Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

43Ö Az országgyűlés képviselőházának . hogy mindazoknak a feladatoknak, amelyeik egy agrátrállamban -a föildlmívielié^ügyi -kormányhoz tartoziniak, minden irányban elegeit tudjak tenni. A költségvetés keretén kívül hasznos beruházások címén a folyó éviben 59 millió pengő állt rendelkezésemre, amely összeg jóval meghaladja a költségvetésnek egész összegét. Ha tehát valaki bírálat tárgyává akarja tenni a földmívelésügyi tárcának költségvetési dotálását, a költségvetési összeggel együtt a hasznos beruházási összegeket is figyelembe kell vennie, mert csak az ad hű képet arról, hogy mi volt a tárcának a költségvetési év során az ellátmánya. (Ügy van! jobbfelöl) Ha a két öszszeget összeadjuk, akkor azt látjuk, hogy 106 millió pengő áll a folyó évi költségvetési évben rendelkezésemre ós így az tűnik ki. hogy az összes tárcák között a tföldmáivelésgyi ftárca volt a legjobban dotálva, ami természetes is, mert hiszen a földművelésügyi tárca az, amely a termelést és az ország kenyerét biztosítja. T. Képviselőház! Az 59 millió terhére folytattam azokat az akciókat, amelyeket a mező. gazdasági termelés fejlesztése és a iöbbtermelés előmozdításai céljából folyamatba tettem, nevezetesen a nemesített vetőmagakciót, a műtrágyaakciót, a mintatrágya telepekre vonatkozó akciót, a kisgépakciót, az osztatlan közös legelők feljavítására vonatkozó) akciót, az erdősítési, fásítási vízmosásokra, kopár fásításokra vonatkozó akciót, a tejtermelési, a komló-, a len- és rizstermelési, a baromfitenyésztési, a borértékesítési, a kertészeti, a gyümölcsészeti és a szikjavítási akcót, amely akció mind külön-külön Programm alapján hajtattak végre. (Helyeslés jobbfelől és a középen. — Láng János: Egyenként is mind nagyon fontos!) Ezeknek a programmoknak végrehajtása külön rendkívüli munkatöbbletet jelentett a vezetésem alatt álló tárcára nézve, de különösen munkatöbbletet jelentett még a folyó év elején életbeléptetett 1928 : XLL te. is, amely azoknak az intézkedéseknek nagyrészét, amelyek az eddigi fennálló jogszabályok értelmében ,a Földbirtokrendező Bíróság rendelkezése alá estek, az én hatáskörömbe utaltak, nevezetesen az ingatlan fel darabolási ügyletek tudomásulvétele vagy megtagadása másod- és harmadfokon, az állami elővásárlási jog gyakorlása terén teendő intézkedések, a haszonbérek; átvétele vagy megtagadása vagy a haszonibérek jóváhagyása tárgyában teendő összes intézkedések. Rendkívül munkatöbbletet jelentett továbbá a vezetésem alatt álló tárcára nézve a szociálpolitikai törvényjavaslatok előkészítése, az exportintézet megszervezése és vezetése. Dacára ennek a takarékosság elvének is a legmesszebbmenőleg törekedtem eleget tenni, és pedlig, amint az előttünk fekvő költségvetésből kitűnik, amíg az 1924/25. évi költségvetésben a r vezetésem alatt álló tárca központi szolgálatában álló tisztviselőknek létszáma — beleértve a segédhivatalt, a kezelőszemélyzetet és az altiszteket is — 650 volt, addig az előttünk fekvő költségvetés szerint ma 240-nel kevesebb, ami 34%r0s létszámapasztást jelent. (Farkasfalvi Farkas Géza: Szinte dupla munkát végeznek a tisztviselőik! — Jánossy Gábor: Minden tárcánál kell csökkenteni!) További létszámapasztáshoz nem is tudnék hozzájárulni, annál kevésbtoé, mert hiszen meggyőződésem szerint minden további munkaerőnek leépítése súlyosan a köizérdek és a közszolgálat rovására esnék. 5. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. Az előbb felsorolt összegeknek egyik igen fontos pontját, a mezőgazdaság termelés fejlesztésére vonatkozó intézkedéseik képezik. Ezek leginkább abban az irányban haladnak, hogy főleg a kisgazdákkal és a törpebirtokosokkal megismertessük a többtermelés három fő alapfeltételét, az okszerű talajművelést, a trágyakezelést és a helyes és jó vetőmag használatát. Az okszerű talajművelés és a mélyszántás terjesztése szempontjából folytattam a múlt évben megkezdett traktorbeszérzési akciót, amelyne kalapján a 200 holdnál nem nagyobb területen gazdálkodók részére, amennyiben vállalták azokat a feltételeket, hogy a földhöz juttatottak földjéből bizonyos területet meghatározott bérért felszántani hajlandók, traktorbeszerzési segélyt engedélyeztem 15—20% erejéig. Miután a traktorok 90%-ban kisemberek, kisgazdák kezén vannak, és miután a kezelés terén való szakértelem hiánya rendkívül sok károsodást és értékveszteséget vont maga után, traktorkezelési tanfolyamot létesítettem, ahol 500 kisgazda nyert a traktorkezelésben szakszerű kiképzést. (Elénk helyeslés jobbfelől és a középen.) A műtrágyázás terjesztése szempontjából folytattam a múlt évben megkezdett akciót, (Helyeslés jobbfelől.) amelynek során 11.000 vágón műtrágyát osztottam szét. A helyes, az okszerű trágyakezelés propagálása céljából az ország különböző részein 300 mintatrágyatelepet létesítettem. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) A ríemes vetőmag használata céljából 150 vágón búza, 75 vágón rozs és 10 vágón őszi árpa, fajtaösszehasonlítás céljából nagyobb birtokokon 10 vágón búza és 5 vágón rozs került a múlt év őszén kiosztásra, a folyó tavaszán 56 vágón árpa, 47 vágón zab és 19 vágón tengeri. A mesterséges takarmány terjesztése szempontjából 30%-os kedvezménnyel 12 vágón lóherét, 9 vágón lucernát, 14 vágón homoki borsót és 9 vágón bükköny vetőmagot osztattam szét. (Esztergályes János: Legalább csíramentes volt? - Zaj.) A vetőmagtisztításnak a kisebb gazdaságokban való elterjesztése céljából 250 vetőmagtisztítógép beszerzéséhez nyújtottam 30%-os államsegélyt olyan községekben, ahol ezeket a vetőmagtisztító szövetkezeteket az érdekeltség hajlandó volt megalakítani. Ahol ugyanis ezek a vetőmagtisztító szövetkezetek megalakulnak, az összes környékbeli községek kisgazdáinak vetőmagvak képesek ezek a gépek kitisztítani és éppen ezért igen üdvösnek, hasznosnak tartom ezt az akciót is és ezt szintén folytatni kívánom (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Jövő programmom összeállításánál különösen olyan termelési ágakra akarok súlyt helyezni, amelynek terménye feldolgozó iparunk nyers anyagául szolgál. 2000 hold lenolaj termés helyett 40.000 holdra, 3000 hold lenrost helyett 10.000 holdra, 6000 hold kenderrost helyett 20.000 holdra volna szükség, hogy hazai feldolgozó iparunk nyers anyagát belföldi terményből tudja fedezni. Mivel pedig ezeknek a termelési ágaknak termelésére úgy talaj-, mint éghajlati viszonyaink mindenben megfelelnek, csak megfelelő propaganda és irányítás szükséges ahhoz, hogy ezt elérjük, és a külkereskedelmi mérle günkben szereplő ezt a fontos tételt onnan kiküszöböljük, (Helyeslés jobbfelől és a középen.) másrészről pedig az egyoldalú szemtermelés helyett fokozatosan az iparnövények termelésére térjünk át. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) A selyemtenyésztés térién szintén több évre szóló programmom van, amelyre, ha a fe-