Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-308

ilÖ Äz országgyűlés képviselőházánál mok olyan földet képeznek, melybe a bele­vetett mag bőven meghozza termését. Meglepetést hoz a sport minden barátjának és ,a testnevelés minden barátjának a költség­vetésnek testnevelési címe. A testnevelésnek _és a sportnak nemzet- és lélekátalakító erejét tulajdonképpen csak a háború után kezdte igazán értékelni a magyar társadalom. A sport túlnőtt régi keretein, mind általánosabbá, szélesebb keretűvé vált, a sport szelleme beha­tolt a legkisebb faluba, míg azelőtt csak egye­seké volt, és csak a nagyobb városok ifjúsága vetette bele energiáit, addis: ma már minden egyes faluban sportolnak. (Ügy van! jobb­felől.) Általános sportérdeklődés és sportszere­tet szállta meg a nemzetet. Azért keltett osz­tatlan örömet az a hír, hogy az idei költsége vetésben a sport jelentékenyen nagyobb dotá­láshoz jutott. De osztatlan örömet keltett az is, hogy az iskolai testnevelés költségei, ame­lyek eddig a testnevelési tanács által kezelt alapokat terhelték, a jövőben a kultusztárcát fogják terhelni és ezen a címen a költségve­tésbe 350.000 pengő van felvéve, úgyhogy a testnevelési alapnak ez a jövőben felszaba­duló 350.000 pengője egyéb társadalmi sportok támogatására megmarad. A testnevelés terén a legnagyobb fomtos ságú a leventemozgalom, amellyel sikerült népszerűsíteni, általánosítani és minden falura belevinni a testnevelés gondolatát. (Űffv van! Ügy van! jobbfelőL) A leventesportnak nem­zetet mentő, testet _ és lelket erősítő hatását mindenütt észlelhetjük. A leventemozgalom és a leventesportéletnek helyes mederben tartása és fejlesztése érdekében azonban kívánatos, hogyha már a testnevelési törvény szerint és a testnevelési törvény inten­cióiak megfelelően a legelemibb szükségletek ki­elégítése a törvényhatóságokra és a társada­lomra van hárítva, a további szükségletek ki­elégítése tekintetében, legalább^ bizonyos mér­tékben, állami támogatásban részesüljön, mert az állam támogatása vinne bizonyos egyönte­tűséget a leventesportéletbe, mert a testnevelési tanács a rendelkezésére álló testnevelési alappal nem képes ezt a kiegyenlítő hatást elérni, a köz­ségek pedig vagyoni állapotuknál fogva nem egyformán képesek a leventemozgalom támo­gatására. Nagy fontossága van a testnevelési tételek közül annak az egymillió pengőnek, amely a testnevelési főiskolára van felvéve a költségve­tésben és mely összeg felvétele négyéven át van térbe véve. Ennél a tételnél azonban még fon­tosabb, hogy a testnevelési főiskola részére a Győri-úton levő tanárképzőintézet internátusát átengedték és a mellette levő üres telket is meg­szerezték. Ezen fogják majd felépíteni a régóta óhajtott fedett uszodát. Ha ez a telep így kiépül és sikerült egy szövetségi sportházat és egy téli sportpalotát kiépíteni, amelyben a különféle sportágak részére tréning- és öltözőhelyiségek is lesznek és lesz egy megfelelő befogadóképes­ségű nézőtér, akkor a törvényhozás tényleg meg­tel; mindent, amivel a sportnak tartozik s akkor már csak arról kell gondoskodnunk, hogy a test­nevelési főiskoláról kikerülő tanárokat modern szellemben neveljék, azok kellő higiéniai, lélek­tani, fiziológiai ismeretekkel bírjanak, hogy az ifjúsággal tényleg meg is kedveltessék a sportot. Meg kell még említenem, hogy az olimpiai bi­zottság átalakult a testnevelési tanács negye­dik szakosztályává, és mint ilyen készíti elő az olimpiádokon való részvételt. Ennek volt kö­szönhető, hogy olimpikonjaink olyan szép ered­308. ülése 1929 június 10-en, hétfőn. ménnyel működtek, hogy számos előkelő helye­zéssel, négy egyéni és egy csapatbajnoksággal, továbbá öt második díjjal tértek haza, a mellett az olimpiászon résztvevő 34 állam között a nyol­cadik helyet biztosították maguknak. A testnevelési tanács újból kiadja a test­nevelési szaklapot és sportkatasztert készített az összes sportlétesítményekről. A testneveléshez hasonlóan a jövő generáció egészségét szolgálják a kisdedóvók, amelyekre szintén tekintélyes összeg van felvéve a költ­ségvetésbe, még pedig 450.000 pengő. Ezeket a kisdedóvókat leginkább a pestkörnyéki elővá­rosokban, valamint a nagyobb vidéki városok­ban építik fel, amelyekben munkásság lakik és olyan kisebb javadalmazású tisztviselőosz­tály, amely jobban rá van szorulva arra, hogy felügyeletnélküli gyermekei felügyelet alá ke­rüljenek. Ezeknél egy új szabvány típust léte­sítettünk, úgyhogy az óvodák fürdővel és nap­közi otthonnal lesznek ellátva. Ezekhez az állam természetesen csak a helyiséget adja, azonban üzemben tartásuk s tejjel való ellátásuk úgy, mint eddig is, a társadalmat és a községeket terheli. T. Képviselőház! Meg kell még emlékeznem az Országos Gyűjteményekről, továbbá a művé­szeti tanintézetekről és a művészeti célok támo­gatásáról. A költségvetés ezekre vonatkozólag is nagyon érdekes rendelkezéseket foglal magá­ban. Az Országos Gyűjtemények elhelyezése tekintetében az utóbbi időben egész jogos pana­szok merültek fel. Így gazdag néprajzi gyűjte­ményünk a városligeti Iparcsarnokban az idő viszontagságaitól sokat szenvedett, természet­tani gyűjteményeink a Nemzeti Múzeumban sem voltak megfelelően elhelyezhetők, úgyhogy a kultuszminisztérium most olyan megoldást talált, hogy a múzeum padlásába, természete­sen a múzeum gyönyörű stíljének épségben tar­tása mellett, egy harmadik emeletet épít be. Iít fogják az ásvány- és az állattani gyűjteményt elhelyezni. Az első emeleten lesz a könyvtár, a második emeleten pedig megmarad a régiség­tár. Ez az átalakítás körülbelül 800.000 pengőbe kerül, amely célra a jövő évi költségvetésbe 400.000 pengő van felvéve. De nem feledkezik meg, t. Ház, a költségve­tés a művészeteknek szerény anyagi viszo­nyaikhoz mért támogatásáról sem. Ez ma már nemcsak kulturális kérdés, hanem létkérdés, hogy amikor az utódállamok olyan hihetetlen erőkifejtést tanúsítanak azért, hogy feltűnje­nek művészeti termékeikkel, akkor nekünk, akik annyi Isten áldotta tehetséggel rendelke­zünk és akik a múlt évi kiállításokon is olyan sikert arattunk és olyan művészi hírnévre tet­tünk szert, nem szabad ezt a propagandaeszközt a kezünkből kicsavarni engedni vagy gyen­gülni hagyni. Éppen ezért erre a célra tekinté­lyes összeg van felvéve, és pedig a múlt évi költségvetési tétellel szemben 500.000 pengő, vagyis 243.450 pengővel több. Ez az összeg ter­mészetesen nemcsak képvásárlásokra és szob­rok beszerzésére szól, hanem a monumentális festészet céljaira is, így az új Levéltár, továbbá a Nemzeti Múzeum reprezentációs helyiségei­nek, a debreceni és szegedi egyetemek nagyobb helyiségeinek művészi festményekkel való ellá­De nemcsak a képzőművészet, hanem a szí­nészet, és különösen a vidéki színészet berkeiből is már a végső jajkiáltások hangzanak el, úgy­anyira, hogy már a nagyobb vidéki városok sem képesek egy egész téli szezonra egy meg­felelő társulatot fenntartani; ha tehát a kor­mány nem siet a vidéki színészet támogatására,

Next

/
Oldalképek
Tartalom