Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-307

Az országgyűlés képviselőházának SO attól tenni függővé, hogy a gyűlés engedélyezését megadják-e, ig'en — vagy sem? így tértek ki a kérelem engedélyezése elől és kértek, ne Őket okoljam. Elmondották, hogy nagyon gyakran ők maguk is kénytelenek a leglehetetlenebb indokolást előhozni, mert máskép nem tudják megmagyarázni azt az álláspontot,.amelyet nekik a felülről nőtt utasítás alapján el kell foglalniok. Interpelláeióniban előadtam, hogy a kecskeméti pártszervezet, tehát olyan politikai párt helyi pártszervezete, amely országgyűlési képviselettel rendelkezik, megtkísétrelte már ötízben, íme itt van a kezemben öt betiltó véghatározat. amelyékiben nem engedélyezték, hogy egy gyűlés keretében a kecskeméti szociáldemokratapárt szervezete megalakuljon és ott a maga politikai akcióját folytathassa. Ezeket a gyűléseket is a leglehetetlenebb indokolással tiltják be, ami megint csak azt bizonyítja, hogy igenis titkos és bizalmas rendeletben hagyták meg a kecskeméti rendőrhatóság vezetőjének, hogy a gyűlést betiltsa. Ha azonban már Kecskemétről van szó, el kell mondanom azt is, igen t belügyminiszter úr, hogy május 5-én lent voltam Kecskeméten. Akkor a társadalombiztosító-intézeti önkormányzati tagok megválasztásáról volt szó és az ottani szociáldemokratapárt engedélyt kért egy gyűlés megtartására. Ezt a népgyűlést a helyi hatóság egy vendéglő udvarán, tehát zárt helyen, úgy, amint a belügyminiszteri rendeletnek az megfelel, vagy ahogy a gyakorlatban eddig követték, engedélyezte is. Csodás véletlen folytán akkor a nemzeti blokk is, az egyik ilyen csoport, amely résztyett a választásban, engedélyt kért a Kossuth-térre, közvetlenül a templom közelében, népgyűlés tartására, és akkor, amikor a szociáldemokratákkal szemben eddig mindig az volt az álláspont, hogy csak zárt területen, udvaron engedélyezik a gyűlést, hogy a rendőrség a kellő felügyeletet gyakorolhassa, a nemzeti blokkal szemben semmiféle akadályt nem látott a kecskeméti rendőrség vezetője arra, hogy megadja az engedélyt à templom közvetlen szomszédságában, egy olyan hatalmas területen, amelyre igazán áll az, hogy ott ellenőrzést gyakorolni és a rendet fenntartani egyáltalában nem lehet. En helyeslem azt, hogy a rendőrség megadta az engedélyt a nemzeti blokk gyűlési kérelmére, én csak azt kérem és azt reklamálom, hogy méltóztassék egyenlő elbánást tanúsítani. Ha szabad szabadterületen, egy nagy téren, a templom közelében a nemzeti blokk embereinek gyűlést tartani, akkor természetesnek találom, hogy ugyanezt a szabadságot és ezt a jogot meg kell adniok azoknak is, akik más politikai pártálláson vagy más nézeten vannak, mint a nemzeti blokkban tömörült emberek. Ugyancsak ez az álláspontom és a miniszter úr számára direkt felsorakoztattaim interpolációmban, hogy (melyek azok a gyűlésnapok, amelyeket egészen lehetetlen rendelkezést tartalmazó végzésekkel betiltottak. Egyszer a hely, máskor az idő nem volt alktalmas, néhányszor pedig azt írják, hogy a rendőrkarhatalom nem volt elégséges a kecskeméti rendőrkapitányságnál arra, hoe-y a gyűlés biztonságát és a rendet fenn tudják tartani. Én meg tudom érteni, hogy egy adott alkalommal megvan a rendőrségnek a megtagadási jogcíme azon az alapon, hogy a rendlőrlegénység, vagy a tifiztiállomány annyira igénybe van véve, hogy neim tudja a rend fenntartását biztosítani. Amikor azonban azt látom, hogy állanKÊP VISELŐHÁZI NAPLÓ. XXII. '. ülése 1929 június 8-án, szombaton. 91 dóan tendenciózusan tiltják be a gyűléseket, vagy ezzel az indokolással, vagy más indokolással, akkor igenis rá kell mutatnom arra, hogy ez keresett ürügy, keresett kifogás, mert hiszen köztudomású, hogy — akár Kecskemétet vesszük, akár Debrecent, akár az ország bármelyik városát — legalább is ötannyi rendőr*ségi létszám van ma, mint volt a békeidőben, amikor a rendet és közbiztonságot csökkent létszámmal is fenn tudták tartani. Épp a költségvetési vita során merült fel az az adat, hogy 23.000 rendőr és csendőr van ebben az országban. Nem tudom elképzelni, hogy amikor ilyen nagy csendőr- és rendőrlétszám van, hogyan lehetséges az, hogy egy gyűlés megtartása alkalmával egy aránylag kis létszámét magában foglaló osztagot nem tudnak kivezényelni? (Scitovszky Béla belügyminiszter: Be nincs annyi, képviselő úr!) Kérem, a költségvetési adatok ezt igazolják. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Éppen azt bizonyítják, hogy nincs annyi! Tessék megnézni!) Ilyen körülmények között nem lehet előállni azzal az indokolással, hogy azért nem lehet és pedig sorozatosan, több napon át nem lehet gyűlést tartani, mert a rendőrlegénység igen el van foglalva. Ez az egyik része interpellációmnak, amelyre' nézve feltétlenül választ kérek és kérem a belügyminiszter urat, méltóztassék rendet teremteni és utasítani a rendőrhatóságokat, hogy ne gördítsenek akadályokat a politikai gyűlések megtartása elé és különösen méltóztassék lehetővé tenni, hogy a politikai pártszervezetek megalakítása elé akadályokat ne gördítsenek. A másik sérelem, amelyet interpellációmban felhoztam, a következő: Nálunk mindent osztályoznak, mindent rendszerbie' foglalnak é* rendelettel szabályoznak. így rendelettel szabályozták azt is, hogy ha valaki terjesztési engedélyt kér és vidéken röplapokat akar kiadni, ez csak úgy válik lehetővé, hogyha erre a belügyminisztériumtól országos terjesztési engedélyt kap. Mikor nagynehezein ezen az akadályversenyen keresztülment valamely állampolgár és megszerezte hosszú amlerikázás és hosszú küzdelem után a belügyminisztériumtól a terjesztési engedélyt, akkor joggal abban a hitben élhet mindenki, hogy most már a belügyminiszter parancsol az egész országra vonatkozólag és semmi akadálya sincs annak, hogy a belügyminiszteri terjesztési engedélvt kapott röplapoknak, vagy akármilyen nyomtatványnak terjesztését az ország bármely városában, vagy községében engedélyezik. Nagy meglepetéssel hallottam azonban, hogy a Kecskemétre éppen a társadalombiztosítóintézleti választásokkal kapcsolatosan a központból a magyar szakszervezeti tanácstól az ottani szociáldemokrata szervezet részére leküldött röpiratot, amelyben előkészítették a május 5-re tervezett gyűlést, be kellett mutatni még a helyi hatóságnak is, a helyi hatóság azonban attól tette függővé a belügyminiszteri országos terjesztési engedélyt kapott röpirat terjesztését, hogy külön megfizetik még a hirdetési díjat is a város hirdetési pénztárába. Igen t. belügyminiszter úr, nem tudom elképzelni, hogy ez tényleg olyan gyakorlat-e, amelyet a belügyminiszter úr érvényben kíván tartani, vagy pedig visszaélés az illető város hatósági közege részéről, amely visszaélésre vonatkozólag feltétlenül megtorlást kell érvényesítenie a belügyminiszter úrnak. Mert abban az esetben, hogyha tényleg ez a helyzet, hogy 13