Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-288

105 Az országgyűlés képviselőházának Következik az Albániával való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló külügyminiszteri jelentés (írom. 711, 759) tárgyalása. Görgey István előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Képviselőház! A törvényhozás a kormánynak felhatalmazást ad évről-évre, hogy kereskedelempolitikai viszonyainkat a legnagyobb kedvezmény elvének kölcsönös szem előtt tartásával ideiglenes szerződésekkel szabályozhassuk. Az ilyen intézkedéseit a kormány tartozik a Képviselőháznak bejelenteni. A külügyminiszter úr — jelentése szerint — az 1927 : XV. tc-ben nyert felhatalmazás alapján Albániával múlt évi június hó 10-ikétől kezdődő hatállyal, kölcsönösen a legnagyobb kedvezmény alapján szabályozta kereskedelempolitikai viszonyunkat. Bár Albánia ezidőszerint külkereskedelmi forgalmunkban jelentékeny szerepet nem játszik, (Fábián Béla: Remélhetőleg majd lesz szerepe a jövőben! — Mozgás jobb felől.) azonban a mi kivitelünk szemnontjából, nevezetesen ipari kivitelünk szempontjából Albániában igenis, tere van a kiviteli lehetőségeknek. Akkor, amikor minden magyar ember azon gondolkozik, hogy külkereskedelmi passzivitásunkat miképpen tudjuk eltüntetni, nekünk igenis, fel kell keresnünk azokat a piacokat is, amelyek talán exotikusaknak látszanak, amelyek azonban a magyar árunak piaci lehetőséget biztosítanak. (Helyeslés jobb felől.) Hogy ez nem csak egyszerű kijelentés, arra vonatkozólag felhozom ' a következőket. Albániával szemben egyáltalában semmilyen kereskedelmi forgalmunk nem volt. Igaz, hogy a trieszti és fiumei kikötőkbe irányított áruforgalom egy része valószínűleg közvetett úton Albánia piacaira került, azonban amióta kereskedelempoliikai viszonyainkat szabályoztuk, azóta a múlt évben Albániába máris 165,000 pengő értékű iparcikket vittünk ki alig pár hónap alatt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mik voltak azok?) Különböző textilárú, kikészített r bőr, különböző vasárú, igen nagymennyiségű sör, ami pangó söriparunkra igen kedvező kiviteli lehetőséget biztosít. Ezek alapján kérem, méltóztassék a külügyminiszter úrnak ezt a jelentését tudomásul venni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént ismertetett külügyminiszteri jelentést tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a külügyminiszteri jelentést tudomásul veszi és azt hasonló eljárás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik a Litvániával való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló külügyminiszteri jelentés (írom. .712, 760) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Képviselőház! A külügyminiszter úr e jelentésében bejelenti, hogy ugyancsak az 1927 : XV. tc-ben nyert felhatalmazás alapján Litvániával való kereskedelempolitikai viszonyunkat a kölcsönös legnagyobb kedvezmény elvének kimondása mellett múlt évi október hó 23-ától kezdődőleg rendezte. Litvánia olyan kis ország, amely talán eddig nem játszott szerepet Magyarország külkereskedelmi forgalmában. Tényleg, ha a stakereskedelmi forgalmában. Tényleg, ha a staa múltban sem Magyarországból Litvániába, 288. ülése 1929 május '3-án, pénteken. sem Litvániából Magyarország felé egyáltalán nem volt semmi forgalom. Mégis azt kell tapasztalnunk, hogy e megállapodás hatása következtéiben a múlt évben máris 17(1000 pieingő értékű árut exportáltunk Litvániába, és 6000 pengő értékű áru jött be hozzánk Litvániából. Hozzánk bél és hólyajg jiött be, tehát nyersanyag, amelyet a mi konzerviparunk feldolgoz, Litvániába pedig igen jelentékényen megindult a pamutszövet, tehát az olcsóbb szövetáru exportja, ezenkívül fényképészeti papirt exportálunk igen jelentékeny mértékben, továbbá vas-félgyártmányokat, gyajuszöveteket és egyéb iparcikkeket is. Ezek alapján kérem, méltóztassék a külügyminiszter úr jelentését tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik «a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a külügyminiszter, úr imént ismertetett jelentését tudomásul venni, igen vagy. nem? (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul veszi és azt hasonló eljárás céljából a Felsőiházhoz teszi át. Következik a Japánnal való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló külügyminiszteri jelentés (írom. 713, 761) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Képviselőház! Az előhb említett két állam tényleg kis ország; Japánról, ahol nagy gazdasági fellendülés van, azt hiszem, ezt legrosszabb akarattal sem lehet állítani. Bár Japán földrajzilag kétségtelenül igen távol fekszik tőlünk, azonban Japán fejlődő közgazdasági élete egyre nagyobb gazdasági kapcsolatokat von maga után, az európai államok és Japán között. " Ez alapon örömmel kell üdvözölnünk a kül" ügyminiszter úrnak azt a bejelentését, amely szerint az 1928 : XLV. te. alapján ez évi január hó 31-étől kezdődő hatállyal^ ugyancsak a kölcsönös legnagyobb kedvezmény elve mellett, Japánnal is rendezték kereskedelempolitikai viszonyunkat. (Helyeslés jobbfelől.) Japánból hozzánk tényleg nem jött semmi, kivéve speciális japán díszműárukat és legyezőket összesen 25.000 pengő értékben, azonban Magyarországból Japánba igenis, elég jelentékeny exportunk van már ma is, különböző iparcikkekben, különösen gyógyszerkészítményekben, gyógyszerkülönleeességekben, pipereszappanárukban, vas-félgyármányokban. Ez év elején pedig direkt egy japán gazdasági kiküldött volt itt, aki lovak iránt érdeklődött, mert magyar lovakat szándékoznak nagyobb mennyiségben Japánba exportálni. (Tetszés a jobboldalon ) Azt hiszem, ezek olyan szimptomák, amelyeknek láttára örömmel kell üdvözölnünk a kormányzatnak azon tényét, hogy Japánnal is rendezték kereskedelempolitikai viszonyunkat. Kérem tehát a t. Házat, méltóztassék ezt a jelentést is tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek

1 nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént ismertetett külügyminiszteri jelentést tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a külügyminiszteri jelentést tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a külügyminiszteri jelentést tudó-