Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-301

'Az országgyűlés 'képviselőházának 5 egyik első alapfeltétele az, (Ügy van! a balkö­zépen.) hogy ebben az országban a kisebbségek megelégedve legyenek, (Elénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon és a középen.) hogy megkapják azt, ami a kisebbség szempontjából kulturális és egyéb téren követelhető. (Elénk helyeslés.) Aki az egyik szavával reviziót köve­tel, a másik szavával pedig ellene szegül ennek a politikának, az nézetem szerint nincs tisztá­ban azokkal az alaptézisekkel, amelyeken egy revíziós politika egyáltalán felépíthető. (Elénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) En te­hát azt a kérést intézem nemcsak a t. képviselő­társaimhoz, hanem az egész magyar társada­lomhoz, az egyházak vezetőihez, az összes kultu­rális faktorokhoz, iskolafenntartókhoz, hogy méltóztassanak ezt a kérdést igen komolyan venni, mert ez nemcsak egy belügyi Magyar­országnak, hanem ez ennek az országnak egy nagy külpolitikai kérdése is. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) amelyen nagyon sok dől el, nemcsak Genfben, hanem a mi egész jövőnk szempontjából is. (Ügy van! Üa?/ van! jobb felől és a középen.)^ Én tehát a magam részéről becsülettel^ őszin­tén, nyiltan akarom követni ezt a politikát. Na­gyon helyeslem, hogy gróf Hunyady Ferenc t. barátom is felszólalásában ilyen értelmű nyi­latkozatot tett, mert ebből is meggyőződhetik a külföld, hogy ebben az országban már ma is többségben vannak azok, akik a kisebbségi po­litika terén vissza akarnak térni azokhoz a régi magyar tradicióhoz, amelyek ezer évig fenntar­tották ezt az országot (Ügy van! Ügy van! jobb felől és a középen.) és f amelyekről ha nem lépünk le a jövőben, bizonyára boldogabb időket élhet, ez az ország. Kérem a költségvetés elfogadását. (Hosszan­tartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb­oldalon és a középen.) Elnök: Minthogy az előadó úr szólni nem kíván, másnak pedig szólásjoga nincsen, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a^ t. Házat, méltó ztatik-e a miniszterelnökségi tárca^ költ­ségvetését és ezzel kapcsolatban a költségvetés I—III., V—VIII., valamint XI. fejezeteit általá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azo­kat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) r Többség. A Ház tehát a minisz­terelnökségi tárca költségvetését s ezzel kap­csolatban a költségvetés említett fejezeteit álta­lánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a költ­ségvetés I. fejezetének!, címét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a költségvetés t—IIL, továbbá V—VIII. fejezeteit, és a hozzá­juk tartozó címeket, amelyeket a Ház hozzá­szólás nélkül elfogad. — Olvassa a /X. fejezet 1. címét.) — Bleyer Jakab! Bleyer Jakab: T. Ház ! A miniszterelnöki költségvetés általános vitája keretében tartott beszédem a kommunizmus után az első kor­mány a trianoni diktátum előtt részletesen fog­lalkozott a kisebbségi kérdéssel és főként fog­lalkozott az északmagyarországi tótság kérdé­sével. Ennek kapcsán a kormány egy tervezetet dolgoztatott ki, amelyet azután a miniszterta­nács 1920. január 7-én el is fogadott, mégipedig elfogadott akkor, amikor azt minden illetékes tényezővel letárgyalta volt. Ezt a tervezetet he­lyeselte annakidején boldog emlékezetű Cser­noch János bíboros hercegprímás, helyeselte akkor a fővezérség és minden olyan tényező, 01. ülése 1929 május 29-én, szerdán. 249 aki az ország előtt felelősséggel tartozott. Mél­tóztassék megengedni, hogy ezt a tervezetet fel­olvassam. Ez nem az én tervezetem, hanem a kormány tervezete volt; ezt hangsúlyozom, mert ismételten megtámadtak! azon a címen, hogy ez a tervezet az én személyes tervezetem. A tervezet a következőképpen szól (olvassa): «A tót autonómia tervezetének alapelvei. (A tót politikusokkal történt előzetes megállapodás után.) A magyar állam a szlovák nemzettel egyet­értésben Felső-Magyarország számára oly szé­leskörű önkormányzatot létesít, mely egyrészt korlátlan lehetőséget nyújt a tót nemzet kultu­rális fejlődésének, másrészt minden, nem köz­vetlen országos érdekű közügynek intézését mind személyi, mind tárgyi tekintetben az il­lető országrész lakosságának biztosítja, végül amely gazdasági vonatkozásban is megfelelő tért enged a különleges érdekek érvényesítésé­nek. Ezenfelül gondoskodik a magyar állam ar­ról, hogy az autonómia körébe nem eső ügyek­nél is kellőképpen figyelembevétessék Felső-Ma­gyarország különállása és lakosságának túl­nyomóan szlovák nemzetisége. I. Területi elhatáirolás. FeLsŐ-Magyarorszag­nak szlovákok által lakott része «Szlovenszko» elnevezés alatt önkormányzati jogterületté ala­kíttatik. Szlovenszkóhoz az összes túlnyomóan szlo­vák nyelvű megyék tartoznak. A magyarsággal határos megyék az etnográfiai határ szerint fognak kikerekíttetni. Szlovenszko pontos hatá­rai a békekötés után a magyar és a tót nemzet képviselőiből alakuló bizottság fogja kijelölni. II. Az autonómia tárgyai. Szlovenszko auto­nómiája a következő ügyekre fog kiterjedni: 1. A közoktatás és közművelődés ügye — ideértve a kulturális célú alapítványok és egye­sületek ügyeit is — Szloveszkó belügyének tekin­tetnek és ehhez képest az említett ügyekben Szlovenszko r jogszabályokat alkothat s azok végrehajtásáról maga gondoskodik. A közokta­tás nyelve Szlovenszko területén szlovák lesz, köteles azonban gondoskodni Szlovenszko arról, hogy a területén esetleg nagyobb tömegekben egvüttélő más nemzetiségű polgárok az általuk lakott vidék közelében Szlovenszko intézeteiben saját anyanyelvükön nyerhessenek kiképzést, kötelesek azonban Szlovenszko hivatalos nyel­vét is tanulni. Szlovenszko minden középfokú iskolájában a magyar nyelv kötelező tantárgy lesz és a magyar nyelv s irodalom, valamint a magyar történelem magyar nyelven fog tanít­tatni. — Azok az országos törvények, melyek az elemi oktatás színvonalának biztosítása végett az elemi népiskolák dologi berendezése és a ta­nító személyzet javadalmazása tekintetében bi­zonyos minimumot állapítanák meg, továbbá azok az országos törvények, amelyek az elemi népiskolákra az oktatási minimumot előírják, Szlovenszko területére is kiterjednek, az okta­tási minimumra vonatkozó rendelkezések azon­ban nem érinthetik Szlovenszko népiskoláinak szlovák nemzeti jellegét. Szlovenszko középfokú tanintézeteire nézve a kiállított iskolai bizonyít­ványoknak képesítő ereje az ország egyéb részei­ben attól tehető függővé, hogy Szlovenszko kö­zépfokú tanintézetei megfelelnek-e a minimális tananvag tekintetében az ország egyéb részein működő hasonlófokú tanintézetekre nézve előírt követelményeknek. 2. Ugyancsak belügye lesz Szlovenszkónak a vallású p-v. 3. Belügye továbbá Szlovenszkónak a népjó­léti ügy, amennyiben Szlovenszko az autonóm

Next

/
Oldalképek
Tartalom