Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-275

Az országgyűlés képviselőházának 275. vezetett és vitt; semmi más nem vezetett, kizáró- l lagosan az, amit nekem hazám érdeke paran­csol. (Helyeslés a jobboldalon.) Onnan hallot­tam azt a kifejezést, hogy lelkiismeretük sú­lyos parancsszavának tesznek eleget, amikor e törvényjavaslat ellen foglalnak állást, én meg kötelességem teljes tudatában kérem a t. Há­zat, méltóztassanak az összes beadott idevonat­kozó módosító indítványokat elutasítani és azon elgondolás és azon belső meggyőződés alap­ján, amelyet bátor voltam kifejteni, méltóztas­sék az eredeti szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Miután az előadó úr szólni nem kí­ván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 3. %-t bekezdésekként fogom szavazás alá bocsátani. Az 1. bekezdés eredeti szövegével szemben­áll Gál Jenő képviselő úr indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget el­fogadni, szemben Gál képviselő úr indítványá­val, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azo­kat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szí­veskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget fogadta el. A 2. bekezdést, minthogy Gál Jenő képvi­selő úrnak a szakasz törlésére és új szöveg felvételére irányuló javaslatát a Ház az 1. be­kezdésnél immár elvetette s ezt a bekezdést pedig más nem támadta meg, elfogadottnak je­lentem ki. Ezzel kapcsolatban bejelentem a t. Háznak, hogy ehhez a bekezdéshez tartozik a törvényja­vaslat első mellékletét képező A) kimutatás is. Mivel azonban Rubinek István képviselő úr a 6. §-hoz olyan természetű indítványt jelentett be, amely ennek a kimutatásnak megváltoztatá­sát is céloza, javaslom, hogy e kimutatás feletti döntést a Ház a 6. § letárgyalásáig tartsa füg­gőben. (Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ezt hatá­rozatként kimondom. Most pedig áttérünk a 3. bekezdés feletti szavazásra. A 3. bekezdés eredeti szövegével szembenáll egyrészt Farkas István és társai képviselő .uraknak törlésre irányuló indítványa, más­részt Buday Dezső képviselő úrnak abbeli in­dítványa, hogy vármegyékben és törvényható­sági jogú városokban a bizottsági tagoknak há­romhatodrésze választassék az összes választók közül, kéthatodrésze a legtöbb adótfizetők közül, egyhatodrésze pedig a szakszerűség és az ér­dekképviselet köréből legyen veendő. Elsősorban az eredeti szöveget állítom szembe úgy Farkas István és társai, valamint Buday Dezső képviselő úr indítványával. Amennyiben az elfogadtatnék, természetesen a két indítvány elesik, amennyiben nem fogad­tatnék el, szembe fogom állítani Buday Dezső képviselő úr indítványát Farkas István és társai képviselő urak indítványával. Buday Dezső: A kérdés feltevéséhez kérek szót. Elnök: A képviselő urat a szó megilleti. Buday Dezső: T. Képviselőház! Ügy vélem, hogy az elnök úr a kérdést nem megfelelően tette fel, mert hiszen Farkas István képviselő úr a bekezdés törlésére tett javaslatot, az én ja­vaslatom pedig módosítást tartalmaz. A két kérdést tehát egy szavazással elintézni nem lehet. Elnök: Azt hiszem, a képviselő úr tévedés­ben van, mert én bejelentésem szerint elsősor­ban az eredeti szöveget fogom feltenni szava­zásra a két javaslattal szemben és ha az eredeti ülése 1929 április li-én, csütörtökön. 81 nem fogadtatnék el, fogom feltenni egymással szemben a két javaslatot. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Kérdem tehát először a t. Házat, méltózta­tik-e elfogadni az eredeti javaslatot, szemben a beterjesztett másik két indítvánnyal, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az ere­deti szöveget fogadják el, szíveskedjenek fel­állani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az ere­deti szöveget fogadta el, ennélfogva az ismer­tetett két javaslatot elvetette. Következik most Hegymegi Kiss Pál kép­viselő úr pótlást tartalmazó indítványa. A kép­viselő úr javaslata azt tartalmazza, hogy tör­vényhatósági városokban a virilisek a bizott­sági tagok egyötödét, az összes választók pedig a bizottsági tagok háromötödét választják. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e Hegymegi Kiss Pál képviselő úr indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják Hegymegi Kiss Pál képviselő úr in­dítványát, szíveskedjenek felállani. (Megtörté­nik.) Kisebbség. A Ház tehát az indítványt el­vetette. Áttérünk a 4. §-ra. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a i. §-t). Elnök: Az előadó úr óhajt szólani. Csák Károly előadó: T. Képviselőház! A miniszterelnök úr felszólalásában felvetett egy gondolatot, illetőleg szíves volt honorálni egy régebben itt a Ház előtt is megfordult és el­hangzott ideát, azt tudniillik, hogy az önkor­mányzatok, különösen a vármegyei önkormány­zatok keretében az állami igazgatási ágaknak az önkormányzat funkcióiba való bevonásával, az ellenőrzés lehetővé tételével az önkormány­zati elv megerősíttessem és megalapoztassék. Minden további indokolás nélkül, mert talán lesz alkalmam megindokolni ezt a ké­rést a későbbiekben, tisztelettel kérem, méltóz­tassék ennek a felvetett gondolatnak , tovább­fűzése és javaslatba való beillesztése céljából a 4. %-t a bizottsághoz visszaküldeni, ennek tár­gyalását most kikapcsolni, és az 5. § tárgyalá­sára átmenni addig, amíg a közigazgatási bi­zottságnak módjában lesz az erre vonatkozó módosítást a t. Ház elé terjeszteni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kérem az előadó urat, szíveskedjék indítványát írásban is beterjeszteni. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után,) Elnök: Az ülést újból megnyitom. örffy Imre képviselő úr, mint a pénzügyi bizottság előadója, kíván jelentést tenni. Őrffy Imre előadó: T. Ház! Van szeren­csém a pénzügyi bizottság három jelentését be­terjeszteni: az elsőt a földadóra, a jövedelem­adóra és a vagyonadóra, a keresetiadóra, vala­mint a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában, a másodikat az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet Rész­vénytársaság adó- és illetékkedvezményeiről szóló törvényjavaslat tárgyában, a harmadikat az Országos ] Földbirtokrendező Bíróság jutta­tásán alapuló ingatlanszerzéseknek, a vitézi telkek adományozásának és alapításának, va­lamint az elcsatolt területeken birtokuktól megfosztott magyar állampolgárok, vagy visszatelepülő volt magyar állampolgárok inj gatlanszerzésének illetékmentességéről szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, hogy ezeket a jelentése-

Next

/
Oldalképek
Tartalom