Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-290

188 'Az országgyűlés képviselőházának a nap félj ötté előtt is elkezd dolgozni. En is benne voltam, amíg bírtam s amíg ide nem kerültem. Az ipari munkás mit csinál? Hat órától hat óráig, de azután a világ kincséért sem. A földmívelésnél ez, t. uraim, nem megy, ebben tévednek maguk és higyjék el nekem, hogy a földmívesmunkásnak, aki életrevaló, az van az agyában, hogy hacsak egy hold földet is megtakaríthatna. (Láng János: Május elsején is dolgoznak !— Zaj. — Csizmadia András: A földmíves akkor is dolgozik, — Zaj. — Elnök csenget.) A földmívesmunkát sokan otthagyják, pedig az egy megtisztelő és becsületes munka. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Aki ott nem keres, az ipari munkában ugyan pénzt kereshet, de alapot, földet nem keres. Tudják ezt az urak magukról, akik nem földmívesek, hogy pénzt ezrekremenőleg kereshetnek, de a pénz elkopik, elmegy, ahogy jön, de a föld megmarad a paraszt lába alatt. Ez az alap és minden becsületes ember, aki a földmíves mesterséget megtanulta, ahhoz ragaszkodjék és ne jöjjön Budapestre. Budapesten összetömörölnek, kiáltoznak a munkanélküliségről, pedig most már jön a kapálás, fel kell minden búzaföldet szántani, de nem lesz, aki a tengerit kapálja. Hiába mondjuk ezeknek, hogy menjetek vissza kapálni, nem jön az vissza Budapestről, van annyi esze. Pedig aki itt marad, az elmegy a henteshez és szalonnát vesz, de aki otthon a tengerit kapálja, annak jut 20— 30—40 mázsa és a kapálás után két-három disznót is felhizlalhat, a saját kicsiny tanyáján úr, mert minden nap vághat belőle. Bocsánatot kérek ezért a kitérésért, ésak arra akarom kérni a magyar kormányt, hogy ne adjon ilyen hosszú, szabad pórázra eresztett politikai programmot egy gazdasági miniszter. En szeretem a miniszter urat, mint embert, de ebből az egész országban nem érti meg a valót senki. Miből áll a dolog? Az forog most szőnyegen, hogy búzánkat versenyképessé tegyük. A gazdasági miniszternek azt kellett volna mondania tegnap, hogy legyen az ország nyugodt, mert az export-kérdést megoldja, a kereskedelemügyi minisztert pedig fel fogja kérni, hogy a szállítási díjakat, a tarifákat lejjebb szállítsa. (Malasits Géza: Ingyen vigyék a búzát!) Nem ingyen, nem kell nekünk a kereskedelemügyi miniszternek egy fillérje sem, de ha ilyen vámtételek jönnek, akkor az nagyon megdrágítja az árut. Még egy dolgot kívánok felemlíteni. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Itt van a szénkartelL Ismerem. Nem árulom el annak a nevét a kereskedelemügyi miniszter úrnak, akiről beszélek és aki miniszteri támogatással árulja a szenet. Az ő útján kaptam télen egy vagon, 150 mázsa szenet. Egy hónap óta ott van az udvaromon. Kérdezem ott az irodában, hogy mit akarnak evvel a szénnel, ez nem használható, két pengő a bányában, azután ehhez jön a fuvarköltség. Ezt nem tudom éppen most, hogy menynyi, de duplája. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) • Ez a szénbánya miniszteri támogatással van ellátva. En felhívom a mérnököt, aki ezt a bányát kezeli és azt mondom neki, ho^y uram, amit adtál, vedd vissza, ott van, hasznaid, ahogy akarod! Azt mondja rá a mérnök, hogy kérem, képviselő úr, tőlem nem vett szenet. Az úr adta el. Azt mondta, hogy ők hajlandók perbe menni. En is egy magyar paraszt vagyok azok közül, aki az ügyvédeskedést lelkem mélyéből gyűlölöm. (Elénk derültség és taps a jobboldalon.) Tisztában vagyok azzal, hogyha két fiskálist felfogadunk, akkor azok megberetválnak ben- ' 290. ülése 1929 május 8-án, szerdán. nünket. (Derültség és taps jobbfelől.) Így tehát inkább fizetek. A szén hadd heverjen ott töltésnek, mert töltésnek van ott, mindenkinek megmutatom; töltés legyen belőle, de per nem lesz belőle! (Élénk derültség.) Ez az igazság. En a kereskedelmi miniszter úrnak figyelmébe ajánlom az ilyen dolgot. , Kartell, utálatos kartell, gyűlöletes kartell, mindet meg kell szabályozni! Nekem nem szabad mást becsapnom és ha a törvény alól ki tudnék is bújni, erkölcsi kötelességem, hogy embertársamat be ne csapjam s ezzel a szabálylyal mindenkinek kell élnie. Ha ez valakinek nincs benn a lelkiismeretében, azért van a törvény. Éppen a kereskedelmi miniszter úrnak ajánlom a figyelmébe azt, hogy az ilyen dolgokat akadályozza meg. Ezt az esetet elmondottam, de ez ne legyen példa, mert a fontos csak az, hogy ahogy ezt csinálják, csinálja ugyanazt más is, és olyan árért adják el a szenet, ahogy az lehetséges. Vannak azonban más dolgok is még. Felhozták itt az útkérdést is. Megyénkbeli dologról van szó. Bár nem szép dolog, hogy idehozom, de el kell mondanom még valamit, ami a kereskedelemügyi miniszter úrhoz is és a belügyminiszter úrhoz is tartozik. A múltkor a közigazgatási törvényjavaslatnál nem szólaltam fel, mert hiszen a beszédem vágós. Nem szeretem, de el kell azonban mondanom most a kereskedelmi miniszter úrnak ebben az alkalmas pillanatban. Szó van itt két vármegyéről, amelyet egy csatorna választ el egymástól. Ez a csatorna az úgynevezett Hortobágy—Berettyószabályozási Társulat csatornája. (Forster Elek: Vízlevezető csatorna?) Vízlevezető csatorna, amely Szabolcsból hozza a vizet a Körösbe. Ez a csatorna a Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyét Békéssel összekötő országutat átvágja, azonban ennek az átvágásnak gazdája nincs. Nincs meg a két vármegyében sem a hajlandóság, hogy a megyei utat kiigazítsák és hidat csináljanak rajta, mert ők olyan tekintélyesek, annyira erkölcsi magaslaton állanak, hogy ezt nem tehetik meg. Ez a csatorna Karcag határán megy keresztül. Mi 130.000 pengőt szállítunk Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyébe, de nem is ennyit, hanem többet, csak úgy kereken mondom, hogy 130.000 pengőt szállítunk be minden esztendőben a vármegye közpénztárába. Ebből a minden esztendőben beadott 130.000 pengőből azonban nem jut egy fillér sem az átvágás hídjának kiigazítására, nem jut sem Békéstől, sem Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyétől, sem a Hortobágy Társulattól, amelyet duplán fizetünk meg. Nem tudom, milyen százalékban fizetünk... (F. Szab Géza: Ez nem a belügyminiszter úr hatáskörébe tartozik, hanem a földművelésügyi miniszter úr^ hatáskörébe.) Ez két vármegyének a dolga, tehát a belügyminiszterhez tartozik. Különben mellékes, itt hozom fel a parlament színe előtt és ha most a kereskedelmi miniszter úrhoz^ beszélek, bocsánatot kérek, ha nem a tárcájához tartozik, de fel kell már egyszer hoznom, hogy nem korrekt és nem kóser ^Derültség.) az ilyen munka, nem korrekt a közigazgatás szempontjából, hogy ott van az a híd és életveszélyes állapotban van. Odaát Békésben van egy 30 éves terep, négy kilométernyire a karcagi határhoz közel levő csatornához. Oda nem lehet közlekedni. Vállon hordják át a holmit. Itt van az előadó úr, aki igazolhatja ezt. (Temesváry Imre előadó: Ügy van!) Két vármegyének nincs annyi ereje, hogy ezen változtasson, azért hozom fel. Akárkihez, akármelyik minisztériumhoz tartozik, de ne méltóztassék, kegyelmes uram, ilyen