Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

466 Az országgyűlés képviselőházának 305. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. tekéből. Ha minden héten, minden nagyobb városban, vagy mezőgazdasági községben ösz­szegyüjtenők az egyéb iránt édestej alakjában vagy tejfel alakjában fel nem használt tej­termékeket, akkor Magyarországon olyan túró- és sajttermelést lehetne létesíteni, hogy teljesen feleslegessé válna minden külföldi behozatal és tnem lenne szükség arra, hogy 30—40 vágóin kevert túróért külföldre pénzt kiadjunk. Bátor vagyok tehát erre a körülményre felhívni a mélyen t. földmívelésügyi minisz­ter úr figyelmét és kérem arra, hogy méltóz­tassék erre a kérdésre több gondot fordítani és odajuttatni a magyar kisgazdákat, — kü­lönösen azokra gondolok, mert hiszen a ta­nyai népesség nem tudja a tejét ilyen irány­ban kellőképpen értékesíteni — hogy minél alkalmasabb módon és minél jobb eredmény­nyel .- dolgoztassék fel a tej, túró és más tej­termék alakjában. Ezeket kívántam tisztelettel megjegyezni. Egyébiránt a címet egész terjedelmében elfo­gadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héli Imre jegyző: Szepessy Géza! Szepessy Géza: T. Ház! Egészen röviden kívánok ehhez a címhez hozzászólni, mégpedig különösen három szempontból. Legelőször azt állapítom meg, hogy a tudományos és kísérleti intézményekre előirányzott összeg, agrárállam lévén, nagyon kevés. Kevés pedig azért, mert hi­szen ma, amikor a búzaárakat Csikágó és New­york dirigálja, ma, amikor a magyar mezőgaz­daság teljesen bizonytalan alapon nyugszik, — hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a mai alacsony búzaárak mellett úgyszólván már talán nem is lehet racionálisan gazdálkodni és az óriási adó­terheket kifizetni (Ügy van! Ügy van! a .jobb­oldalon.) — nekünk arra kell gondolnunk, hogy Magyarországon, ebben az áldott országban, amelynek talaján minden megterem, mielőtt bennünket az Amerikának vagy más világrész­nek termelése tönkretenne, még idejében pró­báljunk esetleg áttérni más olyan gazdálkodási ágakra, amelyeket ebben az országban eddig nem kultiváltak. Ilyen például, hogy egyebet ne említsek, a gyümölcsfatenyésztés és a gyümölcstermelés. Nálunk ezelőtt még az volt a divat, hogy a gyü­mölcsfát megvették, kiültették a határba, az­után nem gondoltak rá, nem permetezték, nem ásták, nem ápolták és így természetesen nem is volt eredmény, a gyümölcs férges volt. így a gyümölcstermelő is elvesztette kedvét attól, hogy a gyümölcstermeléssel tovább intenzíve foglalkozzék. Szükségesnek tartanám, hogy kü­lönösen a gyümölcsfák szempontjából fokozot­tabb és intenzívebb munkát fejtsenek ki, kísér­leti állomásokat és minél több faiskolát állítsa­nak fel, lehetőleg úgy, hogy az esetleg gyü­mölcstermeléssel foglalkozni kívánók a gyü­mölcsfákhoz hozzájuthassanak. A másik kérdés a primőrök kérdése. A mai időkben az uborkát vagy a zöldborsót, vagy egyéb ilyen növényeket drága pénzen hozzuk be külföldről azért, mert nálunk nincs meg a hozzá­értés, a kellő tapasztalat és ami a fő, nem áll a kellő anyagi eszköz a rendelkezésünkre. Nálunk a zöldborsót, az uborkát és általában a primőrö­ket még mindig melegágyból akarják termelni. Ez nem lehetséges. Át kell térnünk nekünk is arra, hogy ilyen primőröket üvegházban, üveg alatt kell termelnünk nagyobb területen, ahol kifizeti magát. A melegágyat nem lehet olyan kényelmesen, szakszerűen kezelni, nem lehet mindig felnyitni, ahhoz meleg idő, nap kell, áz üvegház temperaturáját azonban tudjuk szabá­lyozni a szerint, hogy milyen hőfokot kíván meg a növény. Ez a külkereskedelmi mérleg javítása szempontjából is igen nagy súllyal esik a latba. A másik dolog, amire fel akarom hívni a figyelmet, a baromfitenyésztés. Nálunk még ez sincs elterjedve azért, mert hiszen a baromfi­tenyésztés — mint előbb mondottam a gyümölcs­fatermelésre és a primőrökre vonatkozóan — bizonyos anyagi befektetéseket kíván, már pedig anyagi eszközök nem állanak rendelkezésre. Tisztelettel felkérem a földmívelésügyi minisz­ter urat, hogyha már e költségvetés keretében nem is tehette meg, de a jövőre nézve fokozott mértékben gondoskodjék ezek beállításáról és fokozottabb figyelmet fordítson arra, hogy Magyarország gazdasági termelését a külföldi beözönlés folytán ne tegyék tönkre s hogy Magyarország gazdasági termelése folyama­tosan keresztülvihető legyen. A címet elfoga­dom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik! (Senki!) Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A miniszter úr kivan nyilatkozni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Ház ! Pintér László t, képviselőtársam a 10. címnél a kísérletügyi intézmények koplaló tudó­sainak ügyét tette szóvá és a kísérletügyi intéz­mények státusviszonyait erős bírálat tárgyává tette. Tény az, hogy megfelelő állások hiányá­ban kénytelenek vagyunk a tudományos és kutató intézeteknél szaknapszámosokkal és szak­napidíjasokkal operálni, mert a^ pénzügyi kor­mány a tárca részére ezideig még mindig nem bocsátotta rendelkezésre a megfelelő számú ál­lásokat. Oly nagyarányú munka folyik azonban az összes kísérletügyi intézményeknél és a vegykísérleti állomásoknál, hogy csak ilyen­módon tudjuk a megfelelő szakmunkaerőket teljes mértékben biztosítani. Azok azonban, akik már mint szaknapszámosok és szaknapidíjasok bekerülnek a kísérletügyi állomásokra, vagy a kísérletügyi intézményekhez, fokozatos előlép­tetés után a státusba mégis bejutnak. A kísérlet­ügyi intézmények tisztviselőinek státusviszo­nyai egyálalában nem rosszabbak, mint akár­melyik más státus viszonyai, mert hiszen a 7000. számú rendelet alapján a százalékarány az állá­sok tekintetében itt éppen úgy megvan, mint máshol, sőt bizonyos tekintetben még jobb, mert hiszen most szabályoztatott a Gyűjtemény­egyetem státusának megfelelő százalékarányban a tudományos és kutató intézetek szolgálatában levő tisztviselők státusa. Gyömörey István t. képviselőtársunk a gabona- és lisztkísérleti állomás munkáját méltatja és azt kéri, hogy tudósaink ottani munkáját támogassuk és azt különös figyelem­ben részesítsük, örülök annak, hogy Gyöimörey képviselőtársam maga is személyesen kiment oda lés meggyőződött arról a valóban értékes tudományos munkáról, amely ott abban az in­tézetben folyik. Én felhívom a többi agrárius képviselőtársainkat is, valamint azokat is, akik nem agráriusok: megérdemli ez az intéz­mény, hogy megismerjék; megismerjék a búza és liszttípusokat és tulajdonságaikat, a mi lisz­tünk sütoképességét stb. Mindazok a produk­tumok, amelyek ottan a kísérleti malomban és a kísérleti sütődében előállíttattak: megérdam­lik azt a kis időt és fáradságot, hogy a kép­viselőtársaim oda ellátogassanak és nézzék meg azt az értékes tudományos munkát, amely ott folyik. Mi sem természetesebb, mint az, hogy én, aki ezt az intézetet létrehoztam, a legmesz­szebbmenő figyelemmel kísérem az ő munka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom