Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.
Ülésnapok - 1927-305
454 Az országgyűlés képviselőházának , a földmívelésügyi kormány hathatós támogatásban részesít. Ugyanis igen gyakran az a helyzet áll elő, hogy egyes területek az alapos meggondolás ellenére is a lecsapolas folytan teljesen értéktelen területekké válnak. Személyes tapasztalatomból mondhatom azt, hogy a lecsapolas előtt egy igen értékes rét a lecsapolas következtében teljesen értéktelen, kopár legelőterületté változott át Tehát a lecsapolas költségei nemcsak hogy óriási költségébe kerültek az illető birtokosoknak, hanem ezzel párhuzamosan még az elértéktelenedés folytán óriási kárt is szenvedtek, nemcsak az állattenyésztés szempontjából, de egyáltalában használhatóság szempontjából is. Arra kérem tehát a mélyen t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy a lecsapolási kérdéseket — ha állami támogatásért fordulnak a miniszter úrhoz — talajvizsgálat előzze meg, (Élénk helyeslés.) és gondos körültekintéssel tegyen csak valami engedményt. Még nagyobb fontosságot tulajdonítanék aninak, ha az ilyen lecsapolas ok alkálmáyal gondoskodás törtennék az öntözésről is. (Élénk helyeslés.) Ugyanis a csapadék hiánya miatt gyakran a legtermékenyebb területek is Aev~ méketlenekké válnak, ha teihát a sok belvíz és vadvíz leesapolása folytán elvesztett csapadék pótlására kiépít en ők az öntözés céljaira szolgáló csatornáikat, ez nemcsak az állattenyésztés''szempontjából, die országos szempontból is óriási jelentőséggel bírna. Miutám az elmondottakat rövid szavakba foglaltam, még csak (sajnálatoimnafc adok kifejezést, hogy ennél a címnél a rendkívüli kiadásoknál az öntözéseik és víziierők tanulmányozására csak 10.000 pengő van felvéve. Én azt szerettem volna, ha nemcsak tanulmányözáisrá, hanem ennek a kivitelére is nagyobb mennyiségű összeg állna rendelkezésre és hiszem és remélem, hogy a t. Ház is egyetértésben a miniszter úrral, akinek ismerem a magyar mezőgazdaság és magyar nép iránt érzett szeretetét, melegen fogja felkarolná azokat, amiket elmondottam volt s azokat, amiket hasznosnak fog vélni, a nép érdekében még is fogja valósítani. (Helyeslés.) Elnök: Szóllásra következik 1 ? Héjj Imre jegyző: Maróthy László! Maróthy László: T. Ház! A tegnapi nap folyamám az általános vita kapcsán alkalmam volt bővebben rámutatni a Rába-folyó kártevéseire, hogy ez a folyó Vas vármegye négy járásának borzasztó és megmérhetetlen anyagi károkat okoz évente. Ez alkalommal azért szólalok fel ennél a címnél, hogy arra kérjem a miniszter urat, hogy addig is, amíg a nem hajózható folyók szabályozására vonatkozó törvény életbe lép s annak végrehajtására kellő fedezet lesz, gondoljon erre a vidékre, amelyet a nyár folyamán személyesen bejárt, ahol személyesen tapasztalhatta, hogy milyen állapotok vannak a Rábaparton s azokat megszüntetendő, a helyi mederrendezést és partbiztosításokat alkalmazza. , Szükséges ezi nemcsak olyan értelemben, ihogy a kidolgozandó és a részben már kidolgozott szabályozási tervnek megfelelő helyi medierrendezéseket végeztesse, hanem szükséges azért is, mert amint az idén is láttuk, a Rába-folyó a hideg tél következtében befagyott és tavasszal, amikor a jég zajlani kezdett, elvitte az összes fahidakat ós ez mérhetetlen károkat okozott a tulajdonosoknak. A hidak ugyanis nem egy és nem két közbirtokosság tulajdonában voltak, úgyhogy ma a legnagyobb nehézségekbe kerül ezek felépítése. Arra kérem az igen t. földmívelésügyi 5. ülése 19$9 június 6-án, csütörtökön. miniszter urat, ihogy ezeken a leginkább veszélyeztetett helyen levő mederrendezéseket hajtsa végre addig, amíg ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik. Szükséges ez nemcsak gazdasági, hanem szociális szempontból is, amint tegnap is megemlítettem. Igen sok munkanélküli ember van ott a vidéken; a speciális sárvári szomorú viszonyok folytán szükséges, hogy ezeknek is munkaalkalom adassék. Természetes, hogy itt szakmunkásokra is szükség van, azonban rajtuk kívül egyéb munkáisok is kaphatnak (alkalmazást. Mindezeket a miniszter úr szíves figyelmébe ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter úr kíván nyilatkozni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Ház! Melczer László t. képviselőtársam és vele együtt több felszólaló képviselőtársam kifogásolták, hogy az állami szabályozás 'alá nem eső folyók kártételei ellen való védekezés céljára-csak 26.000 pengő szerepel a költségvetésben. Mar előbbi beszédemben utaltam arra, hogy ezt a szükségletet nem a költségvetésbe beillesztett 26.000 pengő fedezi, hanem ezenkívül a hasznos beruházási összegekből 1 millió pengő áll erre a célra rendelkezésemre. Azt is voltam bátor jelezni, hogy a jelentkező igényeket és szükségleteket ez az Összeg nem képes fedezni, de azt is jeleztem egyúttal, hogy az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen való védekezésről szóló 1904 : XXXVIII. te. helyett a mostani területi és vízrajzi viszonyainknak megfelelő új törvényjavaslatot készíttettem elő, amelynek benyújtását pénzügyi okok késleltetik. . Ebben a törvényjavaslatban a Sajóra 8,230.0^00 pengő van beillesztve az 1920. évi 411.500 pengő összeggel szembem Ebben azután már hét község rendezése s azok egész vízrendszerének szabályozása is benne foglaltatik. Csák Károly t. képviselőtársam a Murapart biztosítása kérdését tette szóvá. A Mura balpartján levő szabályozási művek fenntartására a jelen költségvetésben 3000 pengő van felvéve, a^ Mura-folyó magyar partján létesítendő partbiztosításra pedig 35.000 pengő. Megengedem, hogy ez az összeg nem fogja fedezni az összes szükségleteket, a legsürgősebb tennivalókat azonban ott el fogjuk tudni intézni és ki tudjuk védeni azt a károsodást, amely ott a víz részéről a partok elhódítása által érhet bennünket. Ez igázás nem közömbös, mert a balpárt magyar, a jobbpart pedig jugoszláv, tehát a partvédelmi célokra ott kissé nagyobb figyelmet kell fordítani és ez a mi figyelmünket nem is kerüli el. Ami- Schandl Károly t. képviselőtársunk felszólalását illeti, a Marcal vízrendezésére 294.000 pengő lesz a tervezett törvényjavaslatba beállítva. Ami Szabóky Jenő t. képviselőtársunk panaszát illeti, hogy tudniillik a vízimérnökök státuszánál sérelem érte a mérnököket, mert az alsóbb fizetési osztályokban létesített új állásokat nem arányosítottuk be, ez szintén olyan sérelem» amilyen a gazdasági felügyelőkkel történt, amelyre már Flandorffer képviselőtársam felszólalására bátor voltam itt válaszolni. Tíz új X.^ fizetési osztálybeli mérnöki állást kreáltunk és ez még nincs bearányosítva. Amikor ezeket az állásokat megkaptuk, a bearányosítást én már kértem a 7000-es számú rendélet alapján, a pénzügyminiszter úr azonban azt mondotta, hogy az állások létesítésével egyidőben á bearányosításhoz nem járul hozzá, mert