Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-301

'Az országgyűlés 'képviselőházának 5 egyik első alapfeltétele az, (Ügy van! a balközépen.) hogy ebben az országban a kisebbségek megelégedve legyenek, (Elénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon és a középen.) hogy megkapják azt, ami a kisebbség szempontjából kulturális és egyéb téren követelhető. (Elénk helyeslés.) Aki az egyik szavával reviziót követel, a másik szavával pedig ellene szegül ennek a politikának, az nézetem szerint nincs tisztában azokkal az alaptézisekkel, amelyeken egy revíziós politika egyáltalán felépíthető. (Elénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) En tehát azt a kérést intézem nemcsak a t. képviselőtársaimhoz, hanem az egész magyar társadalomhoz, az egyházak vezetőihez, az összes kulturális faktorokhoz, iskolafenntartókhoz, hogy méltóztassanak ezt a kérdést igen komolyan venni, mert ez nemcsak egy belügyi Magyarországnak, hanem ez ennek az országnak egy nagy külpolitikai kérdése is. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) amelyen nagyon sok dől el, nemcsak Genfben, hanem a mi egész jövőnk szempontjából is. (Ügy van! Üa?/ van! jobb felől és a középen.)^ Én tehát a magam részéről becsülettel^ őszintén, nyiltan akarom követni ezt a politikát. Nagyon helyeslem, hogy gróf Hunyady Ferenc t. barátom is felszólalásában ilyen értelmű nyilatkozatot tett, mert ebből is meggyőződhetik a külföld, hogy ebben az országban már ma is többségben vannak azok, akik a kisebbségi politika terén vissza akarnak térni azokhoz a régi magyar tradicióhoz, amelyek ezer évig fenntartották ezt az országot (Ügy van! Ügy van! jobb felől és a középen.) és f amelyekről ha nem lépünk le a jövőben, bizonyára boldogabb időket élhet, ez az ország. Kérem a költségvetés elfogadását. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Minthogy az előadó úr szólni nem kíván, másnak pedig szólásjoga nincsen, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a^ t. Házat, méltó ztatik-e a miniszterelnökségi tárca^ költségvetését és ezzel kapcsolatban a költségvetés I—III., V—VIII., valamint XI. fejezeteit általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.)

r Többség. A Ház tehát a miniszterelnökségi tárca költségvetését s ezzel kapcsolatban a költségvetés említett fejezeteit általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a költségvetés I. fejezetének!, címét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a költségvetés t—IIL, továbbá V—VIII. fejezeteit, és a hozzájuk tartozó címeket, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a /X. fejezet 1. címét.) — Bleyer Jakab! Bleyer Jakab: T. Ház ! A miniszterelnöki költségvetés általános vitája keretében tartott beszédem a kommunizmus után az első kormány a trianoni diktátum előtt részletesen foglalkozott a kisebbségi kérdéssel és főként foglalkozott az északmagyarországi tótság kérdésével. Ennek kapcsán a kormány egy tervezetet dolgoztatott ki, amelyet azután a minisztertanács 1920. január 7-én el is fogadott, mégipedig elfogadott akkor, amikor azt minden illetékes tényezővel letárgyalta volt. Ezt a tervezetet helyeselte annakidején boldog emlékezetű Csernoch János bíboros hercegprímás, helyeselte akkor a fővezérség és minden olyan tényező, 01. ülése 1929 május 29-én, szerdán. 249 aki az ország előtt felelősséggel tartozott. Méltóztassék megengedni, hogy ezt a tervezetet felolvassam. Ez nem az én tervezetem, hanem a kormány tervezete volt; ezt hangsúlyozom, mert ismételten megtámadtak! azon a címen, hogy ez a tervezet az én személyes tervezetem. A tervezet a következőképpen szól (olvassa): «A tót autonómia tervezetének alapelvei. (A tót politikusokkal történt előzetes megállapodás után.) A magyar állam a szlovák nemzettel egyetértésben Felső-Magyarország számára oly széleskörű önkormányzatot létesít, mely egyrészt korlátlan lehetőséget nyújt a tót nemzet kulturális fejlődésének, másrészt minden, nem közvetlen országos érdekű közügynek intézését mind személyi, mind tárgyi tekintetben az illető országrész lakosságának biztosítja, végül amely gazdasági vonatkozásban is megfelelő tért enged a különleges érdekek érvényesítésének. Ezenfelül gondoskodik a magyar állam arról, hogy az autonómia körébe nem eső ügyeknél is kellőképpen figyelembevétessék Felső-Magyarország különállása és lakosságának túlnyomóan szlovák nemzetisége. I. Területi elhatáirolás. FeLsŐ-Magyarorszagnak szlovákok által lakott része «Szlovenszko» elnevezés alatt önkormányzati jogterületté alakíttatik. Szlovenszkóhoz az összes túlnyomóan szlovák nyelvű megyék tartoznak. A magyarsággal határos megyék az etnográfiai határ szerint fognak kikerekíttetni. Szlovenszko pontos határai a békekötés után a magyar és a tót nemzet képviselőiből alakuló bizottság fogja kijelölni. II. Az autonómia tárgyai. Szlovenszko autonómiája a következő ügyekre fog kiterjedni: 1. A közoktatás és közművelődés ügye — ideértve a kulturális célú alapítványok és egyesületek ügyeit is — Szloveszkó belügyének tekintetnek és ehhez képest az említett ügyekben Szlovenszko

r jogszabályokat alkothat s azok végrehajtásáról maga gondoskodik. A közoktatás nyelve Szlovenszko területén szlovák lesz, köteles azonban gondoskodni Szlovenszko arról, hogy a területén esetleg nagyobb tömegekben egvüttélő más nemzetiségű polgárok az általuk lakott vidék közelében Szlovenszko intézeteiben saját anyanyelvükön nyerhessenek kiképzést, kötelesek azonban Szlovenszko hivatalos nyelvét is tanulni. Szlovenszko minden középfokú iskolájában a magyar nyelv kötelező tantárgy lesz és a magyar nyelv s irodalom, valamint a magyar történelem magyar nyelven fog taníttatni. — Azok az országos törvények, melyek az elemi oktatás színvonalának biztosítása végett az elemi népiskolák dologi berendezése és a tanító személyzet javadalmazása tekintetében bizonyos minimumot állapítanák meg, továbbá azok az országos törvények, amelyek az elemi népiskolákra az oktatási minimumot előírják, Szlovenszko területére is kiterjednek, az oktatási minimumra vonatkozó rendelkezések azonban nem érinthetik Szlovenszko népiskoláinak szlovák nemzeti jellegét. Szlovenszko középfokú tanintézeteire nézve a kiállított iskolai bizonyítványoknak képesítő ereje az ország egyéb részeiben attól tehető függővé, hogy Szlovenszko középfokú tanintézetei megfelelnek-e a minimális tananvag tekintetében az ország egyéb részein működő hasonlófokú tanintézetekre nézve előírt követelményeknek. 2. Ugyancsak belügye lesz Szlovenszkónak a vallású p-v. 3. Belügye továbbá Szlovenszkónak a népjóléti ügy, amennyiben Szlovenszko az autonóm