Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-295

Àz országgyűlés képviselőházának annyi sok előttem szólott t. képviselőtársam sürgetett! Teljesen egyetértek Wolff Károly igen t. képviselőtársammal, (Rothensteiu Mór: Azt elhiszem!) abban, hogy ezeknek a szörnyű nehéz gazdasági bajoknak Trianon és az általánosan rossz világgazdasági helyzet az oka % részben és csak 1 k rész az, amely talán belső ókora vezet­hető vissza. Ezeket a belső okokat én abban látom, hogy a mai közéletben — természetesen tisz­telet 'mindig a tiszteletreméltó kivételeiknek — hiányzik az önzetlenség és hiányzik a fegye­lem. Valami csodálatos egyéni önzés állapít­ható meg, amely az anyagi javak után szalad, és nem törődik sem felebarátjával, sem nem­zetével, sem országával, csak az anyagi érvé­nyesülést tartja szeme előtt. Valahogy hiány­zik az a nemzeti öntudat, az a nemzeti gondo­lat, amely áldozatkész tettekre serkent, hiány­zik az a lelkesedés, amely az egyéni érdeket á közérdeknek alá tudja rendelni. Határozottan beteg állapot az, amely a gazdasági életben a részvénytársaságok és ban­kok körül van. Az az óriási luxus, amelyben egy-egy bank vezérigazgató vagy részvénytár­sasági igazgató él, (Ügy van! a bal- és a szélső­baloldalon.) méltán gondolkodóba kell hogy ejtse azt a részvényest, akinek osztalékképpen fügét mutatnak. (Úgy van! Ügy van! — Ho­monnay Tivadar: És a 45 P fizetésben része­sülő tisztviselők!) Igen helyesen mutatott rá Reischl Richárd igen t. képviselőtársam arra, hogjr szomorú kontraszt az, hogy Magyar­ország első emberének, a kormányzónak tisz­teletdíja aránylag sokkal kevesebb, mint egy ilyen nagy luxusban, nagy fényűzésben élő bankvezérnek, részvénytársasági vezérigazga­tónak a jövedelme. Ezeket a részvénytársasá­gokat valamiképpen meg kell rendszabályozni, mert semmiképpen sem tűrhető az, hogy a részvényesek filléreiből — mert elvégre a rész­Vénytársaságok vagyonát mégis csak a rész­vényesek adták össze — bárki is hatalmas és aránytalanul nagy jövedelmeket élvezzen. Eze­ket a bankvezéreket tartóin én a nemzet leg­nagyobb ellenségeinek, (Ügy van! Ügy van! — Rothenstein Mór: Be kell csukatni!) mert ők éppen ezzel a bank- és részvénypolitikával na­gyon is hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdasági helyzet ennyire leromlott, önzetlensé»:, becsü­letesség és fegyelem kell idje. (Ügy van! Ügy van!) Csak önzetlenséggel és fegyelemmel lehet azt az egységet megteremteni, amely egyedüli záloga Magyarország feltámadásának. Én remélem azt, hogy az igen t. kormány­nak sikerülni fog ezt az egységet tényleg meg­teremteni és így a költségvetést általánosság­ban elfogadom. (Helyeslés és taps a jobb- és baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Estzergályos János jegyző: Krisztián Imre! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröl­tetik. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Pintér László ! (Felkiáltások: Nincs itt! — Egy hang (a szélső­baloldalon: Az imént itt volt!) Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröl­tetik. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Simon András! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröl­tetik. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XX. Í. ütése 1Ù29 május 17-én, pénteken. 4M Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Néppel Gyula! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröl­tetik. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Ház! A régi házsza­bályok a költségvetés általános vitájára húsz napot engedélyeztek. Ezt a húsz napot az új házszabályok redukálták tíz napra és ma, az általános vita ötödik napján (Felkiáltások a jobboldalon: Hetedik napján!) — az első na­pot, amelyet az előadó úr és a miniszter úr foglalt le, nem számítom be — (Egy hang a jobboldalon: Az is számít!), tehát az általános vita ötödik effektív napján általános türelmet­lenség és idegesség van egy nagy költségvetés általános vitájával szemben. (Eri Márton: Pünkösd van!) Általános lebeszélések folynak kormányoldalról és elnöki oldalról, a többségi párt részéről és azzal a fenyegetéssel és re­presszáliákkal találkozunk, hogy ha ma nem végződik be az általános vita, akkor a pün­kösdi ünnepeket is meg fogják rövidíteni az ülésekkel. Nekem egy igen komoly témájú költségve­tési beszédem van, nem veszem azonban vál­laimra vidéki képviselőtársaim ódiumát, és ennek következtében ebben az ideges hangulat­ban ezt a beszédemet nem mondom el, hanem elállók a szótól. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Kontra Aladár! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Bottlik József! Bottlik József: Elállók a szótól. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő úr elállott a szótól. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Csik József! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Nincs senkisem feljegyezve. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, az általános vitát bezárom. Az ülést öt percre felfüggesztem. Elnök: Az ülést újból megnyitom. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Javaslom, hogy a legközelebbi ülésünket folyó hó 22-én, szerdán délelőtt tíz órakor tart­suk és annak napirendjére tűzessék ki az 1929/30. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatom­hoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen érte­lemben mondom ki a határozatot. Most pedig előterjesztést teszek a t. Ház­nak az egyes tárcák költségvetésének tárgya­lási sorrendjére nézve. Javaslóim, hogy az egyes tárcák költségvetése a következő sor­rendben tárgyaltassék : 1. a népjóléti- és munkaügyi tárca, 2. a kereskedelemügyi tárca, 3. a miniszterelnökségi tárca, 4. a külügyi tárca, 5. a földmívelésügyi tárca, 6. a vallás- és közoktatásügyi tárca, 7. az igazságügyi tárca, 8. a honvédelmi tárca, 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom