Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-289

Az országgyűlés képviselőházának í követeléseket megvalósítani, de az urak, amit hatalomhoz jutottak, eltávolodtak a választójogtól, mert a Bethlen-kormány volt az, amely a titkos választójogot elásta, eltemette. Önök csinálták ugyanazt, tehát mentünk az első forradalomtól, az első nemzetgyűléstől fokozatosan hátra, mentünk a diktatórikus berendezkedés felé. (Propper Sándor: Most már benne vannak!) Ugyanazt a politikát csinálták tehát, amelyet csináltak a háború előtt. (Györki Imre: Jánossy Gábor nyakig van benne, észre sem vette és belekerült! — Jánossy Gábor: Nevetve mondta, tehát nem komolyan hiszi. — Zaj. — Elnök csenget.) A Magyarság mai számában «Egő hajó» címen most olvastam egy vezércikket Pethő Sándor tollából és az hivatkozik a Népszava 1919. őszén megjelent számában az ő szerinte Garami által írt cikkre. Itt van ez a cikk nálam. 1919. október 4-én jelent meg, Somogyi Béla írta, nem Garami Ernő. Látják az urak, ez maga is dokumentum arra,hogy hová haladtak az urak. Somogyi Béla 1919 októberben megírta ezt a cikket, amely arról szól, hogy két hajó van együtt. A hajó süllyed, az ep'^ik hajón összefognak és megmentik egymást, a másik hajó meg elsüllyed, mert nem fognak össze. Ma erre hivatkozik a Magyarság cikke. En itt megállapíthatom, hogy annak tíz esztendeje éLs ezt a Somogyi Bélát, aki soha bolsevista nem volt, aki igazi demokratikus gondolkozású ember volt, megölték és Somogyi Béla gyilkossága megtorolva • még ma sincs. (Ügy van! a baloldalon.) Korábban láttuk azt és korábban jöttünk arra a gondolatra, amire a Magyarság rá jött (Propper Sándor: Ma!) tíz év után. Ma tíz évvel ezelőtt mondtuk ezt és tartjuk ezt az álláspontot ma is, ellenben az az osztálypolitikai berendezkedés, amelyet elindítottak 1919-ben, mereven elzárkózik és ma citálni lehet ránk Somogyi Bélát, azt a Somogyi Bélát, akit az ellenforradalom orvul, gyalázatosan meggyilkolt. Talán semmi sem nagyobb bizonyítéka annak, hogy az urak helytelen utakon járnak, ha ma mi ellenünk való érvelésben tíz évvel ezelőtt általunk megírt cikket kell hozniok és ezt kell idemutatni nekünk, hogy menjünk együtt, csináljuk együtt a dolgot. Igen, mi csináliuk, de nem vagyunk hajlandók a kormány által alkalmazott módszert jónak, helyesnek elfogadni, hanem azt mondjuk, hogy igenis, az országot demokratikusan kell berendezni. , Egyébként meg kell említenem, hogy Nagy Emil. aki^ nagyon sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel és évek óta foglalkozik vele. szintén írt egy cikket a napokban. Ö megérti a mi álláspontunkat, megért bennünket, de nem helyesli azt. hogy nem megyünk be & Ligába. (Jánossy Gábor: No lám!) Majd én rácitálok Nagy Emilre és fölolvasom januárban megjelent cikkét. Nagy Emil januárban megjelent cikkében a Pesti Naplóban ezeket mondja (olvassa): «Magyarország legnagyobb barátja, Rothérmere lord karácsonyi üzenetében kimondotta azt a nagy^ igazságot, hoej a szabadságjogok helyreállítása és a becsületes tiszta választási rendszer, más szóval egy népszerű demokratikus uralkodó rezsim, szoros összefüggésben van a revizió gondolatával, mert a revízió kilátástalan a nyugati nagy társadalmiak és Amerika rokonszenve nélkül, viszont emezeknek rokonszenv© nem elég hathatós egy reakciós .hírnevű Magyarország irányában. Az elmúlt esztendőkben hányszor fejtettem ki én ezt a gondolatot a nélkül, hogy fejtegetéseim bárminő hatást tettek volna az intéző körökre és a vezető táísadalmi csoportok részé?P. ülése 1929 május 7-én, kedden. 145 ről eme nagy és nyilvánvaló igazságok hirdetéséért sok kellemetlenségben volt részem.» Nekünk is kellemetlenségben van részünk az igazságok hirdetéséért, ez azonban nem tart vissza bennünket. Mi igenis, hirdetjük azt az igazságot, hogy a trianoni sérelmeket csak Magyarország demokratizálódásán keresztül lehet elérni. De menjünk csak tovább. A kormány után megnyilatkoztak különösen a legitimisták részéről. Két szempontot láttunk ott. Voltak, akik nem akarták megérteni ezt a kérdést és minidjárt tiltakoztak ellene. Itt van például Károlyi József cikke, (Propper Sándor: A búzahatár! — Jánossy Gábor: Egyedül áll ebben!) aki a legitimizmus szempontjából, legitimista elvi alapon a búza értékesítésével kapcsolja össze a revíziót. (Jánossy Gábor: Egyedül álló egyéni vélemény! Megbánta már! — Propper Sándor: Honnan tudjía? Beszélt vele? — Jánossy Gábor: Űgy érzem! — Zaj. — Elnök csenget.) Károlyi József a Rothermere-határok visszacsatolását azért nem tartja jónak, mert akkor leesik a búza ára és akkor borziasztó rossz helyzetbe jut Magyarország, mert szerinte — amint Őmondja — a revizió egyenesen agrárcsődöt jelent. (Br. Kray István: Ez Károlyi privát véleménye! — Jánossy Gábor: Az egész világon egyedül áll ezzel a véleményével! — Petrovácz Gyula: Nem is így érti, hanem úgy, hogy neki az integritás kell, nem pedig a revizió! —Györki Imre: Neki drága búzaár kell!—Jánossy Gábor: Ö az egészet akarja egyszerre! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A sztó Farkas képviselő urat illeti! Farkas István: Apponyi Albert képviselőtársunk is előadást tartott január 29-ikén és ő is azt mondotta, hogy idegenektől belügyeinkben jóindulatú semlegességet, nem pedig irányítást várunk. (B. Kray István: Igaza van! — Jánossy Gábor: Ez természetes!) Ugylátszik, — kár erről a kérdésről beszélni, ha nem lehet a képviselőházban arra az álláspontra helyezkedni, hogy véleménykülömbségek lehetnek ugyan minden tény megítélésénél, de egy nagy generális kérdésben, mint amilven Trianon kérdése, nem lehet erre az integritási álláspontra helyezkedni. Mindjárt be fogom bizonyítani, hogy valamikor Apponyi sem volt ilyen nagy legitimista és neki is volt ebben a kérdésben más véleménye. Es h Habsburg-kérdés Magyarország sorsának árt, amint hogy ártott 48-ban és azóta is. ha Magyarország tönkremenése a Habsburgok uralmához fűződik, a világtörténelmi események után a Habsburgokhoz ragaszkodni mégis csak azt jelenti, hogy eldobom magamtól az országot és fontosnak tartom a, Habsburgokat. Akárki csinálja ezt, akármilyen tiszteletreméltó legyen egyébként is a szemilyisége, mindenesetre rosszul teszi. Ez azután fontos kérdés s éppen azért nem foglalkozik vele a kormány, azért nem foglalkozik senki ezzel a kérdéssel, mert mindenkinek kényes kérdés, és azt hiszik, maid, hoe-yha nem foglalkozunk vele, elül. Dehogv ül el! Ez ageneráció nehezen éri meg Trianon revizióiát, ha a Habsburg-kérdést végleg nem kapcsolják ki, ha nem lesz elintézve végleg törvényben, amint el van intézve. En azt mondom, hogv törvényesen el van intézve, hiszen a törvénytárban benne van a detronizáció, azonban van egy irányzat, amely a maga véleményének mindig kifejezést ad, amely ápolja, amely itt van közöttünk. Es ugyanakkor azt látjuk, hogy amikor a kormány megengedi ezt, addig a köztársasági mozgalmat nem engedi meg.