolni, hogy a választójoggal valami machináció történhetnék. (Egy hang a baloldalon; Pedig az történik!) Ott csak nem méltóztatik gondolni, hogy a virilizmust, amelyet a vidéken bevittek a törvényhatóságba, itt fel akarják támasztani. Az ilyen gondolatokat méltóztassék elűzni magától. Ott is hamar és gyorsan készen van a politikai rész: az, ami jelenleg volt, legfeljebb igazságosabb kerületi beosztást lehet csinálni, hogy a kerületek szavazataránya megfelelő legyen mindenütt, az egész városban és ne legyenek óriási különbségek az egyes kerületek között. Ez nem olyan munka, amely magát a kérdést hátráltatná. Igenis kell jönni a fővárosi törvénynek. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Jön! — Rassay Károly: Már megint lejár a határidő! Megígérte a miniszter úr, hogy nem lesz meghoszszabbítás!) Elnök: Kérem képviselő úr, méltóztassék a közbeszólástól tartózkodni. (Rassay Károly: Két éve sürgetjük!) Lesz alkalma a képviselő úrnak felszólalni, közbeszólni ne méltóztassék. (Rassay Károly: Tiszta amerikázás!) Bródy Ernő: Semmiféle magyarázata nincs annak, hogy a fővárosi törvény megalkotása elhúzódik. Semmiféle! (Rassay Károly: Nincs, nem is tudnak ilyet felhozni!) A gazdasági rész készen van, a politikai résznek készen kell lennie. Ml hátráltatja,? ((Rassay Károly: Szavazók nincsenek a kormánypárton, az a baj!) Ezt a hibát ilyen politika mellett sohaseui lehet kijavítani. Abbioz más politika kell. Evvel a politikával nem hiszem, hogy a kormány Budapesten túl sok szavazót tudna magának szerezni. Tessék más politikát csinálni. Tessék, teljesen rátérni az alkotmányosság útjára. Tessék rátérni arra az útra, hogy a magyar közvélemény megnyilatkozhassak minden úton és minden vonalon. Nem lehet a közvéleményt elzárni, nem lehet a közvéleménytől és a polgárságtól csak kötelességeket kívánni, és a jogokban mindig differenciálni. A kötelességeknek és a jogoknak harmóniában kell egymással lenniök, ez a kormányzat pedig éppen a kiváltságok és a kivételek terén kormányoz, úgy gazdasági téren, mint erkölcsi téren. Mindig kivenni, protezsálni valakit! A baromfitenyésztőket például külön kezelik. Méltóztassék abban a névsorban megnézni a baromfitenyésztőket, hogy a szegény magyar arisztokráciának milyen módon adják ki a, baromfitenyésztési segélyeket. Engedelmet kérek, a népnek adják, a nép tény észen baromfit is Magyarországon, ne legyenek még külön kivételek a baromfitenyésztőkre is. De itt gazdasági téren ez a rendszer áll fenn, politikai téren mindenütt protekcionizmus, mindenütt kiváltság! Ez nem maradhat tovább változatlanul. A kormányrendszernek, mert e miatt a kormányzati rendszer miatt elpusztul ez az ország, nem szavazok bizalmat és nem fogadom el a költségvetést. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Madarász Elemér! Madarász Elemér: T. Képviselőház! Egyet8*