Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-274

Az országgyűlés képviselőházának £ tehát megerősítése van annak a kiváltságos osztálynak, amely eddig is uralkodott a vármegyében, amely eddig is birtokban tartotta az egész közigazgatást, és amelynek befolyása, vágyai, kívánságai érvényesültek. Most ezt az osztály uralmat statuálják itt újra. Az urak azt mondják, hogy félnek. Ha félnek, miért nem kapcsolják be a népet? Ha félnek a forradalomtól, ha azt akarják, hogy ez a törvényhatósági organizmus jó, az életet szolgáló, célszerű, praktikus legyen, (Zaj a szélsőbaloldalon.) akkor önöknek nem elzárni, hanem beereszteni, felszínre hozni kellene minden vágyat és itt orvosolni azokat. Nem az a kormányzási politika, nem az az előrelátó politika, amely csendőrt, rendőrt tud csak odaállítani, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hogy fékentartsa az embereket; nem az a célszerű nemzeti politika, amely kettészakítja a nemzetet, amikor hirdetik a miniszteri székből, az előadói székből, a törvényhozásból, hogy nemzeti érdekek miatt fenn kell tartani a kiváltságokat, az előjogokat, a virilizmust. Bocsánatot kérek uraim, a nemzetnek tagja mindenki, aki itt él és itt született, nem lehet tehát kettészakítani a nemzetet, önök kettészakítják itt a nemzetet és tönkreteszik önmaguk rovására is azt az önkormányzati berendezkedést, amely itt megvolt s amelyet nagyon fel tudták használni ezek a kiváltságos urak is a maguk kiváltságainak érvényesítésére. Nagyon tévednek és nagyon rossz úton járnak, s igen meg fogja magát bosszulni ez az egyoldalú politika, amelyet itt képviselnek. Azt hiszi a miniszter úr, aki mosolyog erre, hogy jó szolgálatot teszi Meg fogja még érni a miniszter úr, meg fogják Önök közül is sokan érni azt, hogy ez a törvényszakasz, ez a rendelkezés, az önkormányzat ilyen szerkezete, ilyen tönkretevése önöket is fogja érni, meg fogják érni, hogy szegy élni fogják azt, hogy ezt a rendelkezést bevették a törvénybe. T. Képviselőház! Mi beterjesztettünk egy indítványt, amely a következőkép szól (61vassa): «Javasoljuk a 2. § törlését és helyette a következő új szöveg beiktatását: A törvényhatósági bizottság tagjait az összes választók közül, titkos szavazással, az arányos képviseleti rendszer szerint történő választással választják. Mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja.» Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Kérem tehát, méltóztassék felszólalását befejezni! Farkas István: Befejezem. Mert a mellett, hogy ez a rendelkezés ilyen kiváltságokat statuál, a vagyonosoknak még külön kiváltságokat is statuál, azt a kiváltságot, hogy a gazdag ember több törvényhatóságnak lehet tagja, lehet a megyének és a megye területén levő megyei városnak vagy törvényhatósági jogú városnak is tagja. Itt kiváltságokat, privilégiumokat statuál ez a javaslat, és amikor az urak tagadják azt, hogy osztály szempontok vezetik önöket, akkor csak fel kell olvasni ezt a szakaszt, rá kell mutatni erre a törvényjavaslatra s nyilvánvalóvá lesz, hogy ez a rendelkezés sem más, mint kifejezője annak az egyoldalú, erőszakos, osztályuralmi politikának, amelyet ez a kormányzat képvisel. Kérem, hogy a Képviselőház a mi indítványunkat fogadja el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanies Kálmán jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla : T. Képviselőház ! A demokrata párt nevében már a közigazgatási bizottság üléí. ülése 1929 április 10-én, szerdán. 29 sén egy indítványt terjesztettem elő, amelyet azután az általános vita megindulása előtt itt is előterjesztettem. Indítványom akként szólt, hogy éppúgy, mint Budapest székesfőváros törvényhatósága közgyűlési tagjainak választása a proporcionális rendszer szerint történik és a bizottsági tagokat titkos választójog alapján a pártok szerint listarendszer mellett választják meg, — ami nagyon kitűnően funkcionálna abban az esetben, ha a népakarat érvényesülését nem akadályoznák meg a kinevezettek, akik mindig csak a személyi kérdéseknél jelennek meg — a vármegyékben is a bizottsági tagok választásánál vezessük be a teljes nyugati listarendszert, az úgynevezett proporcionális rendszert. (Peidl Gyula: Hamisítás nélkül!) Ez a proporcionális rendszer abban állana, hogy minden pártnak, a törvényhatóságokban éppúgy, mint Budapesten, legyen meg a maga listája és erre a listára szavazzanak le a választói jogosultsággal bíró egyének. T. Képviselőház! Magyarországnak külföldi viszonylatban két politikai árucikke van, két olyan politikai árucikk, amelyek Magyarországot tényleg egészen sajátossá teszik politikai tekintetben a külföld előtt. Az egyik a numerus clausus, a másik pedig a nyilt választójog. Aki Magyarország területén kívül kimegy külföldre, attól, ha politikus és odakint politikusokkal találkozik, akár Franciaországban, akár Amerikában, egészen bizonyos, hogy mint valami egészen idegen különleges vidékről érkező férfiútól az ottani politikusok megkérdezik, hogy tulajdonképpen miben is áll és miként is történik Magyarországon a nyilvános szavazás. Mi ha külföldön járunk, természetszerűen nem nagyon örülünk... (Scitovszky Béla belügyminiszter: Mások is járnak!) Tudom, sőt annyira járnak, hogy például báró Perényi Zsigmond képviselő úr is, aki az egységes pártnak egyik vezető egyénisége és a Magyar Nemzeti Szövetségnek egyik elnöke és aki szintén kint járt velünk együtt Amerikában, odakint Amerikában kénytelen volt állandóan arra az álláspontra helyezkedni, hogy itt Magyarországon a nyilt választójog egyelőre megvan ugyan, de a legrövidebb időn belül el fogjuk törölni és helyébe be fogjuk hozni a titkos választást. Ugyancsak ő volt kénytelen a maga részéről is a legteljesebb mértékben helyteleníteni odakint a numerus clausust és kijelenteni azt, hogy a legrövidebb időn belül a numerus clausust eltörlik. Nemcsak mi járunk tehát külföldön, — tudjuk ezt nagyon jól — hanem az egységespárt igen t. képviselőtagjai is járnak külföldön és járnak a kormány igen t. vezetői és a kormánypárt igen kiváló oszlopai is, akik odakint valamennyien mind mint ideiglenest állítják be ezt a két politikai exportcikkünket és valamenynyien kijelentik, hogy ; ezeknek a legrövidebb időn belül végük lesz, hogy Magyarországon a legrövidebb időn belül teljes demokrácia lesz és minden állampolgár legteljesebb egyenlőségét és egyenjogúságát a legrövidebb időn belül törvénybe fogjuk iktatni. Ha ezek a mi tisztelt egységespárti barátaink és képviselőtársaink, akik kint járnak külföldön, nem éreznék azt, hogy ez a mai rendszer, amely ma Magyarországon uralkodik, árt Magyarországnak és árt a revízió gondolatának, s ha a t. kormánynak volt belügyminisztere, Rakovszky Iván, nem érezné azt, hogv Magyarországnak a reakciós hír árt, hogy Magyarországon csak egy demokratikus rendszer és demokratikus hír, a szabadságjogok kiterjesztésének gondolata segíthet, akkor nem