Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.
Ülésnapok - 1927-295
Àz országgyűlés képviselőházának annyi sok előttem szólott t. képviselőtársam sürgetett! Teljesen egyetértek Wolff Károly igen t. képviselőtársammal, (Rothensteiu Mór: Azt elhiszem!) abban, hogy ezeknek a szörnyű nehéz gazdasági bajoknak Trianon és az általánosan rossz világgazdasági helyzet az oka % részben és csak 1 k rész az, amely talán belső ókora vezethető vissza. Ezeket a belső okokat én abban látom, hogy a mai közéletben — természetesen tisztelet 'mindig a tiszteletreméltó kivételeiknek — hiányzik az önzetlenség és hiányzik a fegyelem. Valami csodálatos egyéni önzés állapítható meg, amely az anyagi javak után szalad, és nem törődik sem felebarátjával, sem nemzetével, sem országával, csak az anyagi érvényesülést tartja szeme előtt. Valahogy hiányzik az a nemzeti öntudat, az a nemzeti gondolat, amely áldozatkész tettekre serkent, hiányzik az a lelkesedés, amely az egyéni érdeket á közérdeknek alá tudja rendelni. Határozottan beteg állapot az, amely a gazdasági életben a részvénytársaságok és bankok körül van. Az az óriási luxus, amelyben egy-egy bank vezérigazgató vagy részvénytársasági igazgató él, (Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) méltán gondolkodóba kell hogy ejtse azt a részvényest, akinek osztalékképpen fügét mutatnak. (Úgy van! Ügy van! — Homonnay Tivadar: És a 45 P fizetésben részesülő tisztviselők!) Igen helyesen mutatott rá Reischl Richárd igen t. képviselőtársam arra, hogjr szomorú kontraszt az, hogy Magyarország első emberének, a kormányzónak tiszteletdíja aránylag sokkal kevesebb, mint egy ilyen nagy luxusban, nagy fényűzésben élő bankvezérnek, részvénytársasági vezérigazgatónak a jövedelme. Ezeket a részvénytársaságokat valamiképpen meg kell rendszabályozni, mert semmiképpen sem tűrhető az, hogy a részvényesek filléreiből — mert elvégre a részVénytársaságok vagyonát mégis csak a részvényesek adták össze — bárki is hatalmas és aránytalanul nagy jövedelmeket élvezzen. Ezeket a bankvezéreket tartóin én a nemzet legnagyobb ellenségeinek, (Ügy van! Ügy van! — Rothenstein Mór: Be kell csukatni!) mert ők éppen ezzel a bank- és részvénypolitikával nagyon is hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdasági helyzet ennyire leromlott, önzetlensé»:, becsületesség és fegyelem kell idje. (Ügy van! Ügy van!) Csak önzetlenséggel és fegyelemmel lehet azt az egységet megteremteni, amely egyedüli záloga Magyarország feltámadásának. Én remélem azt, hogy az igen t. kormánynak sikerülni fog ezt az egységet tényleg megteremteni és így a költségvetést általánosságban elfogadom. (Helyeslés és taps a jobb- és baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Estzergályos János jegyző: Krisztián Imre! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Pintér László ! (Felkiáltások: Nincs itt! — Egy hang (a szélsőbaloldalon: Az imént itt volt!) Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Simon András! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XX. Í. ütése 1Ù29 május 17-én, pénteken. 4M Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Néppel Gyula! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Ház! A régi házszabályok a költségvetés általános vitájára húsz napot engedélyeztek. Ezt a húsz napot az új házszabályok redukálták tíz napra és ma, az általános vita ötödik napján (Felkiáltások a jobboldalon: Hetedik napján!) — az első napot, amelyet az előadó úr és a miniszter úr foglalt le, nem számítom be — (Egy hang a jobboldalon: Az is számít!), tehát az általános vita ötödik effektív napján általános türelmetlenség és idegesség van egy nagy költségvetés általános vitájával szemben. (Eri Márton: Pünkösd van!) Általános lebeszélések folynak kormányoldalról és elnöki oldalról, a többségi párt részéről és azzal a fenyegetéssel és represszáliákkal találkozunk, hogy ha ma nem végződik be az általános vita, akkor a pünkösdi ünnepeket is meg fogják rövidíteni az ülésekkel. Nekem egy igen komoly témájú költségvetési beszédem van, nem veszem azonban vállaimra vidéki képviselőtársaim ódiumát, és ennek következtében ebben az ideges hangulatban ezt a beszédemet nem mondom el, hanem elállók a szótól. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Kontra Aladár! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Bottlik József! Bottlik József: Elállók a szótól. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő úr elállott a szótól. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Csik József! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Nincs senkisem feljegyezve. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, az általános vitát bezárom. Az ülést öt percre felfüggesztem. Elnök: Az ülést újból megnyitom. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Javaslom, hogy a legközelebbi ülésünket folyó hó 22-én, szerdán délelőtt tíz órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki az 1929/30. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig előterjesztést teszek a t. Háznak az egyes tárcák költségvetésének tárgyalási sorrendjére nézve. Javaslóim, hogy az egyes tárcák költségvetése a következő sorrendben tárgyaltassék : 1. a népjóléti- és munkaügyi tárca, 2. a kereskedelemügyi tárca, 3. a miniszterelnökségi tárca, 4. a külügyi tárca, 5. a földmívelésügyi tárca, 6. a vallás- és közoktatásügyi tárca, 7. az igazságügyi tárca, 8. a honvédelmi tárca, 64
