Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.
Ülésnapok - 1927-304
Az országgyűlés képviselőházának 304. ülése 1929. évi június hó 5-én, szerdán, Almásy László Puky Endre, és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1929/30. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása. A földmlvelésügyi tárca. Felszólaltak : Malasits Géza, Szabóky Jenő, Wolff Károly, Maróthy László, Friedrich István, Beck Lajos, Herczegh Béla, Neubauer Ferenc, gr. Keglevich Gyula, Krisztián Imre, Schandl Károly, Lukács György, Csík József, Simon András, Pataesi Dénes, Mayer János földmlvelésügyi miniszter. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — A népjóléti és munkaügyi miniszter írásbeli válasza Propper Sándor 1927. március 9-ón a valorizáció, Payer Károly 1929. január 30-án a munkások gazdasági helyzete, Györki Imre 1929. január 30-án a munkanélküliek segítése és Esztergályos János 1929. február tí-án ugyané kérdés tárgyában előterjesztett interpellációira. — Interpelláció : Gál Jenő — a földmívelósügyi, kereskedelemügyi ós gazdasági miniszterhez — a gabona elértéktelenedésének veszélye és súlyos következményei elhárítása tárgyában. — A közgazdasági miniszter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : Vass József, Mayer János, gr. Csáky Károly, Wekerle Sándor, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 5 perckor. ' (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Fitz Arthur jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Pakots József jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókar. pedig Héjj Imre jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a Nagyatádi Szabó István Emlékserleg Szövetség meghívóját, melyben a folyó évi június hó 9-én, vasárnap Hajdúböszörményben tartandó országos ünnepélyre a Ház t. tagjait meghívja. A meghívást a Ház tudomásul veszi. Napirendünk szerint következik az 1929/30. évi állami költségvetés (írom. 780) egyes tárcáinak: folytatólagos tárgyalása. Soron van a földmívelélsügyi tárca költségvetésének ós vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetése XXIII., XXIV. és XXV. fejezetének folytatólagos általános vitája. Szólásra következik? Pakots József jegyző: Malasits G.éza! Malasits Géza: T. Képviselőház! Ezek a házszabályok eszembe juttatják azt a vénkisaszszonyt, aki nagyon sajnálta a kutyuskáját és csak darabokban vágta le a farkát, hogy ne fájjon annyira. Ügy látszik, a t. többség is sajnál minket, ellenzékieket és csak darabka időket ad a felszólalásra, így kénytelen az ember majdnem minden nap felszólalni, hála ezeknek a bölcs laputai házszabályoknak. Rátérve a tárcára, nagyon meglepett az előadó úr felszólalása. Agrárkrizisről beszélt. EdKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XXI. dig csak az aszfaltagrárok beszéltek a kávéházban agrárkrizisről, most azonban az előadó úr is erről beszélt, ezenkívül az egységespárt néhány illusztris tagja a «Magyarország» című lapban nyilatkozott és ebben azt mondják, hogy gyors segítségre van szükség, mert különben a mezőgazdaság bajba kerül. A gabona katasztrofális áresése, — mondja Klein Antal t. képviselőtársam — kihat az egész gazdasági életre, stb. Szóval nemcsak a budapesti aszfaltagrárok, hanem a valóságos, tizenhárompróbás agrárok is követelik a kormány beavatkozását, mondván, hogy a kormánynak sürgős kötelessége a mezőgazdaságnak, de általában az egész gazdasági életnek segítségére sietni és az összeomlástól a gazdákat megmenteni. Tisztelettel kérdeni a t. Házat, hát eddig mi volt a kormány kötelessége, ha nem ez? Hát nem ez volna a kormány kötelessége? Végtelenül csodálkozom, hogy éppen egységespárti képviselők reklamálják a kormányon azt a kötelezettséget, amelyet a kormány már akkor magára vállalt, amidőn átvette az ország kormányzását. Tehát agrárkrizis van, így hát mindenek előtt meg kell nézni, hogy mik azok az okok, amelyek ezt a krízist előidézték, mert ezek után én is kezdem hinni, hogy van agrárkrizis. Ha látjuk az okot, talán megtaláljuk az orvoslás módját is. Elsősorban annyit hajlandók vagyunk mi, szociáldemokraták is a krízisről elismerni, hogy ez európai jelenség és következménye KözépEurópa és különösen az osztrák-magyar monarchia esztelen feldarabolásának. (Ügy van! Ügy van!) Ez kétségtelen. De része van ebben a háború után keletkezett európai állapotoknak is, hogy az országhatárok nemhogy kevesbtoedftek volna, ellenkezőleg, meggyarapodtak. Az osztrák-magyar monarchiából alakult új utódállamok igyekeznek elsősorban a mezőgazdaságukat védővámával védeni, az Oroszország testéből kihasított balti állaimok ugyan56
