Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-289

Az országgyűlés képviselőházának trianoni szerződés megengedett. Azért volt tehát szükség a .13:6 millió többlet beállítására, hogy legalább a trianoni szerződés által megengedett rendkívül csekély létszám toborozható legyen és felszereléséről gondoskodni lehessen. Kiemelendőnek tartom még, amire beszédem elején már bátor voltam rámutatni, az exportunk fokozására tett intézkedéseket, amelyek következtében a kereskedelmi tárcánál 0'4 millió, a földművelésügyi tárcánál pedig szintén 0-4 millió pengő többlet irányoztatott elő. Előirányoztatott a fölidlgázkutatások céljaira a pénzügyi tárcánál 0-4 millió pengő többlet, amellyel a pénzügyi kormányzat a föildkázfúrásokat akarja gyorsítani, aminek következménye lehet esetleg az, hogy a nálunk oly nagy mértékben nélkülözött földolajat, ásványolajat fel fogjuk kutatni. Az ezeken felüli összeg arra szükséges, hogy a meglevő állami intézményeink a működésükhöz szükséges anyagi eszközökkel elláttassanak, és hogr azokról a felszerelésekről gondoskodhassunk, amelyeket meglévő intézményeink eddig nélkülözni voltak kénytelenek. A támogatásra szoruló hadikölcsöinkárosultak anyagi segélyezésére ugyanakkora öszszeg van ismét előirányozva, mint a múlt esztendőben, vagyis 6 millió pengő. Ebből azonban a gyámoltak és gondnokoltak részére ki van hasítva a törvény által előírt 1 millió pengő és ez ebben a költségvetésben már nem a népjóléti minisztériumnál, hanem a belügyminisztériumnál van előirányozva. Az állami adósságokra a múlt évivel azonos összeg, 92*8 millió pengő irányoztatott elő. Itt örömmel kell megállapítanom, hog^>" az államnak a Magyar Nemzeti Banknál fennálló .adóssága ebben a költségvetési előirányzatban ismét igen jelentékeny összeggel mutat csökkentést, ami mindenesetre pénzünk értékének további erősödésétről tesz tanúbizonyságot. E függő adósságnak tőkeálladéka eredetileg 1980 milliárd papírkoronát, vagyis 158*4 millió pengőt tett ki. Ez a függőadósság a folyó évi költségvetésben 108 millió pengőre csökkent. az 1929/30. évi költségvetésünkben padiig 92-2 millióira fog csökkenni, ami mindenesetre azért mondható örvendetes jelenségnek, mert ezáltal napról-napra közelebb fogunk jutni a készfizetések felvételéhez. A békeszerződési terhekre 7'5 millió pengő, vagyis a múlt évivel szemben 1*2 millióval nagyobb összeg irányoztatott elő. Ez annak következménye, hogy a jóvátételi bizottsággal történt megállapodásunk értelmében az 1929. naptári évre hatmillió, az 1930. naptári évre pedig hétmillió aranykoronát kitevő összeget tartozunk fizetni. Miután pedig mi költségvetési év szerint számoljuk el ezt az összeget, ennek következtében az-1929. év még hátralévő félesztendőjére esik a hatmillió aranykorona fele, vagyis hárommillió, az 1930-ik év első felére pedig a hétmillió aranykoronának fele, tehát 3*5 millió aranykorona, ami együtvéve 6*5 millió aranykoronát, pengőre átszámítva 7"5 millió pengőt tesz ki. A beruházásokra az állami közigazgatásnál a múlt évivel teljesen azonos összeg, újólag 30 millió pengő vétetett fel. Miután pedig a költségvetésen kívüli beruházásoknak az eddigi mértékben való folytatása már teljesen ki van zárva, amennyiben a népszövetségi kölcsön maradványa már elfogyott és már bevételi feleslegek sem fognak a költségvetési év végén jelentékenyebb mértékben rendelkezésre állani, 289. ülése 1929 május 7-én, kedden. 113 ennek következtében azokat a beruházásokat, amelyeket az előző esztendőkben még a költségvetésen kívüli összegből irányzott elő a pénzügyi kormány, most fokozott mértékben volt kénytelen költségvetésünk rendes tételei közé beállítani, mert hiszen ezek olyan beruházások voltak, amelyekről felétlenül szükséges volt gondoskodni. A beruházások közül felemlítem a következőket. A pénzügyi tárcánál 430 ezer pengő két új földgázkútfúró-berendezésre, 720.000 pengő pedig a Wekerle-telepi vízmű kibővítésére irányoztatott elő, amely utóbbi Pesterzsébet, Kispest, valamint Csepel vízellátásáról fog gondoskodni; ez csak egyik részletét képezi annak, és így remélhető, hogy a következő évben is hasonló Összeget fog a pénzügyi kormányzat ezen a címen beállítani, úgyhogy egy-két esztendő leforgása alatt ez a vízellátás teljes egészében be fog fejeztetni. A kereskedelmi tárcánál 4*3 millió utak és hidak építésére irányoztatott elő. A földmíve-" lésügyi minisztériumnál vízi beruházásokra 3*8 millió pengő, — amely mindenesetre a földmunkások helyzetét fogja kedvezően megjavítani. — A baromfitenyésztésre 250.00 pengő, népházakra, sajnos, csak 150.000 pengő irányoztatott elő, de erre vonatkozólag a pénzügyminiszter úr ígéretét bírjuk, hogy valószínűleg a még rendelkezésre álló esetleges bevételi feleslegből szintén egy nagyobb összeget fog majd a földmívelésügyi kormány rendelkezésére bocsátani. Legelőj a vitásokra 200.000 pengő, erdősítésre 400.000 pengő, szövetkezeti pincészetekre 200.000 pengő irányoztatott elő, ami annál is inkább szükséges volt, mert a múlt esztendőben jól bevált módszer szerint valószínű, hogy a pinceszövetkezetek kiterjesztésével borexportunk a jövőben nagyobb mértékben fog megindulni. A kultusztárcánál testnevelési célokra 1 millió pengő, tanyai iskolákra 950.000 pengő, a szegedi egyetem céljaira pedig 1*6 millió pengő irányoztatott elő. Az állami közigazgatásnál az előző költségvetési évvel szemben mutatkozó 52-7 millió pengő többlet az egyes tárcák között a következőképpen oszlik meg: a békeszerződési terhek többlete 1-2 millió pengő, a miniszterelnökség többlete 0-7 millió pengő, a külügyi tárcáé 1*4 millió pengő, a belügyi tárcáé 8*7 millió pengő, a külügyi tárcáé 1*4 millió pengő, a pénzügyi tárcáé 7"5 millió pengő, a kereskedelemügyi tárcáé 2-6 millió pengő, a földmívelésügyi tárcáé 1-9 millió pengő, a népjóléti tárcáé 3-8 millió pengő, a kultusztárcáé 5-6 millió pengő, az igazságügyi tárcáé 1-4 millió pengő, a honvédelmi tárcáé pedig 17-9 millió pengő. Ezelfenek az emelkedéseknek az okaira már beszédem folyamán voltam bátor Ikitérni, ezeket tehát most nem kívánom ismételni. Rátérve már most az állami üzemekre és ezeknek 1929/1930. évi költségvetésére, mindenek el^'t árra kívánok rámutatni, hogy azok a körülbelül 18 millió pengős beruházáson kívül még mindig mutatnak 1*3 millió pengő bevételi felesleget. Ez mindenesetre örvendetes jelenség, mert hiszen tudjuk, hogy békeidőben minden beruházást az üzemek kölcsönökből eszközöltek, most pedig már a harmadik esztendeje annak, hogy nemcsak feleslegekkel zárul az üzemek költségvetése, hanem még igen jelentős összegeket beruházásokra is képesek fordítani. Az állami üzemek bevételei az 1928/1929. évi költségvetéssel szemben lényeges emelkedést mutatnak, amennyiben a múlt évi 490 millió