Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

Az országgyűlés képviselőházának '2'< megünnepelhették május elsejét, amíg itt Magyarországon, az óhazában nem ünnepelhet­ték meg. (Graeffl Jenő: Megpróbáltuk 1919-ben május elsejét. Köszönjük! — Zaj a jobb­oldalon. — Elnök csenget.) Még a Bratianu-, rendszer is többet adott Romániában a munká­soknak, mint önök adtak! (Rothenstein Mór: Hiába, ezek tények!) Űgy van! Ez tény, ez valóság, ezt nem lehet jelszavakkal, meg kia­bálásokkal elintézni. (Zaj. — Györki Imre: Utá­nozzák a panamában, a korrupcióban, az el­nyomásban, sok mindenben utánozzák!) Elnök: Csendet kérek. Györki képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Farkas István: Francia, belga, svájci váro­sok, községek sokhelyütt maguk avatták tör­vényes munkaszüneti nappá május elsejét. Amikor tehát azt látjuk, hogy államok, váro­sok, községek törvénnyel tették munkaszüneti, nappá május elsejét, amikor azt látjuk, hogy vannak szocialista kormányok, amelyekkel a magyar kormány összeköttetést keresett, tehát ugyanazon elvi felfogáson álló külföldi politi­kusokkal, mint mi vagyunk keres összekötte­tést, (Gulácsy Dezső: Mind nemzetiek! — Já­nossy Gábor: Nacionalista alapon!), akkor ez: a magyar kormány még odáig se megy el, hogy ezt a kivételes rendelkezést visszavonja és ne tartsa fenn május elsejére vonatkozóan azt. amit eddig fenntartott. Két szempontot hoznak fel arra nézve, hogy miért nem engedi a kormány május elsejének megünneplését. Az egyik szempont az, hogy nemzetközi ünnep, nemzetközi a szocializmus és ezért nem engedi meg a kormány ennek az ünnepnek, május elsejének, mint munkásünnep­nek megünneplését. Bocsánatot kérek, nézzünk szemébe ennek a «nemzetközi» fogalomnak és nézzük meg, hogyan áll a dolog. A tőke nemzet­közi. A munkásosztály igenis a tőke kizsákmá­nyolása ellen tüntet május elsején, szociálpoli­tikai követeléseit hangoztatja. De a tőke nem nemzetközi? Az előbb elhangzott egy inter­pelláció, amelynek során nyilvánvalóan meg­állapíttatott, hogy a külföldi tőke idetelepszik, a magyar kormány védi és a miniszter úr kénytelen kijelenteni, hogy a magyar munkást nem tudja megvédeni, mert a magyar törve-, nyék nem adnak reá módot. Hát nem látják, uraim, itt az ellentétet 1 ? Az állam nem nyomhat el egy társadalmi osztályt, nem nyomhatja el a munkásosztályt, nem tart­hatja alantasabb helyzetben, mint a kapitalis­tákat, mint más társadalmi rétegeket. (Jánossy Gábor: Nem is teszi!) Nem látják, hogy ez ret­tenetes nagy igazságtalanság? De a tőke; nemzetközi! Biró Pál egységespárti képviselő úr nemzetközibb, mint akármelyik szocialista, akármelyik bolsevista (Jánossy Gábor: Na, na!), mert ő élvezi a nemzetközi trösztöknek és ringeknek a hasznát és előnyeit. (Zaj jobb felöl.) Elnök: A képviselő urat egyik képviselő­társát mélyen sértő ^kifejezéséért rendre­utasítom.' Farkas István: Bocsánatot kérek, itt nem­zetközi fogalomról, nemzetközi meghatározás­ról van szó. A munkásság csak érzésben az, ellenben Biró Pál és a hasonló szervek, a kapi­talisták benne vannak a nemzetközi trösztök-; ben, kartellekben és szervezetekben, ők szabják meg az árakat és ezekkel gyakorlatilag hajtják végre és élvezik a nemzetköziség előnyeit. Vagy a kormány nem megy további Hát a kormány miért adta bérbe a gyufa termelését a svéd-amerikai trösztnek? Ez nem nemzetközi társaság? Miért hozta a nyakunkra és miért KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIX. L ülése 1929 április 24-én, szerdán. 379 szolgáltatta ki Magyarország gyufatermelését? (Rothenstein Mór: És a nemzetek szövetsége?) Hát az egyházi hierarchia nem nemzetközi? Egy főpapi stallumot sem lehet a római pápa nélkül betölteni. Az is nemzetközi. Ne hányják tehát a mi szemünkre a nemzetköziséget, keres­sék önmaguk között az önök táborában, mert ott gyakorlatilag, készpénzre felváltva érvé­nyesül a nemzetköziség. (Fáy István: Ez erő­szakos beállítás!) Nem erőszakos beállítás, mert ez a való tény, ez a realitás, ez a meg­fogható valami. (Jánossy Gábor: Ebben a te­remben mindenki magyar nemzeti alapon ül, nem nemzetközi alapon!) A gazdasági és kulturális vonatkozások­nak, a világszemléleti felfogásoknak megvan a nemzetközi kapcsolatuk; megvan minden világfelfogásnak, világszemléletnek és gazda­sági érdekeltségnek. Ez nem vitás. Aki még ezzel a minimális társadalmi berendezkedéssel és vonatkozással sincs tisztában, arról igazán csak azt mondhatom, hogy sajnálni kell. De felhozzák itt a bolsevizmust is. Mi szüli, mi teremtette meg a bolsevizmust? Az elége­detlenség tudata, az, ha a kormány olyan tény­kedést tesz, amellyel nyilvánvalóvá teszi, hogy nem egyenlően méri a jogokat. Ez teremti meg a bolsevizmust, ez hozza létre. Azzal a ténnyel, hogy a kormány elzárkózik attól, hogy a mun­kásság május elsejét megünnepelje, mint ahogy az egész világon megünneplik tüntetéssel, gyű­léssel, felvonulással, a kormány ezzel az intéz­kedéssel .kétségtelenül kitermeli ebben az or­szágban a bolsevistákat; mert ez semmi egyéb, mint igazságtalanság. Ez nyilvánvalóvá teszi azt, hogy itt nagy igazságtalanságok történnek és hogy állami berendezkedésünk nem jó. Mi küzdünk a bolsevizmus ellen a legéle­sebben, jobban, mint a kormány. (Derültség a jobboldalon.) A bolsevizmus ellen lehet küz­deni demokráciával, demokratikus berendezke­déssel, szociálpolitikával, okos közgazdasági politikával, kulturális berendezkedéssel, mint ahogy látjuk, hogy azokban az államokban, amelyek kifejlődtek, demokratikusakká alakul­tak, amelyekben nagy kapitalizmus van, amelyek kulturállamok lettek, a bolsevizmus nem tudott gyökeret verni, ha talán kísérlete­zett is. Magyarországon eddig is az volt a baj, hogy a kormányzat elzárta a népet és mint az előbbi interpelláció kapcsán is láttuk, melléke­sen kezelte; külön mértek neki s az elnyomás, a rendőr és a csendőr volt az, amellyel ezt a kérdést elintéztetni akarták. (Jánossy Gábor: Nem áll. A törvény egyformán mér mindenki­nek. — Györki Imre: A törvény igen, de a mi­niszter és a főszolgabíró nem!) Az igazságos és demokratikus kormányzati politika a legjobb eszköz a bolsevizmus ellen. Azzal a ténnyel, hogy az egész munkásosztály számára lehetetlenné teszik május elsejének ünnepélyes, nagyobb formában való megünnep­lését, a kormány kétségtelenül elkeseredésbe hantja a munkásság egy részét. (Zaj a jobb­oldalon. — Rothenstein Mór közbeszól.) Elnök: Rothenstein Mór képviselő urat rendreutasítom. (Peyer Károly közbeszól.) Peyer Károly képviselő urat is kérem, méltóz­tassék csendben maradni. Farkas István kép­viselő úrnak beszédét félbeszakítom, miután a jelző-óra szerint beszédideje egy perc múlva lejár. Farkas István: Befejezem. A munkásosztály ragaszkodik május elsejéhez. A magyar mun­kásság 1890 óta ünnepli, meg fogja ünnepelni 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom