Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-313

31Ö Az országgyűlés képviselőházának Az egész Ház nagy szimpátiával fordul a finn nemzet felé. (Ügy van! Ugy van!) Emlékezetünkben van az a jelenet, amikor a finn nemzet képviselőit itt üdvözölhettük ebben az ülésteremben: akkor is az a hangulat uralkodott a magyar nemzetben és a magyar nemzet törvényhozásában, amely eltölti nemcsak ennek a törvényhozásnak tagjait, hanem a magyar nemzet minden egyes tagját (Ügy van! Ügy van!) és pedig azért, mert tudjuk és ismerjük a közös eredet erős, nagy erejét és ismerjük azokat a baráti és testvéri kapcsolatokat, amelyek a finn nemzetet a magyar nemzettel lélekben állandóan együtt tartották. En egyik szerény tagja voltam annak a képviselői küldöttségnek, amely pár évvel ezelőtt finn testvéreinket hazájukban meglátogatta. Még ma is emlékemben és lelkemben él az a szeretetteljes fogadtatás, az a baráti és testvéri rokonérzéstől áthatott érinkezés, amelyben állandóan részünk volt. Ottani utunk alatt minden alkalommal éreznünk, tapasztalnunk kellett nekünk, akkor egy még talán egészen elhagyatott és szegény nemzet tagjainak a baráti és testvéri szeretettől sugárzó szíves érintkezést. Közös az eredet, közös a bölcső, amelyből elindult mind a két nemzet. A sors egyik nemzetet északra vezette, a másikat pedig délre, azonban a rokoni kapcsolat, a közös eredetnek az érzése él mind a két nemzetben. Mind a két nemzet elnyomatás alatt szenvedett évszázadokon keresztül, mind a két nemzet egyszerre, egy időben nyerte vissza függetlenségét és önállóságát. A különbség csak az, hogy az egyik szerencsés, a másik pedig annál szerencsétlenebb körülmények között. A finn nemzet visszanyerte teljes függetlenségét, amiért annyi évszázadokon keresztül harcolt hol nyiltan, hol pedig leplezve, visszafojtva könynyeit, sebeit rejtegetve, míg végre elérte azt, amiért küzdöttek az ő kitűnő vezetői. Most ugyanez a nemzet még kitűnőbb és még^ arravalóbb vezetők segítségével és támogatásával a megbecsülésnek oly magas fokára jutott a nemzetek között, hogy ma annak ellenére, hogy ennek a nemzetnek aránylag csekély számú lakossága van, mégis igen nagy jelentősége van a nemzetek konszertjében. Helyesen utalt a t. előadó úr Sätäla Emilnek, Finnország budapesti követének személyére és én is szükségesnek tartom, hogy kiemeljem és megemlékezzem különösen az ő személyéről, aki a magyar és finn kultúrkapcsolatokat már évtizedek óta állandóan erősíti és elősegíti, aki a magyar tudományosságnak is kitűnő büszkesége. Hogy a finn nemzetben él a magyar nemzet történetének és magyar nemzet irodalmának ismerete, azt láttuk finországi utazásunk során. Petőfi, Arany és Vörösmarty talán majdnem annyira ismeretesek náluk, mint a magyar nép előtt. Örömmel látom, hogy az újabb időközökben ezek a kulturális kapcsolatok egyre erőteljesebben jelentkeznek. Utalok e tekintetben az elmúlt évben Budapesten lefolyt finn-ugor kongresszusra, amely finn testvéreinknek igen nagy számát hozta országunkba és amely alkalmat adott arra, hogy bebizonyítsuk velük szemben testvéri és szeretetteljes érzésünket, amely a magyar nemzet minden egyes tagjában él. Remélem, hogy ez a kapcsolat a nagy távolság ellenére is állandóan erősödni fog és bízom benne, hogy a már megindult gazdasági kapcsolatnak is mindinkább és mind erőteljesebben jelentkező megnyilvánulásával fogunk találkozni. Annak kijelentése mellett, hogy a legnagyobb örömmel fogadom el a beterjesztett tÖr313. ülése 1929 június 18-án, kedden. vény javaslatot, örömmel üdvözlöm a törvényjavaslatban becikkelyezni szándékolt szerződést és azt őszinte örömmel fogadom el. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A külügyminiszter úr sem kíván nyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént ismertetett törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét olvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, az 1—3. §-okat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a Törökországgal kötött szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 706, 751) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Pogány Frigyes előadó: T. Ház! Mélységes szomorúság töltheti el a török nemzet vezéreit és minden egyes tagját, ha számvetést csinál arról, hogy az ő nemzetüknek régebben diadalmas, később gyászosra fordult sorsa, milyen végzetes hatással volt a magyar sorsnak kialakulására. Milyen más fejlődés lett volna a magyarságnak osztályrészéivé, és minő másként alakult volna Törökország sorsa is, ha nem állottunk volna évszázadokon keresztül fegyveresen egymással szemben és nem pusztítottuk volna egymást! A világháborúban kipróbált fegyverbarátság azonban megbonthatatlan testvéri és baráti kötelékeket kovácsolt a két nemzet között. Őszinte örömmel látjuk a török nemzetnek megújhodását, államának megerősödését, nagykvalitású vezérének vezetése alatt és nagyra értékeljük azokat a baráti érzelmeket, amelyeket bizonyságát adta a török nemzet az 1924 : XVI. tc.-be iktatott barátsági szerződésben, kimondván, hogy a két nemzet között zavartalan béke, őszinte és állandó barátság fog fennállani. Ezt a kapcsolatot van hivatva kimélyíteni török ifjaknak Magyarországon való nevelése és magyar szakerőknek a török újjáépítésben való részvétele; nemkülöngen ez a törvényjavaslat is. amelyet most tárgyalunk. A törvényjavaslat az eddig tárgyalt két törvényjavaslattól annyiban tér el, hogy a békéltető eljárási és választottbírósági rendelkezések mellett a semlegességet is kifejezetten statuálja. Kimondja a megegyezést aziránt, hogy a másik fél ellen irányuló politikai vagy gazdasági szövetségbe egyik fél sem lép be s hogy az egyik fél megtámadtatása esetén a másik semleges marad'. A békéltető és választott bírósági eljárásból kifejezetten kiveszi ez a szerződés a szuverenitást érintő kérdéseket. Egyebekben a bíróságok és bizottságok szervezetére, eljárására és határozataira vonatkozólag megegyezik ez a szerződés az előbbi kettővel. Abban viszont eltér a lengyel szerződéstői. hogy megengedi a vitás ügyeknek egyoldalúlag az állandó nemzetközi bíróság döntése elé bocsátását, ami annál különösebb, mert Törökország még nem járult hozzá az állandó nemzetközi bíróság kör telező igénybevételét kimondó jegyzőkönyvhöz. A szervezetet külön egyezség fogja megállapítani minden vitás ügyben, ha nem kerül ez az