Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-284

Az országgyűlés képviselőházának 284. ülése 1929 április 26-án, pénteken, 4-25 hogy a fegyelmi ügyek el ne húzódhassanak és lehetőleg rövid időn belül befejezést nyerjenek. (Jánossy Gábor: Ez igaz! Ez benne van!) Ez érdeke magának az egész közigazgatásnak, ez közérdeket képvisel, de érdekük ez maguknak a tisztviselőknek is. (Jánossy Gábor: Űgy van!) Ha pedig mindenütt ilyen intézkedéseket léptetünk életbe, akkor lehetetlen, hogy a tisztviselőkkel szemben egy méltányosabb instrumentum is ne álljon a felsőbb hatóságok rendelkezésére, ez pedig nem lehet más, mint a rendbüntetés. Nem akar ez szekatúra lenni, nem akar tulajdonképpen büntetés sem lenni, hanem egy erkölcsi figyelmeztetés óhajt lenni abból a szempontból, hogy nem kívánjuk az illetővel szemben mindjárt a legszigorúbb intézkedéseket léptetni életbe fegyelmi úton. En magam saját praxisomban tapasztaltam nem egyszer, hogy nincsen ok arra, hogy az egész nagy fegyelmi apparátust megindítsa az ember bagatell dolgokért, bagatell szabálytalanságokért. Az, hogy az ember egy előzékeny leiratot intéz a törvényhatósághoz vagy tisztviselőhöz, a tekintély rovására megy. Ennek a figyelmeztetésnek nyomatékosabbnak és pedig pénzbüntetéssel kapcsolatban kell lennie, hogy az illető tisztviselőt rá lehessen vezetni arra és mint egy erkölcsi intést lehessen neki adni abból a szempontból, hogy: tessék vigyázni és kötelességét hűen teljesíteni, mert különben elkövetkeznek a súlyosabb konzekvenciák. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Éppen ezért ebben az egész konstrukcióban a rendbüntetés beállítását én feltétlenül szükségesnek, jónak, de méltányosnak is találom. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Hiába méltóztatott arra hivatkozni, hogy ez csak pandúrleszármazás lehet. Ha méltóztatik az irodalomnak evvel a részével foglalkozni, akikor méltóztatik f látni, hogy a németországi fegyelmezésnek legmodernebb felépítésében is benne van a rendibüntetés. Nem beszélek arról, hogy cenitralisztikus-e vagy decentralizált-e Németország adminisztrációja, de ma ott mindenesetre úgynevezett demokratikus világ van, demokratikus felfogás uralkodik és a tisztviselők fegyelmezése szempontjából a rendbüntetést mégis alkalmazni kívánják, majdnem ugyanebben a formában, mint ahogy mi kívánjuk azt életbeléptetni. Akkor tehát nem lehet azt mondani, hogy ez pandúr-korszakból való, mert ennek pszihikai magyarázata van, mint azt bátor voltam ki is fejteni. Ez egy mozaik köve annak a mozaikképnek, amelyet mi ebben a törvényjavaslatban le akarunk fektetni. Természetesen nem egyenként kell ezeket a köveket megnézni, mert ez a képet természetesen deformálja, mert képet nem ad, hanem csak egy követ Éppen azért tehát, aki így jár el, az olyan konzekvenciákra jut, mint amilyenekre jutott Strausz István igen t. képviselőtársam és részben Jánossy Gábor igen t. képviselőtársam is. Tessék ezt a képet együttesen a maga! perspektívájában nézni és akkor majd nem méltóztatnak ilyen konklúziókra jutni. Éppen azért kérem, méltóztassanak Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam indítványát elvetni. A Buday Dezső-féle indítványra vonatkozólag — amelyet szintén elvetni kérek — megjegyzem, hogy a rendbüntetésnek magának, mint ilyennek, ha be is kerül ismétlés esetében az illető tisztviselő minősítési táblázatba, erkölcsi konzekvenciái nincsenek, amint méltóztatnak látni a törvényjavaslat további szakaszaiból, de viszont mint figyelmeztető arra, hogy az illetővel szemben már ez a büntetés is alkalmaztatott, feltétlenül szükséges, hogy a minősítési táblázatba bejöjjön. Ha első alkalommal részesíttetik rendbüntetésben a tisztviselő, akkor a minősítési táblázatba ez csak akkor kerül be, ha megelőzőleg már fegyelmije volt. Ez is természetes, mert bizonyos tekintetben visszaesést jelent. Éppen azért kérném, méltóztassanak a szakaszt abban az elgondolásban elfogadni, amint az megkoncipiálva van és méltóztassanak az előbb említett két indítványt elvetni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A javaslat eredeti szövegével szemben áll Hegymegi Kiss Pál képviselő úr indítványa. Az eredeti szöveget szavazásra bocsátom ezzel az indítvánnyal szemben. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, Hegymegi Kiss Pál képviselő úr indítványa mellőztetik. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e a 75. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Hegymegi Kiss Pál képviselő úr indítványával. (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el és Hegymegi Kiss Pál képviselő úr indítványát mellőzte. Ennél a szakasznál Buday Dezső képviselő úr pótlási indítványt tett, amely az 5. bekezdés kiegészítését célozza. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e Buday Dezső képviselő úrnak ezt az indítványát elfogadni? (Nem,!) A Ház a képviselő úr indítványát mellőzte. Következik a 76. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Uroanics Kálmán jegyző (olvassa a szakasz szövegét.) Az előadó úr kíván szólni. Csák Károly előadó: Elállók a szótól. Elnök: Utána következik? Urbanics Kálmán jegyzőt: Káinoki Bedő Sándor! Káinoki Bedő Sándor: Mélyen tisztelt Ház! Egészen röviden két módosító indítványt vagyok bátor előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) A 76. §-nak, amely a fegyelmi eljárás okait sorolja fel, 2. pontja a fegyelmi eljárás okaképpen jelöli meg — szórói-szóra felolvasom — a következőket: «Botrányt okozó magatartásával állásának vagy a tisztviselői karnak tekintélyét csorbítja...» Ez egy régi, szokásos megállapítás, de nagyon hibás megállapítás, mert a tisztviselőnél nem lehet bevárni, amíg magatartása botrányt okoz, mert hiszen valamely magatartás a tisztviselői állás tekintélyével összeférhetlen lehet anélkül is, hogy közbotrányt okozna. Ezért ajánlom tehát azt a módosítást, hogy e helyett a szöveg helyett méltóztassanak a következő szöveget elfogadni (óvassa): <<:v

a köztisztviselői állás tekintélyével össze nem férő magatartásával, állásának, vagy a tisztviselői karnak tekintélyét csorbítja s ezzel a tiszteletre vagy bizalomra méltatlanná válik.» Második módosítási javaslatom ennél a szakasznál annak 5. bekezdésére vonatkozik. Ez az 5. bekezdés tudniillik azt mondja, hogy a tisztviselő ellen a fegyelmi eljárást el kell rendelni, ha a tisztviselő ellen bűnvádi eljárás indítatott. A bűnvádi. eljárás fogalma ismét nagyon elasztikus fogalom és ha tisztviselő ellen bűnvádi eljárás indul meg és rögtön fegyelmi eljárást is kell ellene indítani, ez igen nagymérvű zaklatás. Azt gondolom, tehát, hogy disztingválni kell a bűnvádi eljárás okai között, mert ha a bűnvádi eljárás a tisztviselő^ ellen bűntettért vagy pedig olyan cselekményért indíttatik, amely nyereségvágyból vagy aljas indokból követtetett el, akkor igenis helye van a fegyelmi eljárás megindításának. De ha ezen a körön kívül eső okért indul meg a bűnvádi eljárás, például párbaj vétségért, akkor azt tartom helyesnek, hogy ne kelljen a fegyelmi el59*