Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-287

80 Az országgyűlés képviselőházának 287. ülése 1929 május 2-án, csütörtökön. tárcája kebelén belül való építkezés az építő iparra jelent. Azt hiszem, hogyha a népjóléti minisztérium, illetve Társadalombiztosító a saját rezsijében . . . (Zaj..) Elnök : Csendet kérek ! Petrovácz Gyula : , . . mondjuk 10.000 szobának megfelelő építkezést tud egy évben lebonyolítani, ha ezt kölcsön formájában az építtető közönség rendelkezésére bocsátja ezen kölcsönhöz hozzáadott magántőkével ezt a hatásfokot meg lehet kétszerezni. Csak mint gondolatot vetem fel, nem a pénzügyminiszter úr tárcájához tartozik, de mindenesetre kell módot találni arra, hogy a magánosok építési hiteligényeiknek kielégítésénél az államnak, a fővárosnak és minden olyan szervnek segítségét érezzék, amelynek hivatása a magánépítkezések végrehajtása, támogatása és előmozdítása. Ezt a néhány észrevételt és megjegyzést voltam bátor a törvényjavaslattal kapcsolatban megtenni és visszatérek oda, ahonnan elindultam, hogy a törvényjavaslatot nemcsak elfogadom, de a miniszter úrnak határozott és őszinte köszönetet mondok ennek benyújtásáértElnök : Szólásra következik ? Gubicza Ferenc jegyző: Oberhammer Antal! Oberhammer Antal : T. Képviselőház ! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az előttem felszólalt és a túloldalról elhangzott felszólalásokkal szemben nem kell ellenérveket felsorakoztatnom, mert az előttem felszólalt képviselő urak is örömmel elfogadták a javaslatot. A magam részéről csak azért szólalok fel, mert azt akarom, hogy ezen padsorokról is elhangozzanak az örömnek azok a kifejezései, amelyekre e javaslat indít minket, hogy üdvözöljük a miniszter urat, aki rövi'l minisztersége alatt egymásután benyújtja azokat a javaslatokat, amelyek az állampolgárok anyagi helyzetén vannak hivatva könnyíteni. A javaslat az ország általános gazdasági helyzetén több irányban van hivatva és fog segíteni. Az ország általános gazdasági helyzetén fog segíteni az által, hogy a nagymértékben pangó ipart bizonyos mértékben fellendíti. Tudvalévő dolog, hogy az építkezés nemcsak egy ipart foglalkoztat, a kőműves vagy ácsipart, vagy más szorosabb értelemben vett építkezési iparokat, hanem az iparok egész^ sorozatát foglalkoztatja és így, ha nagyobb mértékű lakásépítési tevékenység indul meg, ez természetesen az iparok egész sorozatát is foglalkoztatja. De ez a javaslat nemcsak az iparok fellendülését fogja eredményezni, hanem enyhíteni fog a munkanélküliségen is, amely pedig nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem fontos szociális és emberi szempontból, mert hiszen köztudomású dolog, hogy a munkához a joga minden embernek megvan. Az államnak és a társadalomnak kötelessége gondoskodni arról, hogy munkája legyen, az egyénnek azonban kötelessége munkát vállalni, de joga is van ahhoz, hogy ha dolgozni akar, munkája meglegyen. Ezeken a szempontokon kívül a javaslat természetesen a lakásínségen is enyhíteni fog. A lakásínség egyike a legnagyobb problémáknak, amelyek a háború után felmerültek. Tömérdek katasztrófának, tömérdek szerencsétlen házasságnak oka a lakásínség. A lakásinség a városokban nemcsak azért merült fel, mert az elszakított területekről nagymértékben költöztek be menekültek, nemcsak azért merült fel a lakásinség, mert a falusi lakosság érthetetlen és sajnálatos módon betódul a városba, hanem a lakásinség felmerült az által is, hogy a háború alatt igen sok házat elhanyagoltak és ezeknek a házaknak tatarozásáról, renoválásáról kellett gondoskodni. A harmadik szempont, melynél fogva ez a javaslat az ország általános gazdasági helyzetén 1 segít, egy egészen új rendelkezéssel kapcsolatos és különösen örülök, hogy erre is kiterjed a törvényhozás tevékenysége, hogy kimondja azt, hogy csak azoknak a lakásoknak adja meg a házadómentesség kedvezményét, amelyekben olyan fűtőberendezéseket szerelnek fel, amely berendezéseknél a hazai szén és hazai széntermékek használhatók fel. Ez egészen új rendelkezés, de erre az új rendelkezésre nagyon is szükség van, hogy végre a mi pangó széniparunknak is nagyobb lendületet adjon és hogy gátat vessen a nagyobbmértékű külföldi szénbehozatalnak. A magam részéről mondom, ezt a javaslatot szívből üdvözlöm és csak egyet sajnálok. Azt sajnálom benne, hogy ez a javaslat nem mér egyenlő mértékkel Budapesttel és a nagyobb vidéki városokkal szemben. Ne méltóztassanak félreérteni. Mi nem sajnáljuk Budapesttől ezt a javaslatot. A vidék Budapesttel együtt érez, mi büszkék vagyunk Budapestre, mert hiszen az ország szíve, az ország fővárosa. Mi mindig készséggel résztveszünk a főváros örömében, résztveszünk annak bánatában, szívesen, örömmel látjuk a főváros fejlődését, tehát nem sajnáljuk, ha a főváros megkapja ezt a kedvezményt, csak azt szeretnők, ha a vidék is épp olyan elbánásban részesülne, mert hiszen az a kívánatos, hogy éppúgy, mint a külföldnek. Magyarországnak is ne csak egy nagy emporiuma, egy központja legyen, hanem legyen több vidéki központja is, úgy mint Franciaországban és Németországban, nemcsak egy Berlin, nemcsak egy Paris, hanem a mellett a nagy városoknak egész sorozata fejlődjék. Ez a javaslat Budapestnek négy szempontból is megadja ezt az ideiglenes házadómentességet. Harminc évre terjedő házadómentességben részesíti az olyan épületet, amelyet 1930. évi november hó Íjig, illetőleg amennyiben lebontandó ház helyéin épült, 1931 május l-ig lakható állapotba helyezték. Ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy csak olyan épületek részesülnek ebben a kedvezményben, amelyek Budapest székesfővárosnak közművekkel ellátott területén épülnek, amennyiben azok a mai kor egészségügyi követelményeinek és — mint az előbb említettem — a magyar szénfűtési kívánalmaknak megfelelnek. Másodsorban kedvezményt, különleges és rendkívüli házaidómentességi kedvezményt ad a lebontott épület helyére épülő új épület részére tíz évre. Azonkívül városrendezési szempontból Budapest székesfővárosnak pontosan meghatározott területére legfeljebb 30 évig terjedhető rendkívüli házadómentességet engedélyez és végül házadómentességben részesíti a lényegesebb költséggel átalakított épületeket is. Ezzel szemben a 6. §-ban ezt a házadó-kedvezményt csak abban az esetben adja meg a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városoknak, ha ott nagyobb terjedelmű és kiváló fontossággal bíró városrendezések történnek. T. Ház! Szerény nézetem szerint a vidéki városokban nagyobb a lakásínség, mint Budapesten, mert a vidéki városokban az utolsó tíz esztendődben, hla csak m'aga a város nem épített, mások nem építettek, míg Budapesten nagyobb építkezéseket foganatosított az állam és nagyobb építkezéseket foganatosítottak a magánosok is. Ha vidéki városokb'an egy körutat teszünk, azt látjuk, hogy tíz év alatt ami fejlődés történt, az, egy-két állami épület kivételével, minid a város építkezése. De a vidéki városokban nemcsak a lakásínség teszi szükségessé, hogy az építkezés nagy mértékben előmozdíttassék, hanem szükségessé teszi az, hogy a vidéki városokban még Budapestnél is nagyobb pangás van az iparban. Ha a na-