Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-287

70 Az országgyűlés képviselőházának 287. ülése 1929 május 2-án, csütörtökön. ták, pénzüket elvették, de az egész adminisztráció többe került, mint a bevétel. (Meskó Zoltán: Ezért töröljük el!) Igen. Ugyanez a helyzet más forgalmiadónál is. A többi forgalmiadónál is az a helyzet, hogy egyes községek a maguk részesedésének 50—70%-át kénytelenek' a forgalmiadó adminisztrációjára fizetni. így adókat beszedni nem lehet. Én azt mondom a t. pénzügyminiszter úrnak, hogy méltóztassék a vidéken és Budapesten is a többi adók beszedésével kapcsolatos adminisztrációs bajokat ne úgy tekinteni, mintha azok a Képviselőház elé tálalt felmelegített káposzták volnának, mert, higyje el nekem a miniszter úr, hogy itt a Házban onnan a túloldalról ezeket a panaszokat és bajokat nem igen mondják el, nem is mondhatják el, mégis méltóztatott hallani tegnap Csizmadia András, ma Gubícza Ferenc éis Váry Albert egységespárti képviselő uraktól, az ő a kormányhoz igazán hű ajkaikról azt, hogy a vidék lakossága ezt a rendszert tovább nem bírja ki és itt ezen teljesen mértékben segíteni kell. A miniszter úrnak helyzetében természetes, hogy ő azokat az adatokat, amelyek az adlami adminisztrációra vonatkoznak, a pénzügyminisztériumnak igen t. vezetőitől hallja. A pénzügyminisztérium igen t. vezetői pedig hallják ezeket az adatokat vidéki közegeiktől. T. miniszter úr, bocsánatot kérek, de ezek az urak csak nem fogják a saját politikájuk és saját adminisztrációjuk alatt vágni a fát! Az adatokat a t. miniszter úrnak ne a saját minisztériumában méltóztassék beszerezni. Azokat az adatokat, hogy az adminisztrációval milyen bajok vannak, méltóztassék igen t. képviselőtársaimtól beszerezni. Tessék a képviselőket végig kérdezni arra vonatkozólag, hogy igaz-e az, hogy az adók behajtásánál rettenetes eljárást folytatnak a vidéken, igaz-e az, hogy itt olyan eszközöket foglalnak le, amely eszközök lefoglalása törvény szerint tilos, hogy a falukban állandóan kakastollas csendőrök járnak, akik transzferálásra viszik el a szegény emberek holmijait. Nekem az a felfogásom, hogy ezeken a bajokon sürgősen segíteni kell azért, mert az ezeken a bajokon való segítés nem egy pártnak érdeke, hanem ezt az egész ország érdeke kívánja meg. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Sándor Pál! Sándor Pál: T. Képviselőház! Nagyon kérem a pénzügyminiszter urat, hogyha itt mi, mint ellenzékiek beszélünk, ne méltóztassék azt soha a saját személye ellen irányulónak tekinteni, nemcsak azért, minthogy nekünk kötelességünk a pénzügyminisztert támadni, hanem azért sem, mert így támaszt adunk neki az ő saját pártjával szemben s a mi részünkről mindent ide kell hoznunk, ami a népet nyomja. T. Ház! Most éppen ellenkező irányban szólalok fel, mint ahogy a pénzügyminiszter úr magában gondolja. Ebben a pillanatban gyengíteni fogom azt a hatást, amelyet Fábián Béla igen t. ellenzéki képviselőtársam most előidézett. Igenis tartozom az igazságnak azzal, hogy megállapítsam, hogy azon rezsim között, amelyet Bud pénzügyminiszter úr képviselt és a között, amelyet most Wekerle pénzügyminiszter úr képvisel, lényeges különbséget, nagy változást látok az egész vonalon. Látom ugyanazokat a hibákat is, amelyek megvoltak, látom, hogy igen sokat kell még itt reformálnunk, azonban azt is látom, hogv ezt a reformálást egy órában, egy napon nem lehet keresztülvinni. Férfiasan koncedálom és bevallom azt is, hogy a zaklatások tekintetében az egész vonalon bizonyos javulást látok, s ez előtt a tény előtt mindenkor köszönettel hajlóm meg, különösen akkor, ha olyan rezsim után vagyunk, amilyen volt Bud pénzügyminiszter úr rezsimje. Remélem, hogy a pénzügyminiszter úr nem foeda itt megvédeni az előbbeni rezsimet, mert különben nem tett volna annyi változtatást az adózaklatások megszüntetése tekintetében, mint amennyit tett. (Pakots József: Például?) A forgalmiadó terén látjuk, hogy egészen kis körre akarja szorítani a forgalmiadónak azt a részét, amelynél zaklatások lehetségesek és ezt köszönettel vesszük. Látunk előnyöket a . fényűzési adóknál is. (Pakots József: Kiterjesztette a miniszter!) Látni fogjuk a közeljövőben, hogy nem terjesztette ki, hanem kisebbítette. (Fábián Béla: Visszavonta a decemberi rendeletét! — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Amit én látok, azok javulási szimptomák. A betegség még megvan, a betegséget még gyógyítani kell, de ha az igen t. pénzügyminiszter úr ebben a tempóban fogja a bajokat javítani, akkor remélem, kijelenthetem mennél előbb, hogy nem tévedtem abban, hogy a pénzügyminiszter úrban megvan az akarat, hogy a népességet, amennyire lehet, a zaklatásoktól mentesítse. Ebben a véleményben vagyok. A javulás szimptomáit látom, és ha ellenzéki képviselő vagvok is, tartozom azzal, hogy véleményemet továbbra is fenntartva úgy mint eddig, hogy tudniillik az önök pénzügyi gazdálkodása^ nem felel meg az én ízlésemnek és az ország érdekének, — mert én a t. pénzügyminiszter úrtól elvártam volna, hogy ne kiadások többletével számoljon, hanem nagyon erősen szorítsa meg az egész vonalon minisztertársainak budgetjét, hogy e téren apadás mutatkozzék a kiadásokban éppúgy, mint a bevételekben — mondom, ahogyan ezt állítom, és nem tagadom azt sem, hogy ebben a tekintetben továbbra is bátor leszek a pénzügyminiszter urat támadni, ugyanúgy beismerem azt, hogy a zaklatások tekintetében — és ezt mi az Omke. révén látjuk — igenis javulást tapasztalunk s ezt köszönettel vesszük tudomásul. Egyébként a javaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Minthogy szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az előadó úr és a miniszter úr sem óhajt nyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1—13. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. — Olvassa a 1Â. §-t). — örf f

y Imre előadó! örffy Imre előadó: T. Képviselőház! A 14. §-nál, ahol a marhalevelek illetéke van megállapítva, a két évnél idősebb lovak marhalevelének illetéke tényleg magasan van megállapítva, amennyiben ez két pengőben van fixirozva. A pénzügyminiszter úr szíves volt bejelenteni, hogy hajlandó ebben a tekintetben enyhébb álláspontra helyezkedni, miután a Ház több oldaláról jött kérelem ennek a tételnek mérséklésére. A házszabályok 150. §-a alapján kérve, hogy indítványomnak a bizottsághoz való visszaküldését mellőzni méltóztassanak és tisztelettel indítványozom tehát, hogy a 14. ^ 4. pontja a következőképpen szóljon (olvassa): «Minden kétévesnél idősebb ló, szarvasmarha, vagy bivaly után 1 pengő.» Egyben kérem az 5. bekezdés elhagyását. Ezen módosítás elfogadásával a lovak marhalevelének illetéke 1 pengőre mérsékel-