Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-288

Àz országgyűlés képviselőházának 288. ülése 1929 május 3-án, pénteken. állampolgárai részéről a jogok, javak és érde­kek tekintetében -a, magyar állam ellen érvé­nyesíthető kártérítési igényekről intézkedik, még pedig olymóídón, hogy ennek értelmében az illető szövetséges és társult hatalmaknak jogukban áll a területükön lévő magyar java­kat lefoglalni, likvidálni és az azok értékesíté­séből befolyó összegekből elsősorban ezek a pénztartozások egyenlítendők ki, a fennmaradó összeg pedig Magyarország jóvátételi tartozá­sára számolandó el. A 231. cikkben foglalt úgy­nevezett clearing-eljárás azonban csak akkor nyer alkalmazást, ha erre való igényét az illető állam ia trianoni szerződés életbeléptetésétől szá­mított egy hónap alatt bejelentette Magyar­országnak. Ilyen bejelentéssel élt a brit biro­dalom, Franciaország, Görögország; és Bel­gium. Ha a trianoni, szerződésnek ezek a szi­gorú intézkedései a kártérítési igényre vonat­kozóan szó szerint hajtattak volna végre, eb­ből a magyar államkincstárt, valamint a ma­gyar magángazdaságot igen érzékeny károso­dás érhette voLna. Ennek a nehéz helyzetneic bizonyos mértékig ellensúlyozására törekedett a magyar kormány és már a trianoni szerződés életbelépte után tárgyalásokat kezdett az il­lető entente-hatalniakkal és küiön-külö.'i pró­bált megegyezni velük, hogy e külön egyezke­dések útján elviselhetővé tegyük f ezeket a magyar államot és polgárai gazdasági életét egyébként igen súlyosan érintő rendelkezéseket. Ilyen módon jött azután létre az 1921. évi december 20-án Londonban kelt és az 1922. évi XVI. tc.-be iktatott brit—magyar egyezmény, azután az 1921. évi január 31-én Párizsban kelt és az 1922: XXVIII. tc.-be iktatott francia­magyar egyezmény és az 1923. évi december 21-én Párizsban kelt és az 1924 : VIII. tc.-be ik­tatott francia—magyíar szerződés. Görögország­gal nem kötöttünk külön egyezményt, ameny­nyiben ott csekélyebb érdekeltségünk volt és ennek következtében ott teljes egészében fenn­áll ma is a trianoni szerződés szigorú intézke­dése. A belga kormánnyal hasonló alapon meg­indultak a tárgyalások még 1923. évben és egy szövegben annakidején már meg is állapod­tunk, de akkor Belgiumban, valamint Magyar­országon a pénzügyi helyzetben lényeges el­tolódások állottak elő és ennek következtében az egyezmény aláírásra nem került. Majd 1926 elején újólag megindultak a tárgyalások és 1926. évi szeptember hó 30-án Brüsszelben meg­köttetett a most tárgyalás alá kerülő egyez­mény. Ennek az egyezménynek törvénybeikta­tásra való előterjesztése azért késett ilyen hosszú ideig, mert akkor, amikor az Olaszor­szággal és Franciaországgal az államadóssági hátralékok tekintetében megállapodásokat léte­sítettünk, ki volt kötve a legnagyobb kedvez­mény elve, tudniillik az, hogyha később vala­mely állammal az államadóssági '• címletekre nézve az olasz és a francia egyezménynél bizo­nyos mértékben előnyösebb vagy attól eltérő megállapodások létesülnének, ezek a megálla­podások mindenesetre Franciaországra és Olaszországra nézve is érvényesek lesznek, ha azok a franciánál és az olasznál bizonyos tekin­tetekben előnyösebbek lennének. Mivel pedig a most tárgyalás alá kerülő belga egyezményben a magyar államadóssági címletek hátralékai­nak rendezése tekintetében is történtek meg­állapodások, még pedig más alapon, mint az olasz és a francia relációban, ennek következ­tében ezt az egyezményt mielőtt a magyar országgyűlés elé ratifikálásra beterjesztette volna a magyar kormány, kötelességének te­kintette úgy a francia, mint az olasz címlet­tulajdonosok érdekképviseletének bemutatni a végből, hogy tőlük azt a kijelentést megnyer­jük, vájjon ez iaz egyezmény nincs-e ellentétben a részükre biztosított legnagyobb kedvezmény elvével. Ez volt az oka annak, hogy az egyez­mény előterjesztésével várnunk kellett, mert hiszen csak most a legutóbbi időben érkezett meg a francia és olasz címlettulajdonosoknak, illetőleg azok érdekképviseletének említett nyi­latkozata. E törvényben foglalt egyezmény értelmé­ben a magyar államnak és a magyar állampol­gároknak Belgiummal és a belga állampolgá­rokkal szemben fennálló azok a tartozásai, ame­lyek a trianoni szerződés X. része 3—7. címének rendelkezéseiből erednek, a következőképpen nyernek kiegyenlítést: Az 1. cikk kimondja, hogy a két állam clearing-hivatalai^ azonnal megkezdik működé­süket és hirdetmény útján felhívják az állam­polgárokat, hogy hat hónapi záros határidő alatt jelentsék be igényeiket és jelentsék be azokat t a követeléseiket, amelyek a trianoni szerződés 231. cikke értelmében ezen eljárás alá tartoznak. A 2. cikk szerint a követelések a clearing­hivatal közbelépése nélkül is magánegyesség útján rendezhetők lesznek. A 3. cikk felsorolja az egyezmény hatálya alá tartozó azokat a magyar államadósságokat, amelyek hátralékai ez egyezmény értelmében rendezendők lesznek. A4, cikk szerint az összes belga követelések és igények a magyar állam által kibocsátandó 1928. évi január 1-től 6% -kai kamatozó kötvé­nyekkel nyernek kielégítést; a kötvények 1933-tól számított 15 év alatt fognak törlesz­tetni. Az 5. cikk intézkedik a kisebb belga követe­lések kiegyenlítéséről és a zárlat alól feloldott magyar javak rendelkezésrebocsátásáról . A 6. cikk a belga tartozások megfizetésének módozatait foglalja magában. Ennek értelmé­ben a belga tartozások 1936. évtől kezdődőleg 20 év alatt törlesztendők, 1929. január elsejétől kezdődő 5%-os kamatozással. E kamat- és tör­lesztési részletek a magyar állam által az előbb már említett 4. cikk szerint kibocsátandó 6%-os állami kötvények pénzszolgálatára r fordíttat­nak s ennek következtében a magyar állam csak az így nem fedezett különbözetekről tartozik gondoskodni. A 7. cikk a két clearing-hivatalnak egymás­sal való érintkezéséről szól. A 8. cikk kimondja, hogy az 1919. szeptem­ber 7-ike után létrejött ügyletekre és szerző­désekre vonatkozólag már nem ez az egyezmény érvényes, hanem ezekre vonatkozólag a fenn­álló magánjogi szabályok lesznek iránvadók. A 9. cikk az elévülési záros és perindítási határidők joghatályáról intézkedik. A 10. cikk megállapítja, hogy a trianoni szerződésnek ások a pontjai, amelyeket e szer­ződés nem érint, továbbra is Hatályban fognak maradni. A 11. cikk a ratifikálásról szól. Ezenkívül az egyezmény tartalmaz két függeléket, amely a kibocsátandó 6%-os, valamint 5%-os kötvé­nyeknek egymillió belga frankra vonatkozó táblázatait foglalja magában, mely a tőketör­lesztésre és kamiatszolgáltatásra adja meg az irányelvet. Ezek szerint rendezendő belga tar­tozások körülbelül tizenötmillió belga frank magánadósságra és körülbelül húszmillió belga frankot kitevő állami tartozásra, összesen te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom