Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.
Ülésnapok - 1927-304
406 Az országgyűlés képviselőházának Nem akarok erre bővebben kitérni, csak néhány vezérszóval mutatok rá, hogy Mayer János fölmívelésügyi miniszter rezsimje a Kubinek Gyula és Nagyatádi Szabó István agrárpolitikájától elválaszthatatlan (Ügy van! jobb felől.) s olyan körülmények, olyan viszonyok között kezdődött, amikor mindenkinek a legnagyobb nehézséget okozta volna, r- és tényleg nehéz is volt — hogy a földmívelésügyi igazgatást a helyes mederbe terelje. (Ügy van! jobbfelől.) Maga a megboldogult Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter mondotta nekem több ízben, hogy a földmívelésügyi minisztérium ezekben az esztendőkben nagy teljesítményeket végez, s csak arra figyelmeztetett bennünket, hogy a miniszter urat bíztassuk, ne veszítse el a kedvét, mert ha ezekben az években nem minden sikerül is úgy, amint ő szeretné, nem benne és nem a minisztériumban van a hiba, hanem a körülményekben. (Ügy van! jobb felől.) De, t. Ház, elég csak rámutatni arra, hogy olyan időkben, amikor a legziláltabb pénzügyi viszonyok voltak, amikor a társadalom nyugalma még nem volt meg, végrehajtott Magyarország földmívelésügyi kormányzata egy földbirtokreformot, amely most már a pénzügyi lebonyolítással egész Közép- és Kelet-Európának jó példát mutatott. Nem én állapítom ezt meg, hanem a lezajlott falufejlesztési kongreszszuson nyugati agrárpolitikusok állapították meg, hogy az egész világon Magyarország áll a harmadik helyen a falufejlesztés és az agrárpolitika terén. (Ügy van! jobbfelöl.) Azt hiszem, hogy ez a megállapítás arról az oldalról, amely oldal jó pár esztendeje nem mondható jóindulatúnak velünk szemben, éppen elég bizonyíték. Itt van azután a földbirtokreform lebonyolításán túl a 260.000 házhely, amelv nagyrészben a földmívelő nép szorgalma, a magyar nép ősi ereje folytán, részben a kormányzat gondoskodása folytán már beépült. Itt van az erdősítés, amely mind szebb és szebb eredményekkel folyik. (Ügy van! jobbfelől.) Itt van a Tiszaszabályozás, amely a háború után a legnehezebb viszonyok között, mondhatni egy új alapvető munkát végzett. Mind olyan alkotások, amelyek a szép szavak helyett sokkal szebben beszélnek. (Ügy van! jobbfelől.) Hiszen t. Ház, 6 millió katasztrális holdat mentesítettünk a Tisza árvizei elől azzal, hogy a Tisza gátjait az egész vonalon végig felállítottuk. Az alföldi vízlecsap olás, amely a Dunamentén történt, 120.000 katasztrális holdat adott a magyar termelésnek. Itt van azután az a nagyszerű yersenytermelési Programm is, amelyet Mayer János földmívelésügyi miniszter állított fel, amely alig két esztendeje indult el nagyobb arányokban, s amely szintén méltán hívja ki még a külföldi tényezőknek elismerését is. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Állattenyésztésünk nívója is emelkedett. Nehéz körülmények után sikerült az állatlétszámot a háború előttire felemelni. A svájci importtal és más kormányintézkedésekkel sikerült állattenyésztésünk, állatállományunk színvonalát is úgy felemelni, hogy a legutóbbi tenyészállatvásáron már a Balkánról mindenünnen jelenvoltak a kormánydelegátusok és tekintélyes mennyiségű tenyészállatot vásároltak a Balkán részére. Ezzel elértük már, hogy megindult a folyamat, hogy Magyarország állattenyésztés, tenyészállatkiválasztás tekintetében a Balkán Svájca lett. (Ügy van! a jobboldalon.) Megvalósul, amit még két esztendővel ezelőtt lehetetlennek láttunk, hogy a magyar bortermelést megmentsük. A magyar bor exportja megindult és az idén már tekintélyes 304. ütése 1929 június 5-én, szerdán. mennyiséget sikerült külföldre vinnünk. Vájj oil nem jórészt annak a kormányzati programúinak eredménye-e ez, amelyet éppen Mayer János földmívelésügyi miniszter úr kezdeményezett^ (Ügy van! Ügy van!—Taps a jobboldalon.) Vagy milyen előrelátás volt az, hogy még akkor, amikor a tejtermelés, illetőleg a tej értékesítés válsága nem mutatkozott, máris keresztülvitte Nagyatádi Szabó István és Mayer János földmívelésügyi miniszter a tej szövetkezetek újra való felállítását, a Tejszövetkezeti Központ megszervezését? Vagy mondjam-e azt, hogy az utóbbi rezsim alatt, az ő miniszterségük alatt a szakoktatás terén több földmívesiskolát és téli gazdasági iskolát létessítettünk, mint talán azelőtt húsz esztendeig. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Patacsi Dénes: Többet, mint Mezőssy Béla!) Nem akarom ezt a felsorolást folytatni, azonban méjgis kérem, méltóztassék megengedni, hogy ,a Magyarság május 20-iki számából egy passzust felolvassak, amely ugyan nem a miniszter úrra vonatkozik, de egy olyan testületre, amellyel hetedfél esztendeig együtt dolgoztam. Becsületbeli kötelességemnek látom azt, hogy itt az ország színe előtt szóvátegyem és kellőképpen visszautasítsam azt a támadást, azt a becsületrablást, amely ebben a cikkben foglaltatik. (Zajos helyeslés a jobboldalon és a középen.) Mezőssy Béla volt földmívelésügyi miniszter úr ,a cikkben ezt irja (olvassa): «Én úgy látom, hogy a földmívelésügyi minisztérium illetékes osztályai hihetetlenül meggyengültek. Ez nem egyes személyeknek szól, akiket én talán ma már nem ismerek, de szól magának az egész földmívelésügyi minisztériumnak» Valaha a földmívelésügyi minisztérium volt Nagy-Magyarországon az első minisztérium. Megközelíthetetlenül becsületes és a végletekig hűséges a magyar mezőgazdasági érdekek védelmében. Végtelenül örülnék, ha ma is ezt a bizonyságot adhatnám róla, sajnos, nem tehetem.» (Zajos felkiáltások a jobboldalon: Hallatlan! — Jánossy Gábor: Ezt egy miniszterviselt magyar ember mondja! —• Szabó István: Elvesztette a feliét!) Ha Mezőssy volt miniszter úr azt mondja, hogy ő ma már nem ismeri a minisztérium osztályainak vezetőit, önmaga ellen beszél, mert egy miniszternek, aki ezzel a tisztviselői karral jó hosszú ideig dolgozott mint földmívelésügyi miniszter, kellett volna ismernie ezt a tisztviselői kart. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj a jobboldalon. — Farkas István: Annak idején azt mondták, hogy jól ért Mezőssy a dolgához!) Farkas István igen t. képviselő úr ellenmondásait megértem, mert aibban az időben, amikor önök voltak kornuínyon, nem becsülték meg ezt a tisztviselői kart. (Krisztián Imre: De méga nemzetet sem! — Ügy van! Ügy van! Taps jobbfelől. — Farkas István: Nem a tisztviselői karról beszéltem, de arról, hogy önök állították ki róla a bizonyítványt, hogy szakértő volt! ' Semmi mást nem mondtam!) Elnök: Csendet kérek! Schandl Károly: Ellene mond a volt miniszter úr, Darányi Ignác emlékének is, mert azt a vezető tisztviselői kart, amely ma a minisztérium, osztályai élén áll, annak idején Darányi Ignác nevezte ki, majdnem az elsőtől az utolsóig és azt hiszem, Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter jól megválogatta embereit. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) De a lényegre áttérve, én magam tanúja