Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-281

318 Az országgyűlés képviselőházának látom a folyamatban levő megbeszélésekből, hogy erre a miniszter úr is hajlandó — amely a tisztviselő-tagok arányát a többi tagokhoz, valamint a tagok arányát a különböző kategóriákhoz valamivel egészségesebben állapítja meg. Bízom abban, hogy a mostani részletes tárgyalás folyama alatt egészséges kompromisszum fog megszületni, amellyel az egész javaslat csak nyerni fog. Egy módosító indítványt adtam be, amelyet ezúttal kérek tárgytalannak tekinteni. Arra vonatkozólag tettem módosító indítványt, hogy a köztisztviselőkre sértőnek látszó az a rendelkezés, amely szerint köztisztviselő a kisgyűlés tagja nem lehet, töröltessék a szakaszból. Miután Fáy István t. képviselőtársam indítványa folytán, amelyet az előadó úr is beterjesztett, ez a látszólagos sérelem törölve van, kérem a módosításomat e tekintetben tárgytalannak tekinteni. Az egyetlen módosítás, amelyet még bátor vagyok fenntartani, — bár abszolúte nincs reményem arra, hogy elfogadtatik — a városi mérnökökre vonatkozik. Az előbb Éhn Kálmán igen t. orvoskópviselőtársam az orvosokra vonatkozóan — igen helyesen — azt mondotta, hogy a szakszerűségnek a kisgyülésben is képviselve kell lennie. Ugyanebből az elgondolásból kifolyólag nagyon szeretném, ha a városi mérnököknek is jutna képviselet a kisgyűlésben. A törvényjavaslat szerint ugyanis a városi mérnöki hivatal vezetőjének a kisgyűlésben nincs tanácskozási joga, bár elismerem, hogy a 6. bekezdés szerint megjelenhetik a kisgyűlésen felvilágosítások adása céljából, de sem szavazati, sem tanácskozási joga nincsen. Ebből az fog következni, hogy igen fontos műszaki ügyeket magában a kisgyűlésben laikusok fognak előadni. A műszaki ügyeket elő fogja adni egy más minősítésű tanácsnok vagy esetleg a polgármester és így a mérnök munkája meg lesz nehezítve, nem fogja tudni > azzal a közvetlenséggel képviselni a város részéről mindinkább felmerülő műszaki követelményeket, mint ahogyan az kivánatos volna. Ezért volna szükséges, hogy a városi mérnök vagy mint tanácsnok, vagy mint a mérnöki hivatal vezetője, a kisgyűlés tagjává beválasztható, vagy a kisgyűlési tagságra hivatalból kirendelhető legyen. Erre vonatkozik az én 1. számú módosításom, amelynél nemcsak a magam egyéni álláspontját képviselem, hanem a Városi Mérnökök Országos Szövetségének álláspontját is. Éppen ezért a Városi Mérnökök Országos Szövetségének a kérelmét is tolmácsolom, amikor kérem, hogy ezen beadott módosításomhoz hozzájárulni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző: Tóth Pál! Tóth Pál : T. Ház! A 34. §-hoz én is voltam bátor módosító indítványt benyújtani, amely azt célozza, hogy a megyei tiszti főorvos is felvétessék a kisgyűlés tagjai közé. Miután a szakasz vitája során azt a meggyőződést szereztem, hogy az igen t. belügyminiszter úr ezt az álláspontot már magáévá tette, felesleges munkát végeznék, ha felsorakoztatnám azokat a súlyosabbnál súlyosabb érveket, amelyek a közegészségügy fontossága miatt indítványom mellett szólanak. De legyen szabad mégis a Ház türelmét pár percre igénybevennem és rámutatnom arra, hogy a földi javak nagy bőségében mégis az egészség az a kincs, amelyet a legszegényebb ember is magáénak mondhat. Ha. az egészség közkincs, akkor annak megvédése nemzeti érdek is. Ez nem vitatható dolog. Ha pedig ez így áll, akkor nekünk azokat az 'intézményeket vagy azokat az embereket, amelyek és akik a közegészségügy szolgálatában vezetőszerepet töltenek be, meg kell becsülnünk és szolgálatukat fel kell hasz281. ülése 1929 április 23-án, kedden. nálnunk minden egyes alkalommal, amikor erre mód nyílik. A törvényhatóságban, miután éppen közegészségügyünk még eddig igen elhanyagolt állapotban van, hovatovább egyre több és több feladat fog hárulni arra, aki közegészségügyi vonatkozással bír. A tiszti főorvosnak tehát ott van az állandó helye abban a bizottságban, amely ilyen intézkedések megtételére hívatott. Legyen szabad még egy más érvet is beállítanom e mellé a felfogás mellé. Fontos dolognak tartom, hogy a tiszti főorvos, aki orvosilag képzett ember, ott legyen akkor is, amikor nem éppen szorosan és szigorúan vett egészségügyi ügyekről folyik a szó. Az az orvosilag képzett ember valahogyan más szemüvegen nézi a világot, különösen a törvényhatóság területén működő orvos, aki nap-nap mellett közvetlenül érintkezik a néppel, hiszen talán a lelkészt kivéve, akire a hívek lelki életének gondozása van bízva, az orvos az egyedüli az intelligens emberek közül, aki a saját, sokszor nyomorúságos otthonába keresi fel a szegény embert. Itt pedig a hivatalának magaslatán álló orvos nemcsak egészségügyi, hanem kulturális, társadalmi, szociális és nemzeti missziót is teljesít. (Petrovácz Gyula: Például egyke-ügyekben !) Ha pedig az orvos ezt a missziót teljesíti, ebben a hivatásában bizonyos tapasztalatai tudásra tesz szert. Ezekre az élettapasztalatokra azután nemcsak a főorvosnak van szüksége, hanem a kisgyűlésnek és különösen a törvényhatóság lakosságának, szükséges tehát, hogy bekerüljön a kisgyűlésbe a törvényhatóság orvosilag képzett egészségügyi főnöke. Örömmel veszem tudomásul, hogy az igen t. belügyminiszter úr hozzájárult ehhez az én indítványomhoz, bővebb indokolásába éppen ezért nem bocsátkozom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző : Farkas István ! Szabó Zoltán jegyző: Farkas István! Farkas István : T. Képviselőház ! Előttem szólott t. képviselőtársaim mindannyian úgy üdvözölték ezt a szakaszt, mint valami újat, tökéleteset, jót, valami olyat, amely az ügyek menetét elő fogja segíteni, de mindannyian megállapították ós kifogásolták, hogy ennek a kisgyűlésnek összetétele helytelen, megelégedve senki sincsen, úgy látszik, a kormány sem, az előadó úr sem, mert ők is érzik, a benyújtott módosítások legalább is erre engednek következtetni, hogy a kisgyűlés összetétele helytelen, mert az önkormányzati érdekeket, szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyja. Eonek a kisgyűlésnek megkonstruálása, már maga az a tény, hogy az önkormányzatból olyan szűk területet alakítanak, amelyet nem az önkormányzati szempontok szerint állítanak össze, hanem a bürokrácia kívánsága szerint, ez nem azt jelenti, hogy az ügyek jól lesznek elintézve, hanem azt jelenti, hogy az Önkormányzat, a törvényhatóság bürokratizálva lesz. Nem azt a célt érik el tehát, amelyet a pénzügyminiszter kitűzött maga elé. hogy t. i. egyszerűsítsük az ügyeket, hiszen ennek ellenkezője történik a törvényjavaslatban. Ez az intézkedés nem azt jelenti, amit a pénzügyminiszter úr kíván, hogy egyszerűsítsük az állami adminisztrációt, amire jutalmakat is tűznek ki, hanem azt jelenti, hogy teljesen bürokratizáljuk magukat az önkormányzati testületeket. Mit jelent ez ? Azt jelenti, hogy a kisgyűlés hatásköre folytán a bürokráciának lesz átutalva az a munkakör, amelynek ellátása tulajdonképpen az önkormányzati testület feladata. Nagy elvi kérdésről van tehát szó, arról, hogy összeszorítják a kisgyűlés keretében az ügyek intézését, átutalják a bürokráciába a dol-