Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.
Ülésnapok - 1927-311
Az országgyűlés képviselőházának 311. a pénzügyi tárca költségvetésében s annak előirányzatában az általam megjelölt célok megvalósítását nem látom, mindaddig, amíg ez megvalósítva nincs, nem tudok bizalommal lenni a kormány iránt, miért is ezt a címet sem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: T. Képviselőház! Az igen t. képviselő úr egy olyan kérdést vetett fel, amely a múlt hetekben az adójavaslatok tárgyalásánál szintén szóbakerült itt sat Ház bölcseségének volt módjában ebben a kérdésben, amelyben akkor sem értettem egyet a t. képviselő úrral, illetőleg pártjával, álláspontját érvényesítenie. En csak azért szólalok most fel, hogy rektifikáljam a t. képviselő úrnak egy valószínűleg jóindulatú tévedését, tudniillik azt mondotta a képviselő úr, hogy 20%-ot tesz az adóigazgatási költség a pénzügyi igazgatásban, holott ez csak mintegy 7'1%, ami körülbelül egyharmada annak, amit a képviselő úr itt felhozni méltóztatott. Ennek tudatában azt hiszem, meg méltóztatik nyugodni, mert e szerint ez az összeg egyharmada annak, amelyre támadását alapította, tehát nem olyan nagy arányszám, amely miatt felháborodni érdemes lett volna. Azonban annak ellenére, hogy ez csak 7*1%, én mégis arra fogok törekedni, hogy ez még kisebb legyen, (Elénk helyeslés a .jobboldalon és a középen.) és azt a biztatását a képviselő úrnak, amelyet ilyen értelemben hangoztatni méltóztatott, szívesen is veszem és követni fogom. (Elénk helyeslés.) Eléggé hangzatosan úgy méltózatott feltüntetni, hogy az adóztatásnál a létminimum jelentéktelen (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalodalon.) és hogyha valaki túlhaladj agakkor rögtön nem tudom milyen nagy adóztatás következik be. A létminimum után egy igen mérsékelt nem pedig maximális kulcs következik. Méltóztassék elhinni, hogyha a képviselő úrnak, vagy pártjának az az indítványa, amelyet annak idején méltóztattak beadni, nem kerülne 18 millió pengőbe, amely 18 milliót nélkülözni nem tudunk, megfontolás tárgyává is lehetett volna tenni az indítványt, mert abban igaza van a képviselő úrnak, hogy néhány államban, amelyek kedvezőbb viszonyok között vannak mint mi, bizonyos mértékig az a rendszer van alkalmazásban, amelyet a t. képviselő úr is felhozott. Hanem ha a létminimum kérdését velünk szemben ilyen élesen méltóztatik felállítani, akkor nagyon csodálkozom azon, hogy abban az adóztatásban, amelyet az urak csinálnak a szakszervezetekben, létminimumot nem ismernek. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. .'— Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Rothenstein Mór: Olcsó babér, egy miniszternek nem szabadna így beszélni! — Meskó Zoltán: Ez talált! Ez Volltreffer volt! — Jánossy Gábor: Telitalálat! — Meskó Zoltán: Látszik, hogy talált! — Jánossy Gábor: Egyszerre hármat talált! — Buday Dezső: Mi ezt mondjuk régen! — Kozma Jenő: Elnémultak! — Kabók Lajos: Beszéljenek önök arról, amit levonatnak hivatalból! A tagsági díjról beszéljenek, amelyet erőszakosan levonatnak! — Rothenstein Mór: Ezt önkéntesen fizetik! — Buday Dezső: Az egy évre 4 pengő! — Br. Podmaniczky Endre: Nem kell úgy haragudni, Móric! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak nyugalmukat megőrizni és csendben maradni! KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXII. ülése 1929 június 13-án, csütörtökön. 249 A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 7. címet elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A Ház a 7. címet elfogadja. Következik a 8. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 8. címet). — Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Altalános alkotmányjogi alapelv, hogy törvényt rendelettel módosítani nem lehet. (Jánossy Gábor: Ügy van!) A fényűzésiadóról szóló 1920 : XVI. te. 7. §-ának 1. pontja az adómentesség tárgyában ezt mondja (olvassa): «Adómentesek, fényűzési adómentesek mindazok a tárgyak, amelyek minőségüknél fogva csak vallási, egyházi, közoktatásügyi stb. célokra használhatók», 2. pontja pedig azt mondja, hogy (olvassa): «Ha nemcsak erre használhatók, de a fél igazolna, hogy a tárgyakat közérdekből, vallási, egyházi, közoktatásügyi, tudományos célokra használja fel, akkor az adómentesség szintén megilleti». Ennek a törvénynek végrehajtási utasításában a pénzügyminiszter úr a 81. §-ban kimondja, hogy (olvassa): «Az adómentesség az esetben igényelhető, ha a kérdéses tárgyak rendeltetéséből és minőségéből, tehát saiátos tulajdonságaiból közvetlenül meg lehet állapítani, hoe-y azok vallási, közoktatásügyi célokra használhatók fel». Mélyen t. Képviselőház! Ezt a törvényes intézkedést a pénzügyminiszter úr az idén kiadott 35.000 sz. rendeletével megváltoztatta, amikor kimondotta, hogy az egyházi ruhák, egyházi szerek céljaira beérkező selyemárukat is a vámhivatalnál 13%-os fényűzésiadóval kell megvámolni. A törvény az egyházi ruháknak, az egyházi szereknek és az egyházi berendezéseknek abszolút fényűzési adómentességet biztosít és kimondja, hogyha valamely dologról^ ki lehet mutatni, hogy az kizárólag erre a célra használható fel, vagy ha ki lehet mutatni, hogy ez tényleg erre a célra használtatott fel, akkor azt az adómentesség megilleti. T. Képviselőház! Magyarországon nem gyártják azt a selyemdamasztárút, amelyből az eeryházi ruhák, az egyházi paramentumok készülnek és nagyon sok olyan cikket nem evártanak Magvarországon, amelyeket katliolikus egyházi célokra fel kell használni. Ezeknek megvámolása tehát külföldről való beérkezésnél tényleg megtörténik és így az a kedvezmény, amelyet # a törvény ezeknek biztosít, a lénveírben nem érvényesül. Mármost, mélyen t. Kénvi «előház. ebből az következik, hogy egy igen értékes, fejlődő egyházi műipar lesz egy tehertétellel sújtva, mert ha ezeket az így beérkező nyersanyagokat a vámnál megvámolják, akkor hiába dolgozza fel azokat a magyar egyházművészeti ipar, mert csak 13%-os többlettétellel tud eladni és így ezek az iparcikkek a külföldről beérkező árúk konkurrenci ËIÎJ ElT nem bírják el. Mélyen t. Képviselőház! Hogy melyik az a selyemanyag, vagy melyik az az egyéb anyag, amely csak egyházi célra használható fel, azt 80%-ig a leglaikusabb ember is felismerheti, mert hiszen ezekben a selyem damasztárúkban olyan beszövések vannak, amely beszövések — monogrammok, emblémák, liturgikus virágok — kizárólag csak ilyen célra használhatók fel. Ezt az^ is bizonyítja, hogy ezeket a selyemárukat máshol, mint kegyszerkereskedésben kapni nem lehet, más selyem36