Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

Az országgyűlés képviselőházának 282. ülése 1929 április 2á-én, szerdán. 325 tása úgy, ahogyan kontemplálva van, részben a taglétszám alacsonysága folytán, részben pe­dig, amint már mondottam, azért, mert nincs semmi garancia arra, hogy különféle pártállású embereket lehessen és kelljen oda beküldeni, nem lesz egyéb, mint a törzsfőnökök gyüleke­zete. Sokkal helyesebb lett volna, ha a kisgyűlés helyett a törzsfőnökök gyülekezetét, vagy a törzs főnökök karát szervezte volna meg ebben a paragrafusban a kodifikáló, mert a jövőben ezek dominálják ott a helyzetet s ezek uralma és akarata fog ott érvényesülni. De helytelen a kisgyűlés szervezetére vonat­kozó rendelkezés azért is, mert e paragrafus hatodik bekezdése oly rendelkezést tartalmaz, hogy a szakkérdések tárgyalására az érdekelt állami és törvényhatósági szaktisztviselőket meg kell hívni és meg kell hallgatni. Nem tu­dom összeegyeztetni az önkormányzati felada­tok ellátásával ezt az oktrojt, amely ebben a bekezdésben benne van, hogy tudniillik miért kell kötelezővé tenni azt, hogy a szakkérdések tárgyalásánál az állami és törvényhatósáíri szaktisztviselőket meg kell hallgatni. Hisz ha a kisgyűlés úgy érzi, vagy azt kívánja, hogy neki felvilágosításokra szorul szakkérdésekben, csak természetes, hogy erre az ülésre a szakértőt meg fogja hívni, amint e bekezdés következő mondatában ez benne is van, hogy tudniillik a kisgyűlés szakkérdések tárgyalására bárki mást is meghívhat és meghallgathat. Ez helyes rendelkezés, de miért nem elég ugyanezen ren­delkezést megtenni az előző mondatban is és miért kell kötelezővé tenni a kisgyűléssel kap­csolatban az önkormányzat sérelmére azt, hogy az érdekelt állami és törvényhatósági szaktiszt­viselőket meg kell hívni és meg kell hallgatni. Erre semmi szükség sincsen. Helytelennek tartom továbbá ennek a be­kezdésének a rendelkezéseit azért is, mert a kilen­cedik bekezdés megint egy lehetőséget ad arra, hogy teljesen a kisgyűlés hatáskörébe utalt nagyon fontos kérdésekben maga az adminisz­tráció, a bürokrácia önhatalmúlag cselekedhes­sek. A kilencedik bekezdés ugyanis azt mondja, hogy a kisgyűlés határozatképességéhez leg­alább öt nemtisztviselő tag jelenléte szükséges. Már maga ez a nagy szegénységi bizonyít­vány a kodif ikálóra, hogy megelégszik egy ilyen testületnél, amelynek a vármegyékben 25, a vá­rosokban pedig 20 tagja is lehet, azonkívül van­nak még hivatalból tagjai is, tehát mindenütt meghaladhatja taglétszáma a 30­at, mondom, megelégszik a határozottképesség megállapítá­sánál azzal, ha öt nem tisztviselő tag jelen vau. Méltóztassanak figyelembe venni, hogy a kis­gyűlésnek milyen a feladata, milyen a hatás­köre, ami a következő 35. §-ban van kodifikálva. Ha ezeket a feladatokat vizsgáljuk és nézzük a most tárgyalás alatt lévő paragrafus kilence­dik bekezdését, hogy tudniillik öt nem tisztvi­selő tag jelenléte elégséges a határozatmeghoza­talához, akkor azt ,kell mondanunk, hogy ez nem más, mint kiállítása egy szegénységi bizo­nyítványnak, mert a belügyminiszter úr előre tudja, hogy az érdeklődés hiányozni fog ezen kisgyűlés iránt (Scitovszky Béla belügyminisz­ter: Ez csak előrelátás! A Háznál is megvan és minden testületnél megvan.) Ennek a kisgyű­lésnek az összeállítása teljesen önkényszerüleg történik, mert — mint az előbb mondottam, ami­kor a t. belügyminiszter úr nem volt jelen — nem gondoskodik a belügyminiszter úr arról, hogy a törvényhatóságokban helyet foglaló egyes pártok számarányuknak megfelelően le­gyenek képviselve az egyes bizottságokban. Ha ezt a miniszter úr tényleg így gondolta, és nem kíván garanciát adni a számarányra vonatko­zólag, akkor valóban elég öt tag jelenléte. Mert mi történik? Elég, ha a többségi párt egy vagy két embere elmegy a kisgyűlésbe, mert hiszen ott úgyis az történik, amit az az egy-két törzs­főnök akar, ott vitatkozás nem lehetséges, és ennek az egy-két embernek jelenléte lehetőséget ad arra, hogy nagyon fontos érdekekbe vágó kérdésekről határozzanak. De még tovább megy a t. belügyminiszter úr e paragrafus megszövegezésénél és a bekez­dés következő mondatában azt mondja, hogyha a kisgyűlés határozatképtelensége miatt új ülést keli egybehívni, ezen a jelenlévők hatá­roznak mindazokban az ügyekben, amelyek a határozatképtelen kisgyűlés tárgysorozatára fel vannak véve, ami azt jelenti, hagyna csak egy tag van is jelen, például a községi párt ve­zére (Scitovszky Béla belügyminiszter: Vagy a kisebbség vezére!) vagy a községi párt dele­gáltja, akkor is eldönthetik a kérdéseket. Az előbb mondottam t. belügyminiszter úr, hogy ön nem gondoskodott arról, (hogy a kisebbség érdekei meg legyenek védve, mert ha ebbe a paragrafusba belevenné a belügy­miniszter úr, hogy a kisgyűlés szervezeténél tartoznak figyelembe venni a kisebbséget és azt a 15—20 tagot abban az arányban kell megválasztani, amilyen arányban a törvény­hatósági bizottságban a közgyűlésen helyet foglalnak a bizottsági tagok, akkor lehetséges volna, hogy a kisebbség egye Lieu egy tagja megjelenhetik a kisgyülésen és a maga sza­vazatával eldönti az odautalt kérdéseket. Minthogy azonban erre semmiféle garancia nincs és minthagy Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságában, továbbá Deb­recen törvényhatósági bizottságában is meg­történt az, hogy a legfontosabb bizottságból egyszerűen kihagyták az ellenzéki bizottsági tagokat, még hírmondónak sem vettek be egyetleniegy bizottsági tagot sem, valóiszínű, ismerve a többségi párt erőszakos felfogását ezekben a kérdésekben és ismerve cselekede­teit, az egyes vidéki törvényhatósági bizott­ságokban a jövőre is ez lesz az uralkodó szem­pont vagyis ki fogja adni a központi vezérlő akarat az útmutatásait, hogy a kisgyűlésbe ellenzéki »bizottsági tagot ne, eresszenek] be, ami végeredményben azt fogja jelenteni, hogy megtörténhetik, hogy legjobb esetben öt, de a legrosszabb esetben egyetlenegy választott tag jelenlétében döntik el azokat a fontos kér­déseket, amelyek a kisgyűlés hatáskörébe tartoznak. Akkor, amikor erre meg van adva a lehe­tőség^ nem tudom megérteni azokat a t. kép­viselőtársaimat, akik olyan nagy örömmel üdvözlik á kisgyűlés szervezetét és akik azt mondják, hogy a kijjgyííiés szervezetének fel állításával megtörténik a kisgyűlés teher­mentesítése és a szakkérdéseknek idevaló uta­lásával nagyobb szakszerűséget visznek be az önkormányzat életébe. Ez nem fog megtör­ténni a jövőben, sőt ellenkezőleg, rosszabbítják a mai helyzetet, mert úgy, ahogy itt megálla­pítják a kisgyűlés szervezetét, javításról egy­általán nem lehet beszélni. Tökéletesen igaza van annak a t. képvi­selőtársamnak, ha jel emlékszem Maróthy képviselőtársamnak, aki tegnap felvetette azt a problémát, mi szükség van a kisgyűlés ilyen megszervezése mellett a közigazgatási bizott­ság fentartására is. Ha a közigazgatási bizott­ság hatáskörét, annak összetételűt figyelemibe­veszem és figyelembeveszem a kisgyűlés szer­vezetét, hatáskörét és elvégzendő feladatát, 46*

Next

/
Oldalképek
Tartalom