Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-275

72 Az országgyűlés képviselőházának 2 a virilizmus nem mint nyers virilizmus érvényesül, hanem átalakul választott virilizmussa, ami mindenesetre haladás abban az irányban, amelyet azok követelnek, akik az általános választójogot és egyáltalában a választási princípiumot lehető széles körben kívánják érvényesíteni. Azt hiszem, hogy a virilizmus fenntartására a mai időkben szükség van. Szükség van azért, mert hiszen a törvényhatóságokban sokkal szélesebbkörű választójog vezettetik be, mint amilyen választójog eddig érvényben volt a törvényhatósági választásoknál. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ugyebár, az eddigi törvényhatósági bizottságok még a régi választójog alapján választottak, (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Hegymegi Kiss Pál: Es két évi helybenlakással! Most hat évi!) és most az új választói törvény intézkedései folytán az új választójogi törvény az, amely érvényesülni fog; azzal a különbséggel, hogy ezeknél a választásoknál pedig a titkosság is az egész vonalon érvényesülni fog. Ennek következményeit előre kell tudnunk látni. Ennek folyománya természetesen az, hogy azok a választott elemek valószínűleg egészen másképpen és más elemekből fognak konstruálódni, mint eddigiek. (Felkiáltások a baloldalon: A fele lesz virilista!) Uj, politikailag talán még kevésbbé iskolázott elemek fognak a törvényhatóságban helyet foglalni. Azt hiszem, hogy e felett vitázni felesleges. Aki objektíve vizsgálja a kérdést, ebben a tekintetben nem lehet kétsége. Valószínű és előrelátható, ha nem is az első választásnál, de a következő választásoknál már éppen az általános választójognak annál a természeténél fogva, hogy eminenter a politika és pártpolitika érvényesülésére ad alkalmat, a törvényhatósági választásoknál a pártpolitika nagy szerepet fog játszani, mint ahogy nem játszott szerepet a múltban. (Fábián Béla: Volt függetlenségi és kormánypárt! — Zaj. — Halljuk! Halljuk! — Elnök csenget.) Igen, de aki a múltban a törvényhatósági választásoknál figyelemmel kísérte a magyar közéletet, megfigyelhette, hogy ezek a különbségek nem érvényesültek. {Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Farkas István: Ügy van! mert egy osztály volt! A többieket elnyomták! — Zaj. —Elnök csenget.) Kérem, én történelmi tényekről beszélek! Ezeket lehet tagadni itt, ebben a teremben, (Zaj. — Elnök csenget.) de a magyar közvélemény nekem fog igazat adni, mert ezek közismert történelmi tények. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Jánossy Gábor: A megyékben egyének szerint és nem a pártpolitika szerint választottak! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Zaj.) Tessék csendben maradni! (Jánossy Gábor: Arravaló embereket küldtek a megyékbe, nem pedig pártembereket! — Zaj a baloldalon. — Elnök csenget.) Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. Ház! Hiszen látjuk, hogy mindenütt az egész világon, ahol az általános választójogot és az általános titkos választójogot bevezették, bevonult a községi választásoknál, az autonóm testületek választásánál a pártpolitika s tudjuk, hogy ott mindenütt pártpolitikai alapon folytak a választások. (Farkas István: Egész kormányzata nem más, mint pártpolitika! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Gr. Bethlen István miniszterelnök: Megengedi a t. Ház, hogy olyan közbeszólásokra, amelyek semmi Összefügésben nincsenek azokkal, amiket mondok, (Ügy van! Ügy van! a 5. ülése 1929 április 11-en, csütörtökön. jobboldalon.) ne legyek kénytelen válaszolni. (Elénk helyeslés jobb felől és a középen. — Petrovácz Gyula: Ha ő volna a kormányon, nem volna pártpolitika! — Eri Márton: Bizonyosan nem! Láttuk már egyszer! — Zaj.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urakat, méltóztassék csendben maradni. (Zaj.) Csendet kérek! Gr. Bethlen István miniszterelnök: Ennek következménye, — és ezt is konstatálni kívánom — hogyha előrelátunk és gondolkodunk, akkor tudnunk és éreznünk kell, hogy a törvényhatósági bizottságok összetételénél a választott elem egészen más mentalitást fog képviselni, mint eddig. Ha talán az első, vagy második választásnál ez nem is fog olyan mértékben kifejlődni, mert hiszen ma még a vármegyékben, a községekben az egyes pártok olyan alapon nincsenek megszervezve, mint amely szükséges volna ahhoz, hogy ez teljes mértékben érvényesüljön, a jövőben számíthatunk arra és kell számolnunk avval, hogy be fog vonulni a világnézeti alapon álló pártpolitika a vármegyei gyűléstermekbe is. (Ügy van! jobbfelől.) Van egy másik elem, amelyet a törvényjavaslat a maga részéről mint új elemet hoz be és ez az érdekképviselet. Ez is egv új elem a törvényhatósági bizottságban, olyan elem, amely politikailag még nincs kipróbálva, amelyet politikailag nem ismerünk, (Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Dehogy nincs! Ki van próbálva a fővárosnál!) amely lehet konzervatív, (Zaj. — Elnök csenget.) lehet radikális ... (Farkas István közbeszól. — Zaj.) Elnök: Kérem Farkas képviselő urat, tessék csendben maradni. Gr. Bethlen István miniszterelnök: ...lehet köztük szocialista, vagy bármilyen párti is, kérdés tehát, hogy a törvényhatósági bizottságok régi, tradicionális szellemét, amely demokratikus szellem volt — ezt merem állítani —, fenn fogja-e tartani, igen vagy nem? Ki képviseli ezekután a fejtegetéseim után a kontinuitást a régi vármegyével! Tisztán és kizárólag az a virilista elem, amely választás révén fog bekerülni. (Ügy van! a jobboldalon.) Az a virilista elem, amely jórészt a magyar falusi középosztályból, a régi falusi birtokososztályból állott és amely ezer éven keresztül fenntartotta a nemzeti tradíciókat a vármegyékben, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Farkas István: Tönkretette Magyarországot! — Felkiáltások a középen: Tönkretették maguk 1919-ben pár hónap alatt! — Eri Márton: Nem tudja visszafojtania gyűlöletét! — Farkas István: Ez nem gyűlölet ez az igazság! — Zaj jobbfelől.) amely ezer éven keresztül védte a vármegyén keresztül a magyar érdekeket. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. — F. Szabó Géza: Azt mondják, hogy tönkretette Magyarországot! — Farkas István közbeszól. — Zaj jobbfelől.) Elnök: Farkas István képivselő urat ismételten figyelmeztetem, tessék csendben maradni. (Farkas István közbeszól.) Kérem kéviselő úr, tessék csendben maradni. (Felkiáltások jobbfelől: A gyűlölet beszél belőlük!) Gr. Bethlen István miniszterelnök: Kérdem: előrelátó politika volna-e a kormány részéről, ha újjászervezvén a vármegyéket, azt az egyetlen elemet, amelyre biztosan számíthat, hogy a régi tradíciókat a jövőben is minden körülmények között képviselni fogja, ebben az esetben kihagyná s egy sötétbeugrással csupa új elemet hozna be a vármegyébe? Nézetem szerint ez nem volna előrelátó politika, ez nem volna jó politika. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) Mert az előrelátó és helyes