Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

466 Az országgyűlés képviselőházának 305. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. tekéből. Ha minden héten, minden nagyobb városban, vagy mezőgazdasági községben öszszegyüjtenők az egyéb iránt édestej alakjában vagy tejfel alakjában fel nem használt tejtermékeket, akkor Magyarországon olyan túró- és sajttermelést lehetne létesíteni, hogy teljesen feleslegessé válna minden külföldi behozatal és tnem lenne szükség arra, hogy 30—40 vágóin kevert túróért külföldre pénzt kiadjunk. Bátor vagyok tehát erre a körülményre felhívni a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr figyelmét és kérem arra, hogy méltóztassék erre a kérdésre több gondot fordítani és odajuttatni a magyar kisgazdákat, — különösen azokra gondolok, mert hiszen a tanyai népesség nem tudja a tejét ilyen irányban kellőképpen értékesíteni — hogy minél alkalmasabb módon és minél jobb eredménynyel .- dolgoztassék fel a tej, túró és más tejtermék alakjában. Ezeket kívántam tisztelettel megjegyezni. Egyébiránt a címet egész terjedelmében elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héli Imre jegyző: Szepessy Géza! Szepessy Géza: T. Ház! Egészen röviden kívánok ehhez a címhez hozzászólni, mégpedig különösen három szempontból. Legelőször azt állapítom meg, hogy a tudományos és kísérleti intézményekre előirányzott összeg, agrárállam lévén, nagyon kevés. Kevés pedig azért, mert hiszen ma, amikor a búzaárakat Csikágó és Newyork dirigálja, ma, amikor a magyar mezőgazdaság teljesen bizonytalan alapon nyugszik, — hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a mai alacsony búzaárak mellett úgyszólván már talán nem is lehet racionálisan gazdálkodni és az óriási adóterheket kifizetni (Ügy van! Ügy van! a .jobboldalon.) — nekünk arra kell gondolnunk, hogy Magyarországon, ebben az áldott országban, amelynek talaján minden megterem, mielőtt bennünket az Amerikának vagy más világrésznek termelése tönkretenne, még idejében próbáljunk esetleg áttérni más olyan gazdálkodási ágakra, amelyeket ebben az országban eddig nem kultiváltak. Ilyen például, hogy egyebet ne említsek, a gyümölcsfatenyésztés és a gyümölcstermelés. Nálunk ezelőtt még az volt a divat, hogy a gyümölcsfát megvették, kiültették a határba, azután nem gondoltak rá, nem permetezték, nem ásták, nem ápolták és így természetesen nem is volt eredmény, a gyümölcs férges volt. így a gyümölcstermelő is elvesztette kedvét attól, hogy a gyümölcstermeléssel tovább intenzíve foglalkozzék. Szükségesnek tartanám, hogy különösen a gyümölcsfák szempontjából fokozottabb és intenzívebb munkát fejtsenek ki, kísérleti állomásokat és minél több faiskolát állítsanak fel, lehetőleg úgy, hogy az esetleg gyümölcstermeléssel foglalkozni kívánók a gyümölcsfákhoz hozzájuthassanak. A másik kérdés a primőrök kérdése. A mai időkben az uborkát vagy a zöldborsót, vagy egyéb ilyen növényeket drága pénzen hozzuk be külföldről azért, mert nálunk nincs meg a hozzáértés, a kellő tapasztalat és ami a fő, nem áll a kellő anyagi eszköz a rendelkezésünkre. Nálunk a zöldborsót, az uborkát és általában a primőröket még mindig melegágyból akarják termelni. Ez nem lehetséges. Át kell térnünk nekünk is arra, hogy ilyen primőröket üvegházban, üveg alatt kell termelnünk nagyobb területen, ahol kifizeti magát. A melegágyat nem lehet olyan kényelmesen, szakszerűen kezelni, nem lehet mindig felnyitni, ahhoz meleg idő, nap kell, áz üvegház temperaturáját azonban tudjuk szabályozni a szerint, hogy milyen hőfokot kíván meg a növény. Ez a külkereskedelmi mérleg javítása szempontjából is igen nagy súllyal esik a latba. A másik dolog, amire fel akarom hívni a figyelmet, a baromfitenyésztés. Nálunk még ez sincs elterjedve azért, mert hiszen a baromfitenyésztés — mint előbb mondottam a gyümölcsfatermelésre és a primőrökre vonatkozóan — bizonyos anyagi befektetéseket kíván, már pedig anyagi eszközök nem állanak rendelkezésre. Tisztelettel felkérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogyha már e költségvetés keretében nem is tehette meg, de a jövőre nézve fokozott mértékben gondoskodjék ezek beállításáról és fokozottabb figyelmet fordítson arra, hogy Magyarország gazdasági termelését a külföldi beözönlés folytán ne tegyék tönkre s hogy Magyarország gazdasági termelése folyamatosan keresztülvihető legyen. A címet elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik! (Senki!) Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A miniszter úr kivan nyilatkozni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Ház ! Pintér László t, képviselőtársam a 10. címnél a kísérletügyi intézmények koplaló tudósainak ügyét tette szóvá és a kísérletügyi intézmények státusviszonyait erős bírálat tárgyává tette. Tény az, hogy megfelelő állások hiányában kénytelenek vagyunk a tudományos és kutató intézeteknél szaknapszámosokkal és szaknapidíjasokkal operálni, mert a^ pénzügyi kormány a tárca részére ezideig még mindig nem bocsátotta rendelkezésre a megfelelő számú állásokat. Oly nagyarányú munka folyik azonban az összes kísérletügyi intézményeknél és a vegykísérleti állomásoknál, hogy csak ilyenmódon tudjuk a megfelelő szakmunkaerőket teljes mértékben biztosítani. Azok azonban, akik már mint szaknapszámosok és szaknapidíjasok bekerülnek a kísérletügyi állomásokra, vagy a kísérletügyi intézményekhez, fokozatos előléptetés után a státusba mégis bejutnak. A kísérletügyi intézmények tisztviselőinek státusviszonyai egyálalában nem rosszabbak, mint akármelyik más státus viszonyai, mert hiszen a 7000. számú rendelet alapján a százalékarány az állások tekintetében itt éppen úgy megvan, mint máshol, sőt bizonyos tekintetben még jobb, mert hiszen most szabályoztatott a Gyűjteményegyetem státusának megfelelő százalékarányban a tudományos és kutató intézetek szolgálatában levő tisztviselők státusa. Gyömörey István t. képviselőtársunk a gabona- és lisztkísérleti állomás munkáját méltatja és azt kéri, hogy tudósaink ottani munkáját támogassuk és azt különös figyelemben részesítsük, örülök annak, hogy Gyöimörey képviselőtársam maga is személyesen kiment oda lés meggyőződött arról a valóban értékes tudományos munkáról, amely ott abban az intézetben folyik. Én felhívom a többi agrárius képviselőtársainkat is, valamint azokat is, akik nem agráriusok: megérdemli ez az intézmény, hogy megismerjék; megismerjék a búza és liszttípusokat és tulajdonságaikat, a mi lisztünk sütoképességét stb. Mindazok a produktumok, amelyek ottan a kísérleti malomban és a kísérleti sütődében előállíttattak: megérdamlik azt a kis időt és fáradságot, hogy a képviselőtársaim oda ellátogassanak és nézzék meg azt az értékes tudományos munkát, amely ott folyik. Mi sem természetesebb, mint az, hogy én, aki ezt az intézetet létrehoztam, a legmeszszebbmenő figyelemmel kísérem az ő munka-