Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-283
Az országgyűlés képviselőházának 283. szem előtt kell tartani. Éppen azért kérem indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Csák Károly előadó: T. Képviselőház! Patay Tibor és Gyömörey Sándor t. képviselőtársaim indítványait összevonva, mint előadói módosítást proponálnám, természetesen egyes részek kihagyásával. Mert hiszen a 30 nappal előbb való közlés a főszolgabírónál feleslegessé válik akkor, ha elrendeli maga a törvényjavaslat azt, hogy az áthelyezésre vonatkozó kérelmet vagy indítványt csak a rendes tárgysorozatba lehet felvenni, a rendes tárgysorozat közzétételének idejére pedig megállapítja, — hogy az igaz, hogy nem 30, hanem 8 nappal szabályszerűen közzéteendő, — ami azt jelenti, hogy a vármegyei hivatalos lapban jelenik meg, vagy megküldik minden bizottsági tagnak, úgy hogy a 30 nap talán eliminálható s elég volna a következő szöveg felvétele, hogy: «Az áthelyezésre vonatkozó kérelmet csak a főszolgabíró, az indítványt pedig csak a főispán vagy az alispán terjesztheti be a törvényhatóság közgyűlése elé. Az ilyen kérelmet vagy indítványt a közgyűlés tárgysorozatába kell felvenni.» Az által, hogy csak a főispán vagy alispán tehetnek előterjesztést a törvényhatóság közgyűléséhez, hogy a főszolgabírák kölcsönösen áthelyeztessenek, vagy hogy egyik a másik székhelyére áthelyeztessenek, vagy pedig csak a főszolgabíró maga kérheti ezt, azt hiszem, az az aggodalom alá is elesik, hogy a főszolgabírák felesleges zaklatásoknak és fenyegetéseknek lesznek ebben a vonatkozásban kitéve. Ez a szöveg azt hiszem, kielégítő. Tisztelettel kérem elfogadását. Patay Tibor t. képviselőtársam második indítványa tulajdonképpen csak egy sajtóhibának korrigálására vonatkozik, mert a 73. '§ harmadik bekezdésének első sorában csak a második és a harmadik bekezdésre történik hivatkozás és kimaradt a negyedik bekezdésre való hivatkozás. Ennélfogva tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a részt abban a szövegben elfogadni, amint Patay Tibor képviselő úr előterjesztette. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Senki.) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. (Zaj.) A miniszter úr óhajt nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! A főszolgabírák áthelyezésére vonatkozó rendelkezés ebben a törvényjavaslatban új. Fel kellett vennünk, mert az élet tapasztalása azt mutatta, hogy igen sokszor egyébként nem kifogásolható tisztviselők olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy lehetetlenné válnak a maguk járásában. Ezeknek a kivételes eseteknek eliminálására kellett gon dőlnünk és intézkednünk. Nem az illető tisztviselőnek érdeke az, hogy onnan elmenjen, hanem a köz érdeke. Az teljesen alárendelt kérdés en nél a problémánál, hogy gyermekeit tuldja-e neveltetni. Sokkal magasabb szempontok azok, amelyek ebben a kérdésben irányadók és csak ezek irányították a mi elgondolásunkat. Lehet egy teljesen megfelelő tisztességes, becsületes főszolgabíró, aki az adott viszonyok és körülmények között lehetetlenné válik a maga járásában. Erről magának a (törvényhatóságnak kell gondoskodnia és keresnie kell a lehetősége ket és módokat arra, hogy ezt a lehetetlen hely zetet a köz érdeke szempontjából orvosolja. Én elmentem ebben a kérdésben a lehető legmesszebb. Addig, amíg magát az elvet nem láttam. Belementem abba, hogy csak maga a főszolgabíró kérhesse és csak a főispán vagy az alispán terjeszthesse ezt elő és csak rendes tárgysorozatba legyen felvehető ez a kérdés. ülése 1929 április 25-én, csütörtökön. 413 Az élet nem úgy fog adódni, ahogy Patay Tibor igen t. képviselőtársam előadta. El sem képzelhető, hogyha egy főszolgabíró ilyen kérést előterjeszt, akkor ne nézzenek körül, hogy ki volna az a főszolgabíró, akivel a cserét meg lehetne csinálni és teljesen kizártnak tartom, hogy az ő megkérdezése nélkül ezt a kérdést egyáltalában meg lelhessen oldani. Természetes, hogyha üresedés van, akkor a kérdés magától oldódik meg, de viszont ha áthelyezésről van szó, akkor ez csak a két főszolgabíróval való elintézés során lehetséges, tehát nem lehet sem meglepetést, sem zaklatást csinálni. Mint egyáltalán méltóztatik látni, a legjobb intézkedésekkel szemben is mindig a szélsőségek lehetőségeivel méltóztatnak jönni és ezekkel a szélsőségi lehetőségekkel, amelyek remélhetőleg sohasem fognak előadódni, a legszebb és legjobb gondolatot is agyon lehet ütni. És pedig agyonüti ezt a gondolatot az, hogy intézkedünk csak azért, mert valami megtörténhetik. De nem fog megtörténni és miért ne lehetne feltenni ezt? Én a magam részéről ismerem az életet. Vannak lehetőségek és azok előfordulhatnak ,de mivel . az előfordulhat és m ived egy személlyel mondjuk -— tegyük fel — sérelem történhetik, ne eliminál.ntk azt, ami több helyen előfordulhat, ami egész nagy járásokat érinthet 1 ? Méltóztassék megengedni, még ebben az estben is a mellett vagyok, hogy igenis egy személlyel történjék sérelem, ne pedig nagy területen lévő közönséggel. (Helyesté}; a jobboldalon.) Ha ezeket a közszem pontokat így fogjuk fel, méltóztassék elhinni, hogy ezek az intézkedések az életben feltétlenül be fognak válni. Ma elvégre van olyan nagy nyilvánosság, hogy a .hatóságoknak ilyen erőszakos eljárásával szemben az orvoslást mindig meg Jehet találni. Elvégre azt senki sem fogja tűrni, hogy vele igazságtalanság történjék és a törvényhatóságról sem kell feltételezni, hogy igazságtalanul jár el egy tisztviselőjével szemben. Ha a megegyezést megtalálják vagy rekompenzálni nem tudják másféle módon ezeket a kérdéseket jóakarattal, jóindulattal nagyon szépen el lehet intézni. Ezt célozzuk ebben a szakaszban, ennek abban a szerkezetében, amelyet a módosításokkal javítani is igyekszünk. Éppen azért kérném, méltóztassanak áz előadó úr módosításait elfogadni. Azzal sok aggály elimináltatott. De viszont az hogy az illető főszolgabíró, akivel a cserét kellene eszközölni, harminc nappal előbb értesíttessék, nem szükséges kimondani. Lehet, hogy már egy fél évvel előbb tárgyalások fognak megindulni ebben a kérdésben, lehet, hogy húsz nap alatt, vagy tizenöt nap alatt is megoldhatók lesznek ezek a kérdések. Én ebben semmi sérelmet sem az egyénekkel szemben, de legkevésbbé a közzel szemben nem látnék. r Ez eliminálva van részben Gyömörey Sándort, képviselőtársam indítványával és részben Patay Tibor t. képviselőtársam indítványával, csak az nincs, hogyha a közgyűlés az áthelyezést nem határozza el, féléven belül ez az ügy a törvényhatóság elé nem kerülhet. Ilyen korlátok közé nem lehet ezt a kérdést állítani, mert hátha éppen ez alatt az idő alatt sikerül a kérdést megoldani; s akkor most éppen törvényes akadályt állítanak egy olyan közérdekű dolog elintézése elé amelynek elintézését mindenki óhajtja és kívánj a Minden éremnek két oldala van. Itt is, ha egyrészt segítünk valamit éppen a magánérdek szolgálatában lehet, hogy ez a közérdek rovására megy, másrészt azonban, ha a közérdeket szolgáljuk, — ami fontosabb és lényegesebb — kénytelenek vagyunk belenyugodni és bele is kell
