Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-313

296 Az országgyűlés képviselőházának jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Dési Géza képviselő úr, mint az igazságügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Dési Géza előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém bemutatni a Képviselőház igazságügyi bizottsáffának jelentését a kir. közjegyzők és közjegyzőjelöltek nyugdíjintézete tárgyában. Kérem a mélyen t. Képviselőházat, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja és szétosztatja. Annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik az 1929/30. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök; Vitának helye nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t Házat, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházihoz teszi át. (Éljenzés jobbfelől.) Napirendünk szerint következik a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat egyes szakaszainak a Felsőház által módosított s alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett szövegének (írom. 784, 794) tárgyalása. Mielőtt azonban erre áttérnénk, meg kell jegyeznem a t. Háznak, hogy miután a Képviselőház ezt a törvényjavaslatot már letárgyalta és elfogadta, ennélfogva természetesen csak a Felsőház által módosított szakaszok, illetőleg azoknak módosított részei kerülnek újból tárgyalás alá. Az előadó úr kíván szólani. Csák Károly előadó: T. Képviselőház! A közigazgatás rendezésiéről szóló törvényjavaslatot a Felsőház letárgyalta és általánosságban elfogadta. Egyes részleteiben azonban módosításokat kívánt keresztülvinni és ezeket a módosításokat letárgyalás és alkotmányos hozzájárulás végett a Képviselőházhoz küldte be, a Képviselőház pedig kiadta azokat a közigazgatási bizottságnak. A tárgyalás során a Felsőház három határozati javaslatot fogadott el, amelyeket szintén leküldött a Képviselőházihoz országos határozattá emelés céljából. A Képviselőház közigazgatási bizottsága anakidején ezzel a javaslattal nagy gonddal, mélyrehatóan és nagy szeretettel foglalkozott, azt minden részletéiben és minden vonatkozásában átgondolta és letárgyalta, természetesen azonban, hogy mint minden szervezeti törvénynél, és mint minden olyan törvénynél, amelynek egyes rendelkezései kompromisszumok alapján jönnek létre, bizonyos hiányok, bizonyos hézagok esetleg találhatók voltak. Ha még tovább tárgyalnók ezt a javaslatot és még tovább keresnénk benne lékeket, hiányokat, miéig mindig találnánk és soha tető alá hozni nem tudnók ezt a törvényt. A Felsőháznak különösen együttes bizottságai szintén nagy szeretettel, nagy gonddal és mélyrehatóan tárgyalták ezt a kérdést, és azok a módosítások, amelyeket a Felsőház, szükségeseknek és helyénvalóknak talált, tu313. ülése 1929 június 18-án, kedden. lajdonképpen mind azokat az alapgondolatokat támasztják alá és erősítik, amelyeket a Képviselőház közigazgatási bizottsága és maga a Képviselőház is ennek a javaslatnak tárgyalásánál alapelvekül fogadott el. Nevezetesen megerősítik és alátámasztják az önkormányzati elvet bizonyos rendelkezéseknek kiegészítésével és módosításával, a fegyelmi részben pedig a tisztviselők javára több garanciális szabályt igyekeznek beállítani, vagy pedig ezeket precízebben, határozottabban és jogászilag szabatosabban kifejezésre juttatni. A Felsőház módosításai kisebb részben olyanok, hogy a javaslat egyes rendelkezéseit lényegükben érintik, módosítják, vagy kiegészítik, nagyobb részben olyanok, amelyeket törvényszerkesztési szempontból az átszövegezés, egyes precízebb kifejezések keresése, egyes szakaszoknak és rendelkezéseknek más paragrafusokba való áthelyezése tett szükségesekké, legnagyobb részben pedig stiláris módosítások, más, szabatosabbnak talált, talán tradicionálisabb és helyesebb kifejezéseknek a törvény szövegébe való beillesztése. A Képviselőház közigazgatási bizottsága minden egyes módosítással, még a legkisebb stiláris módosítással is, lelkiismeretesen és behatóan foglalkozott, és miután megállapította, hogy ezek a módosítások magának a javaslatnak alapgondolatát, alapelveit és célzatát egyáltalában nem érintik, sőt azt jobban kidomborítják és alátámasztják, ennélfogva azt a javaslatot terjeszti a Képviselőiház elé, hogy ezeket a módosításokat méltóztassék elfogadni. A határozati javaslatok közül az első az alsófokú közigazgatási bíróságok felállítását intendálja. Miután a Képviselőház közigazgatási bizottságában és a. Képviselőházban magában is megnyilvánult és általánosan elfogadtatott az az alapelv, hogy a legerősebb alkotmány biztosíték a bírósági védelem, és hogy az alkotmánybíróság szervezetének kiépítése elől immár, a mai modernebb időben, kitérni nem is lehet, a köizigazgatási bizottság ezt a határozati javaslatot is magáévá tette és javasolja a t. Háznak, hogy azt elfogadni ós ezzel országos határozattá emelni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) A 2. számú határozati javaslat pedig egy törvényszakasznak: az 1901 : XX. te. 31. §-ának végrehajtására irányul, amely már kimondta abban az időben, hogy a kormány gyűjtesse össze a (hatályban lévő rendeleteket, jogszabályokat, ezeket, amennyiben az idők és a viszonyok változása folytán szükséges, módosítsa és adja ki, és így a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséhez és a jogegység kifejlődéséhez nyújtson segédkezet. Természetes dolog, hogy egy olyan határozati javaslat elől, amely egy már régen hatályban lévő törvény végrehajtását célozza, kitérni nem is lehet, és ezért tisztelettel javasolja a közigazgatási bizottság, hogy ezt a határozati javaslatot is méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.\ A 3. számú határozati javaslat pedig arra irányul, hogy ennek a törvényjavaslatnak 87. §-ában kreált legfelsőbb fegyelmi bíróság működéséről a belügyminiszter úr három év múlva tegyen ide jelentést. Ennek a célzata az, hogy addig a jogfejlődés figyelemmel kísérhető legyen, és a Képviselőháznak, a törvényhozásnak ellenőrzése biztosítva legyen, és amennyiben akkor szükségesnek mutatkozik, a törvényhozás a szükséges újabb törvényhozási intézkedések megtétele iránt a maga iniciativ jogával élhessen. Ennek a határozati javaslatnak indoka az,