Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-301

'Àz országgyűlés képviselőházának 3 kozatokban milyen ©Uenmondásokat fedezett fel. Én tehát fenntartom magamnak arra az időre, amikor ezt konkretizálni fogja, hogy a megfelelő felvilágosítást megadjam; miután nem tudom, hogy melyek ezek az ellenmondátíolk, ebben a pereiben nem is válaszolhatok a t. képviselő úrnak ebbeli vádjára. . ö azt mondja továbbá beszédében, hogy a lengyel, valamint az olasz barátsággal úgy fogunk járni, mint a hármasszövetséggel amely a döntő pillanatokban fel fogja mondani a szolgálatot. Mi, t. képviselőtársam, semmiféle szövetségi szerződést nem kötöttünk senkivel* hiszen t. képviselőtársam is tudhatná ezt, ha figyelemmel kísérné azokat a nyilatkozatokat, amelyeket ebből a szempontból a kormány tett. (Farkas István: A «szövetség» szót nem is említettem!) Abból, hogy mi nem kötöttünk „szövetségi szerződőst, hanem barátsági szerződést Olaszországgal és döntőbírósági szerződést Lengyelországgal, nem következik és nem következtetheti a t. képviselőtársam, hogy egy olyan szövetségi szerződés állana fenn közöt tünk és Lengyelország, valamint Olaszország között, mint amilyen a hármasszövetség volt. Ez megint csak, olyan imputáció, amelyet a t. képviselőtársaim a túlsó padokról gyakran szoktak használni, hogy azután azt megtámadva és ad abszurdum, vezetve, a kormány ellen a maguk kritikáját elmondhassák. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) A leghatározottabban kell azonban tiltakoznom a t. képviselő úrnak kijelentése ellen, mintha Olaszország gazdaságilag Magyarországot kizsákmányolná. (Farkas István: A statisztika ezt mutatja!) Bocsánatot kérek, igenis, Olaszországgal szerződéses viszonyban vagyunk, amely szerződéses viszony révén mindakét fél megtalálta a maga előnyét és megtalálja a maga előnyét. Semmifél© olyan momentum nincsen ebben a szerződésben, amely gazdasági viszonyainkban a legtávolabbi mértékben is tápot adhatna arra a vádra, amelyet a t. képviselőtársain hangoztatott. Ennek a vádnak csak egy alapja van, mint ahogyan a t. képviselőtársam egész külpolitikai orientációjának csak egy alapja van: az, hogy utálja és gyűlöli a fasizmust; (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) miután ezt nem szereti, minden rossz neki, ami ezzel kapcsolatos külpolitikai téren. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Bocsánatot kérek, ennyire leegyeszerűsítenie a mae-var külpolitikát még sem lehet annak a felelős tényezőnek, aki a maga részéről az ország érdekeit kell, hogy szem előtt tartsa. En tehát a t. képviselőtársamat semmi körülmények között nem követem, nem fogom követni, abban az esetben sem, ha olyan állammal állok szemben, amelynek politikája viszont nekem nem olyan szimpatikus; ebben az esetben is ugyanezt az objektivitást fogom követni külpolitikai téren, amelyet felelős tényezőnek követnie kell ilyen esetben. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ami pedig a t. képviselőtársamnak azt az állítását illeti, hogy én a vasárnapi napon kardcsörtető beszédet tartottam, (Derültség a jobboldalon és a középen. — Jánossy Gábor: Szörnyűség ilyet állítani!) én nem tudom, hogy a t. képivselő úr jelen volt-e vagy nem? (Br. Podmaniczky Endre: Nem volt ;jelen!) Ha nem volt jelen, olvashatta azt a beszédet, amelyből mindent ki lehet olvasni, csak egyet nem, a kardcsörtetést. Abban a beszédben ugyanis semmiféle háborús fenyegetés a legkisebb mértékben sem foglaltatik. En nagyon kérem a t. képviselő úraí. ütése 1929 május 29-én, szerdán. 2ét kat, hogy ne adjanak mindig lovat azok alá, akik Magyarországot ilyen színben akarják feltüntetni. (Ügy van! Ügy van! — Élénk helyeslés és taps a jobboldalon, középen és a balközépen.) Higyjék el t. képviselőtársaim,hogy ez azanacionalizmus. amelvet mi nem értünk meg és sohasem fogunk megérteni. (Taps a jobboldalon, középen és a balközépen. — Farkas István: Pedig állítólag értelmes embereknek tartják magugukat! — Rothenstein Mór: Legalább alkalma volt a miniszterelnök úrnak, hogy a béke mellett beszéljen!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak a baloldalon! Gróf Bethlen István miniszterelnök: T. képviselőtársamnak a párttagja, Malasits Géza szintén beszélt ezekről a kérdésekről és védekezett azokkal a szemrehányásokkal szemben, amelyeket tesz a magyar társadalom nagy része a szociáldemokratapártnak, hogy a Revíziós Ligában nem vesz részt. Azzal védekezett t. képviselőtársam, hogy azért nem vesznek részt, mert a belpolitikai helyzetet nem olyannak látják, amely lehetővé tenné, hogy ezen az alapon megfelelő revíziós mozgalom kifejlődhessék. Rámutatott azután t. képviselőtársam arra is, hogy ő a maga részéről és a t. képviselőtársaim általában azért, mert nem azt a fajta nacionalizmust hangoztatják, amelyet mi, mégis nemzeti alapon állanak és ezen a nemzeti alapon is szolgálatot kívánnak tenni, mint ahogy tettek a múltban az ország ügyeinek általában, de a revizió ügyének sepcialiter is. T. Képviselőház! En a magam részéről nem tehetek kifogást az ellen, hogy bárki ezt az országot a maga metódusa szerint szolgálhassa, sőt örülni fogok, haat képviselőtársaim valóban Magyarország ügyét és a revizió gügyét is, ha talán nem is együtt a Revíziós Ligával, de a maguk metódusa szerint szolgálni fogják. (Homonnay Tivadar: De csak szolgálják!) Csak engedjék meg t. képviselőtársaim, hogy egyre felhívjam a figyelmüket és ez az, hogy ilyen nyilatkozatokat itt a Házban többször hallottunk, a külföldi kongresszuson azonban és olyan helyeken, ahol valóban szolgálatot tehettek volna t. képviselőtársaim ezen a téren az országnak, ennek megfelelő nyilatkozatokat nem hallottunk. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) Nemcsak _ hogy Eíem hallottunk, hanem igenis azt láttukL hogy résztvettek olyan kongresszusokon, amely, kongresszusokon Magyarországot bizonyos fokig meggyalázták, (Malasits Géza: Holi) ahol Magyarország ellen olyan vádakat hangoztattak, amelyekre nézve az objektív felvilágosítást megadhatták volna a képviselő urak, de hozzájárultak olyan határozati javaslatokhoz, amelyek Magyarország nemzetközi pozícióját gyöngíteni és aláásni alkalmasak voltak. (Malasits Géza: önnek nehéz volna bizonyítani ezt!) Azt azonban, hogy ezeken a nemzetközi kongresszusokon a t. képviselő urak felálltak volna és Magyarország revíziós mozgalma érdekében lándzsát törtek volna és keresztülvittek volna olyan határozati javaslatokat, amelyek ennek megfelelnek, sajnos, a mai napig is nélkülözzük. Engedjék meg tehát, hogy én az önök ebbeli működése szempontjából legalábbis egyelőre várakozó álláspontot foglaljak el és várakozó álláspontot foglaljon el általában a magyar társadalom, mert nagyon szépek a szavak, amelyek itt elhangzanak, de várjuk a tetteket és akkor fogunk helyeselni, ha a t. képviselőtársaim ebből a szempontból többire fognak hivatkozhatni, mint arra, hogy sikerült Magyarországot még egyszer bemártani egy nemzetközi kongresszuson, 37*