Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-287

Az országgyűlés képviselőházának 287. ülése 1929. évi május hó 2-án, csütörtökön, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az Országos Földbirtokrendező Bíróság juttatásán alapuló ingatlanszerzéseknek, a vitézi telkek adományozásának és alapításának, valamint az elcsatolt területen birtokuktól megfosztott magyar állampolgárok vagy visszatelepülő volt magyar állampolgárok ingatlanszerzésének illetékmentességéről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Üt- és kótpengős ezüstérmék veréséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az okirati illetékek alól újabban szükségessé vált mentességekről és kedvezményekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása, — Az állatforgalmiadó megszüntetéséről, a hús után fizetendő általános forgalmiadóra vonatkozó egyes rendelkezések megváltoztatásáról és a marhalevelek illetékéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Gubicza Ferenc, Váry Albert, Esztergályos János, Csik József, Wekerle Sándor pénzügyminiszter; a címhez : Fábián Béla, Sándor Pál ; a 14. §-hoz : Őrffy Imre előadó, Fábián Béla, Wekerle Sándor pénzügyminiszter. — A rendkívüli ideiglenes házadómentességekről, szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Temesváry Imre előadó, Bródy Ernő, Petrovácz Gyula, Oberhammer Antal, Bárdos Ferenc. A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Walko Lajos, Scitovszky Béla, Wekerle Sándor, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 9 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Knök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szabó Zoltán jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Gubicza Ferenc jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Griger Miklós jegyző úr. Napirendünk szerint következik a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Mielőtt erre áttérnénk, bejelentem a t. Háznak, (Halljuk! Halljuk!) hogy a törvényjavaslatnak részleteiben való letárgyalása után arról győződtem meg, hogy a törvényjavaslat 6. és 69. Vaiban ellentmondás csúszott be, s ezenkívül a törvényjavaslat egyes szakaszai sem állottak összhangban a többi szakaszokkal. Minthogy a házszabályok 164. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy ilyen esetben a Ház elnöke — a harmadszori olvasás megtörténte előtt — a törvényjavaslatot tárgyaló bizottság összehívása iránt intézkedni tartozik, a közigazgatási bizottság elnökét megkerestem aziránt, hogy a közigazgatási bizottságot folyó évi május hó 1-én délelőtt 10 órára az említett okokból hívassa egybe. Most pedig kérem az előadó urat, hogy a bizottság idevonatkozó javaslatait a Ház előtt ismertetni méltóztassék. Madarász Elemér előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A közigazgatás rendezéKÉPVISELÖHÁZ1 NAPLÓ. XX. zéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása során a törvényjavaslat 6. és 69. $-ába ellentmondás csúszott be, ezenkívül a javaslat 7., 23., 28., 34. és 85. §-ai sem álltak összhangban a törvényjavaslat egyes szakaszaival s így szükségessé vált, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasása előtt a közigazgatási bizottság a szóban lévő ellentétek kiküszöbölése és az egyes szakaszok Összhangba hozatala végett egybehivassék. A közigazgatási bizottság a tegnapi napon megtartott ülésében ez ügyet letárgyalta s a bizottság nevében van szerencsém idevonatkozóan a következő javaslatokat előterjeszteni: Indítványozom, hogy 1. a törvényjavaslat 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az utolsó mondat töröltessék. (Esztergályos János: Mi az a mondat? így nem értjük!) A plénum a törvényhatósági bizottság tagjai közül az aljegyzőket törölte. A törölni javasolt utolsó mondat pedig így szól: «Ha az aljegyző és szolgabíró kölcsönösen áthelyeztetnek, az alispán a tisztviselő tagok névjegyzékét kiigazítja.» Ez a mondat tehát az aljegyzők törlése folytán feleslegessé vált, azért ennek törlését indítványozom 2. A 6. § (1) bekezdés b) pontjában a főmérnöki hivatal vezetője szavak helyett a mérnöki hivatal vezetője szavak tétessenek. Főmérnöki hivatal nincs, csak mérnöki hivatal van. r 3. A 23. V (2) bekezdésében az írásban szó után beiktatott új szöveg az «ötven bizottsági tag» szavak után illesztessék be. (Esztergályos János: Most ne legyen valami ellentmondás!) Nem lesz. A szöveg a következő: «ha a törvényhatósági bizottság tisztviselő tagjainak legalább 25%-a, vagy 50 bizottsági tag a tárgy megjelölésével írásban kéri.» Így a mondat magyarosabb és szabatosabb. 9