Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

328 Az országgyűlés képviselőházának jelentésében sem ez a különbségtétel, de ez a különbségtétel mint tény jelentkezik. Nincs semmiféle indokolása, nincs semmiféle magyarázata, csak egy magyarázata van, az, hogy ez a kormányzat a városi polgárság ellen gyűlölettel viseltetik. (Udvardy János: Hogyan lehet ezt mondani? — Zaj a jobboldalon^) Igenis ez van lefektetve a törvényjavaslatban. (Udvardy János: A községi polgárságnak mivel van kedvezve?) örülök annak, amikor a vármegye kivívta a raaga jogát ebben a törvényjavaslatban, és a vármegye teljesebb autonómiával rendelkezik. A vármegyének kisgyűlése csak választott tagokból áll. Örülök ennek, ÍScitovszky Béla belügyminiszter: Köszönöm az elismerést!) de ennek mintájára, ennek analógiájára kérem, hogy a városi törvényhatóság kisgyűlése szintén ugyanilyen elemekből alakuljon. Nincs semmiféle oka, semmiféle magyarázata, semmiféle mentsége annak, hogy itt a városokra nézve különbségtétel történik. Mivel szolgált rá Debrecen városa, Szeged városa, Pécs városa, mivel szolgáltak rá azok a törvényhatósági városok, amelyekről itt szó van, erre a különbségtételre? Nem eléggé megbízhatók? Nem eléggé teszik meg a kormány iránt kötelezettségüket? (Hegymegi Kiss Pál: A miniszterelnököt, Klebelsberget választották meg!) Semmiféle címen nem találom meg e különbségtétel magyarázatát. Hol vannak a városoknak képviselői ebben a harcban, amelyet nekik is folytatniok kellene a városok autonómiájának érdekében? Hiszen a városi polgárságnak lebecsülése van ebben a szakaszban kodifikálva, és fel kellene támadnia a vidéki városi törvényhatóságok polgárságának e durva egyenlőtlenségének törvénybe iktatása ellen. Akkor, amikor a kötelezettségekről van szó, a vidéki városok előlhaladnak, de akkor, amikor a jogokat osztják, akkor a városoknak kevesebb jogot adnak. (Ügy van! a baloldalon.) T. Képviselőház! Ezt nem lehet megindokolni, ennek semmiféle magyarázata, semmiféle mentsége nincs. Azt hiszem, ha ezt a durva egyenlőtlenséget el akarjuk tüntetni, legelemibb kötelessége ennek a Képviselőháznak, hogy visszaállítsa a jogegyenlőséget, és mondja ki, hogy a városokban éppúgy mint a vármegyékben a kisgyűlés szervezete teljesen egyforma. (Kuna P. András: Ezt nem lehet gorombasággal elérni. — Zaj és ellenmondás a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérünk! Bródy Ernő: Mondom, keresem ennek magyarázatát, de sem a közigazgatási bizottságnak jelentésében nem találom meg, sem a törvényjavaslat előzményeiben, sehol nem találom meg ennek a dolognak magyarázatát és nem tudom megérteni, miért történik ez. Itt szó került a közigazgatási bizottság öszszetételéről, és a közigazgatási bizottságnak viszonyáról a kisgyűléshez. Azt hiszem, a közigazgatási bizottság bevált intézmény. A közigazgatási bizottság azokat az elemeket foglalta magában, amelyek a vármegyei, a városi és az állami ügyek továbbvitelére alkalmasak voltak. De így megint egy torz van előttünk; úgy ahogy jelenleg a kisgyülést törvénybeiktatják és meghagyják a közigazgatási bizottságot, megint egy torz kerül ki ebből a dologból, mert az egyik intézmény a másiknak hatáskörét súrolja és érinti. A kisgyűlésben kellene az Összes funkciókat teljesíteni, a közigazgatási bizottság megszüntetésével, de így ahogy jelenleg van, hogy megmarad a közigazgatási bizottság, viszont a kisgyűlés új intézménye szerveztetik, 282. ülése 1929 április 24-én, szerdán. ez szerintem nem felel meg a helyes közigazgatás elveinek. T. Képviselőház, még egyszer visszatérek arra és nagyon kérem a t. Képviselőházat és nagyon kérem a miniszter urat, hogyha a városi polgársággal szemben nem akarnak atrocitást elkövetni, ha a városi polgárságot nem akarják lebecsülni, ha a yárosi polgárság jogait teljesen egyenlővé akarják tenni a kötelezettségekkel, akkor méltóztassék olyan irányban intézkedni, hogy a városi kisgyűlés szervezete teljesen hasonló legyen a vármegyei kisgyűlés szervezetéhez. Ne tessék Örökké differenciálni, örökké különbségeket tenni, másképpen klasszifikálni a vármegyét és másképpen klasszifikálni a városokat. Értsék meg végre a jogegyenlőség gondolatát. Ne igyekezzenek a polgárokban mindig olyan érzést kelteni, hogy őket másképpen kezelik akkor, ha a vármegyékben élnek és másképpen kezelik akkor, ha a városokban élnek. Ez régen megtörténhetett; ma, a XX, században, ilyen különbséget tenni nem lehet, nem lehet különösen akkor, amikor a városi polgárságot olyan rettenetes terhek sújtják s amikor a városi polgárság első az állami terhek, viselésében. A kötelességekkel szemben jogok járnak. Adják meg a városi polgárnak ugyanazokat a . jogokat, mint amelyek a megyei polgárságnak járnak. (Helyeslés a balközépen.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Az előadó úr! Csák Károly előadó: T

% Képviselőház! Györki Imre igen t. képviselőtársam azt szeretné, ha a kisgyűlésben a pártok képviselete biztosítva volna, vagyis hogy legalább is a pártok számaránya szerint legyen összetéve a kisI gyűlés. (Rothenstein Mór: Nagyon helyes!) A törvényjavaslatba azonban nem vitték be a pártok szerinti tagozódás gondolatát, nem is kívánták belevinni és szerény felfogásom és tapasztalataim szerint is ezt a gondolatot nem is lehet belevinni. Mert különösen a vármegyék életében országos politikai pártok szerinti tagozódás nincs, országos politikai pártok szerinti szavazás van akkor, amikor esetleg egy bizalmi vagy bizalmatlansági indítvány feletti szavazásról van szó. (Ügy van! jobbfelől.) Ez azonban nem állandósul a vármegyék közéletében, különösen adminisztratív kérdésekben. Helyi pártok kétségtelenül vannak, azonban ezek az országos politikai nártok minden irányzatából vannak összetéve. Ennélfogva a párt gondolatát magát a törvénybe belevinni nem lehet. (Baracs Marcell: Benne van! A pártok megsértése miatt széksértésnek van helye! Beleiktatták a törvényjavaslatba! — Sçitovszky Béla belügyminiszter: Az lehet országos párt! — Baracs Marcell: Tehát be van iktatva a törvényjavaslatba! — Zaj. — Elnök csenget.) En azt hiszem, hogy előbb-utóbb ugyan a vármegyei törvényhatóságok életébe is bele fog költözni a pártpolitika. (Jánossy Gábor: Na, na!) Ez idő szerint azonban ez nincs meg; egyes alkalmi esetekben, mondom, van pártok szerinti szavazás, de pártok szerinti tagozódás nincs. De hogy a kisgyűlés összetétele mégis valahogyan visszatükrözze azokat a tagozatokat, amelyek a törvényhatóságban képviselve vannak, igenis indokolt volna annak megállapítása és a törvényben való kimondása, hogy a legtöbb adótfizetők, az összes választók által választottak, valamint az érdekképviseleti törvényhatósági bizottsági tagok is helyet kapjanak a kisgyűlésben. En tehát tisztelettel vagyok bátor a következő kiegészítést indítványozni a 34. §