Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-288

Az országgyűlés képviselőházának 288. ülése Í929 május E-án, pénteken. m Ezekután tisztelettel kérem, méltóztassék elfogadni indítványomat. Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! A magam részéről hozzájárulok előttem szólott t. képviselőtársam indítványához. Elnök: A képviselő úr tehát saját indítványát visszavonja? (Bródy Ernő: Visszavonom!) Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter óhajt nyilatkozni? Wekerle Sándor pénzügyminszter: Nem! Elnök: Következik a határozathozatal. A 2. § eredetig bekezdésével szemben áll Kiss István képviselő úr módosító indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 2. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben a módosító indítvánnyal, igen vagy nem? (Nem!) Akkor a szakaszt Kiss István képviselő úr módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 3. §. Kérem annak felolvasását. Griger Miklós jegyző (olvassa a 3. §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a í. §-t.) NT, előadó úr kíván szólni; Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! A 4. § harmadik bekezdésének utolsó sorában a «mai kor követelményeinek megfelelően» szavak után a következő szavak beszúrását indítványozom: «de az éoület műemléki jellegének megóvása mellett.» Erre a módosításra azért van szükség, mert hiszen a 15 évig terjedő ideiglenes adómentességet a kormány az építtetőknek éppen azért kívánja megadni, hogy azok a házak műemléki jellegüket megtartva alakíttassanak át, szükséges tehát, hogy a műemléki jelleg további fenntartására is biztosíttassék a törvényben. Ennélfogva tisztelettel kérem, méltóztassék ezen módosításomat elfogadni. Elnök: Szólásra kövekezik? Griger Miklós jegyző: Kiss István! Kiss István: T. Képviselőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat 4. §-ához a következő módosító indítványt vagyok bátor előterjeszteni (olvassa): «Ha valamely különben még használható állapotban lévő épületet a mai kor követelményeinek megfelelően lényegesebb költséggel átalakítanak és a megkezdett átalakítást legkésőbb az 1930. év végéig, illetve amennyiben azl930. évi június hó végéig megkezdett átalakítás csak fokozatosan foganatosítható, legkésőbb az 1931. évi augusztus hó 1-éig befejezik, az átalakítás által elért jövedelemtöbblet az átalakítás és a befektetett tőke mérvéhez képest legfeljebb 30 évig terjedő időre a házadó alól mentesíthető.» Ennek a 4. §-nak 1. bekezdése arról intézkedik, hogy amennyiben valamely különben még használatban lévő épület a mai kor követelményeinek megfelelően legkésőbb 1930. év végéig átalakíttatik, úgy az átalakítás következtében elért jövedelemtöbblet az átalakítás és a befektetett tőke mérvéhez képest legfeljebb 30 évig terjedő időre a házadó alól felmenthető. Ez az intézkedés nem tartja kellően szem előtt az építkezés gyakorlati lehetőségét. Átalakítás céljából ugyanis nem lehet egyszerre a ház minden lakójának egyszerre felmondani, ezért az átalatásokat sem lehet a ház minden lakásában egyszerre megkezdeni, csak részletekben, úgyhogy 1—2 lakót a tör vény adta határokon belül a lakásból eltávolítva, az átalakítás csak ezekben a lakásokban kezdődik meg, s ezeknek az átalakításoknak a bevégeztétől a lakók lakást cserélnek és az átalakított lakásba költöznek, régi lakásaikat rendelkezésre bocsátják. A felmondás maga tehát körülbelül csak egy félév múlva történhetik meg, az átalakítás elvégzése pedig, mérlegelve a körülményeket, rövidebb-hosszabb időt vesz igénybe, miért is könnyen megtörténhetik az, hogy az 1930. vége előbb elkövetkezik, mintsem befejezhetnék a ház minden részében az átalakítást. Mindezekből folyólag ily esetekben nem az átalakítási munkálatok bevégzésének, hanem az átalakítási munkálat megkezdésének időpontja volna elsősorban mérvadó, amely 1930 június 30-án volna megállapítandó, a munkálat befejezésének időpontja pedig 1930 vége helyett 1931 augusztus 1-éig volna kiterjesztendő. A törvényjavaslat 4. §-ának hatodik sorában a «következtében» szót nem tartom éppen szerencsésnek. Helyette alkalmasabbnak vélném az «után» szót alkalmazni, amint ezt módosító indítványomban voltam bátor már megtenni. Ez a szöveg tudniillik a végrehajtás során nehézségeket okozhat, mert megeshetik, hogy az adóhivatal tisztviselői vitatni fogják, hogy nem az átalakítás következtében állott-e elő a béremelkedés. Hiszen lehetnek olyan körülmények, amelyek nem éppen az átalakítás folyamán teszik indokolttá a béremelést, hanem egyéb béremelések vagy egyéb kedvezőbb viszonyok idézik elő a bérek emelkedését. Miután a cél az, hogy a régi, a mai kor igényeinek meg nem felelő lakások modernizáltassanak, ennélfogva nem volna semmi célja annak, hogy még ilyen nehézségeket gördítsünk az építkezés elé. Aki a mai nehéz, súlyos gazdasági viszonyok között átalakíttatja házát, az szociális és higiénikus szempontból is javítja a lakásügyet, továbbá munkaalkalmat nyújt és rászolgál arra, hogy az átalakított épületben elért bérjövedelem útján adókedvezményben részesüljön. Tisztelettel kérem, méltóztassanak előterjesztett indítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Ház! Indítványomat viszszavonom és hozzájárulok Kiss István t. képviselőtársam indítványához. Elnök: Kíván valaki még szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr óhajt nyilatkozni? Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Nem! Elnök: A pénzügyminiszter úr nem óhajt nyilatkozni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 4. § eredeti szövegével szembenáll Kiss István képviselő úr módosító indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Kiss István képviselő úr módosító indítványával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el és így azt Kiss István képviselő úr módosító indítványával jelentem ki elfogadottnak. A 3. bekezdéshez az előadó úr egy pótlást indítványozott. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e azt elfogadni? (Igen!) A Ház a pótlást elfogadta. Következik az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Griger Miklós jegyző (olvassa az 5. §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 6. §-t). Elnök: Az előadó urat illeti a szó! Temesváry Imre előadó: T. Ház! A 6. § utolsó bekezdésének utolsó sorában az «egyet-