Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-282
Az országgyűlés Mpviselöházánalc 282. ülése 1929 április 24-én, szerdán. 347 műszaki ügyekben érdemlegesen csak műszaki végzettségű közigazgatási tisztviselő határozbat és intézkedhetik. Szerény véleményem sze^ rint azonban ennek a szakasznak mai rendelkezései nem zárják ki, hogy a városok műszaki tisztikarában műszaki tanácsnoki állás rendszer esittesséik. De közelebb vitetnék a kérdés a megoldáshoz, hogyha az igen i miniszter úr Pietrovácz Gyula és Hegymegi Kiss Pál X. képviselőtársaim felszólalását honorálná és már törvényhozás útján kimondatnia a műszaki tanácsnoki állás rendszeresítésének szükségességét. Ehhez a szakaszhoz az én szerény véleményem szerint érdemlegesen hozzászólni főleg a felelősség kérdésében lehet. A miniszter úr a törvényjavaslatban általában a felelősség kérdését fundamentális alaponi nem építette ki. Ebben a szakaszban egyéni hatósággá teszi a polgármestert, azonban felelősségét teljes érintetlenségében fenntartja és e mellett határok nélkül kimondja, hogy a főjegyző, vagy azok a tanácsnokok, akiket a polgármester az egyes ügyek vagy ügycsoportok intézésével megbíz, az ügyek ellátásáért szintén felelőssek. Igen t. miniszter úr, ez a megállapítás viszs7,avezet arra a felelősségre, amilyen felelősséget viseltek a tanácsban a városi tanácsosok. Tudjuk nagyon jól, hogy a városi tanács határozatai és intézkedései főleg azért estek kifogás alá, mert felelősségre a városi tanácsban senkit sem' lehetett vonni. Lehetett felelősségre vonni és vontak is felelősségre, de a felelősség elsorvadt a tanácsi szervezetben. Ezt az elsorvasztási rendszert tartja fenn a miniszter úr folytatólagosan is. Nem lehet úgy stipulálni a polgármester felelősségét, hogy ezentúl is fennáll a tanácsnokok és a főjegyző által intézett ügyekben is a teljes felelőssége. Ismétlem, fundamentális alapon kell kiépíteni a felelősséget nemcsak itt, hanem a közigazgatás egész vonalán. Ha a magyar közigazgatásnak voltak és vannak bajai, azok elsősorban arra vezethetők vissza, hogy a felelősség kérdése egyáltalában nincs szabályozva. Egy vezető tisztviselőre anynyi felelősséget hárítanak, hogy a felelősség tömege egymagában kizárja azt, hogy szankcióval felelőssé legyen tehető. Ez így van az egész vonalon a közigazgatásunkban. Ha meg számolunk azzal, hogy a közigazgatás életében amúgy is testületek intézkednek, testületek határoznak, ez a rendszer is segíti elfullasztani a felelősséget. Azért szükséges az, hogy az egyéni felelősség kiépíttessék és kimondassék az, hogy mikor érvényesül az egyéni felelősség. (Csik József: Az van itt!) Ki van mondva egy emberre olyan felelősség, igen t. képviselőtársam, amely egyáltalán rá nem hárítható szankció mellett. (Petrovácz Gyula: Szankciója nincs!) TJgy van! Azt mondom éppen, hogy nem lehet érvényesíteni. (Csik József: Ott van a felsőbb hatóság!) Tudjuk, hogy a közigazgatásban milyen a felelősség, sőt nemcsak a közigazgatásban, hanem az- egész kormányzatban. Méltóztassék a francia és az angolok közigazgatási rendszert áttanulmányozni. Milyen ott a felelősség? Még a bírói karban is más, mint nálunk. A felelősség érvényesítésének a hiánya, a rákfenéje a mi közigazgatásunknak. A miniszter a legtöbb esetben nem tudja a felelősséget a vizsgálatok során tisztán megállapíttatni, elasztikus a mai közigazgatási munkabeosztási szervezetben. Az egyéni felelősség mellett van fokozatos felelősség és van egyetemleges felelősség. Ha ezt a három fokozatot elhatárolta volna a miniszter úr ebben a törvényjavaslatban, akkor a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIX. közigazgatás tökéletesítését oly mértékben vitte volna előre, amilyen mértékben elődei közül egyik sem. Azonban ettől érthetetlenül félnek a közigazgatásban és az egész kormányzatban. Nem teszek javaslatot a felelősség kérdésében, mert nem is telhetek, osiak azt ajánlom az igen t. miniszter úr figyelmébe, hogyha ebből a törvényjavaslatból törvény lesz, a végrehajtási utasításának kiadásánál a felelősség kérdésiének szabályozását méltóztassék megfontolás tárgyává tenni és azokból a mélyreható szempontokból kegyeskedjék azt részletesen szabályozni, amelyekre bátor voltam rámutatni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Kossalka János! Kossalka János: T. Képviselőház! Az általános vita során már volt szerencsém ecsetelni azokat a súlyos hátrányokat, amelyek abból származnak, hogy a törvényhatóságoknak és városoknak nem adatik meg a lehetőség arra, hogy szakembert alkalmazzanak olyan területeken, ahol szakirányú tudásra van szükség az igazgatásban. Hegymegi Kiss Pál igen t. képviselőtársam beszédéből, a gyakorlati ember szavából igen szépen kicsendült, hogy valóban úgy van, amint én mondottam. Amikor most felszólalok, ismételten kérem a belügyminiszter urat, méltóztassék ezeket az érveket megfontolás tárgyává tenni és méltóztassék azokat a konklúziókat, amelyekhez, Hegymegi Kiss Pál igen t. képviselőtársam jutott, honorálni. Ennek a szakasznak kapcsán nem áll módomban más indítványhoz hozzájárulni, mint Petrovácz Gyula igen t. képviselőtársaméhoz. Ha már nem lelhet semmiképpen ebben a törvényjavaslatban a szaktudás irányában rendelkezni, az valóban nem nagy kívánság, amely ebben az indítványban foglaltatik. Hiszen nem egy kötelesség statuálásáról van szó, pusztán arról, hogy Idhető sieget, módot, jogot adjunk a polgármesternek arra, hogy amennyiben ő ezt szükségesnek és helyesnek látja, a maga hatásköriét műszaki ügyekben műszaki emberre is átruházhassa. Azt hiszem, ez olyan csekélység, hogy nem szükséges megvárni, míg a kvalifikácionálís törvény elkészül, aminek ideje elvégre bizonytalan. Azt hiszem, a belügyminiszter úr ezt már ebben a törvényben koneedálhatná. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a koncessziót megtenni, méltóztassék Petrovácz igen t. képviselőtársam indítványát elfogadni, hiszen a minősítésről szóló törvényjavaslatban a végleges rendezés úgyis meg fog történni és ha meg lesz a minősítési törvény, úgy is ki lesz zárva, hogy baj származhassék ebből a rendelkezésből, nevezetesen, hogy olyan mérnöki hivatali vezetőre bízass ék polgármesteri hatáskör, aki a megfelelő jogi és közgazdasági tudással nem rendelkezik. Tisztelettel kérem Petrovácz Gyula t. képviselőtársam indítványának elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) ha nem kivan szólni senki, a tanácskozást bezárom. A belügyminiszter úr kivan szólni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Első sorban a polgármesteri hatáskör tekintetében kivánok néhány szóval megemlékezni. Buday Dezső képviselő úr indítványát, amely taxációval kívánja a kérdést megoldani, nem tartom olyannak, amely célravezetőbb volna, mint az, amely a kérdést a törvényjavaslat fogalmazása szerint akarja megoldani. Egészen precízen és határozottan meg van állapítva az 1886 : XXI. te. 73. Vában a polgármester hatásköre, ugyancsak precízen és határozottan 49