Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-281

310 Az országgyűlés képviselőházának pártba, fel is veszik, de nemi tudják megvá­lasztani bizottsági tagnak és így a párt kény­telen nélkülözni az illetőnek nagy képességeit és támogatását, amelyre a kormánypártnak a fővárosban bőségesen szüksége van. (Sci­tovszky Béla belügyminiszter: Nem lesz nagy kár!) Mert csak ilyenformán sikerült neki összeszedni egy csomó mandátumot, mert a választáson erre nem igen volt lehetősége. Mint méltóztatnak tudni, a választáson csak egy pár töredékmandátumot, vagy ahogy mi szoktuk mondani — nem tudom, ez sértő nieg­jegyzés-e — vakarékmandátumot tudott a kor­mánypárt ilyenformán összeszedni. Hivatkozhatnék a főváros közgyűlésére is, amelynek tagjait egy demokratikusabb vá­lasztójog alapján választották meg. Először került be oda a szociáldemokratapárt és bi­zony voltaik ott igen szenvedélyes jelenetek, voltak ott igen nagy harcok, és én állítom, hogy ezek a szenvedélyes küzdelmek és har­cok csak előnyére váltak a főváros közöinségé­niek, mert ezeken a harcokon keresztül az auto-panamáktól és a Fővárosi Takarékpénz­tártól kezdve sok mindent lehetett megakadá­lyozni, és sokan óvakodnak attól, hogy olyan kérdéseket hozzanak oda, amelyekről feltétele­zik, hogy ott nagyobb vihart fognak kiváltani; mert tudják, hogy miilyen nagy ellenállással fog ott valamely inkorrekt előterjesztést talál­kozni. Én emlékszem, mióta tagja vagyok a fő­város törvényhatóságának, hogy ott semmi­féle széksértésre szükség nem volt, pedig a törvényhatósági bizottsági tagok bizony meg­tisztelték egymást kölcsönösen. (Scitovszky Béla belügyminiszter: A szakszervezetben sem volt szükség kizárásra*?) Csak a sztrájktörőt zárják ki és azt, aki lop. (Scitovszky Béla bel­ügyminiszter: És?) Csak ez a kettő van. (Sci­tovszky Béla belügyminiszter: No! No!) Az il­letőnek megvan a módja arra, hogy fellebbez­het a közgyűléshez. Nem, egy fellebbezett a miniszter úrhoz is, és a miniszter úr utólag majd minden esetben kénytelen Volt megálla­pítani, hogy ez a kizárás nagyon helyénvaló volt. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Baj volna, ha nem' lehetne azokat kizárni!) Én hivatkozhatom arra, hogy ezekben a testületekben a legdemokratikusabban járnak el, és senkinek sem jutna eszébe valakit bírá­latért vagy más ténykedésért eltiltani ott at­tól, hogy ne lehessen valamely testületnek a tagja. De viszont, ha valaki egy erkölcsi tes­tületben súlyos erkölcsi vétséget követ el, pl. — ami az önök felfogása szerint ugyan nem becstelen — sztrájktörésre vállalkozik ez a mi felfogásunk szerint becstelen dolog. (Zaj a jobb­oldalon.) Ez éppen olyan becstelen dolog, mint amilyen volt az, hogy az önök sztrájkja idején, a vármegyék nemzeti ellenállása ide­jén akadtak sztrájktörők, akik ezt a sztrájkot megtörték. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem lehet a kettőt összehasonlítani!) Dehogy nem lehet összehasonlítani! Az éppen olyan becs­telen cselekedet volt, mint emez. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Peyer Károly: Nem lehet tehát egy percig sem összehasonlítani a két testületet. Az egyik helyen egy teljesen demokratikus alapon fel­épített önkormányzat van, a másik oldalon pe­dig van egy testület, amelynek háromötödét ki­nevezik, kétötödét esetleg választják, és e tes­tület egyik bizottságának adnák olyan hatalmat a kezébe, amelyet egy képviselő esetében csak' a közigazgatási bíróság, más vonatkozásban 281. ülése 1929 április 23-án, kedden. pedig a bíróság gyakorolhat. Ebben az esetben tehát egy politikai testület, a politikai ellenfelek döntenek a felett, hogy az illető azt a bűncse­lekményt, vagy sértést elkövette-e, amelyet itt a törvényben méltóztatnak meghatározni. En meg vagyok róla győződve, hogy a miniszter úr eddigi felfogásának megfelelően ezt az állás­pontot is képviselni fogja és ezt az álláspontot is védi. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztas­sék most már beszédét befejezni! Peyer Károly: Azonnal befejezem. Mint­hogy a miniszter úr az összes reakciós intézke­déseket, teljesen tudatában annak az osztály­szellemnek, amelyet a miniszter úr képvisel, fenn fogja tartani, nekünk viszont kötelessé­günk megmondani, hogy ezek a rendelkezések nem felelnek meg azoknak az intencióknak, amelyeket elől hirdetnek, ellenben igenis alkal­masak arra, hogy még azt a kis jogot is meg­semmisítsék, amelyet a választók a választásnál gyakorolhatnak. Mindezek alapján Farkas István képviselő­társamnak és társainak törlési indítványát fo­gadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Ház! Ez a téma meglehető­sen ki van merítve, de méltóztassék meg­engedni, hogy mégis felszólaljak, mert itt a 4. bekezdésben — és erre a miniszter úr figyel­mét is felhívom — egy nyilvánvaló ellenmon­dás van. Azt mondja a 4. bekezdés (olvassa): «A széksértésben elmarasztalt bizottsági tag tagsági jogait mindaddig nem gyakorolhatja, míg a kirótt bírságot le nem fizette». Az illető tehát gyűjti a pénzt, amely szükséges ahhoz, hogy ezt a bírságot le tudja fizetni, addig pedig nem járhat be a közgyűlésre. A következő mon­dat azonban azt mondja, hogy (olvassa): «Aki a bírságot nyolc nap alatt nem fizeti le, elveszti bizottsági tagságát». (Scitovszky Béla belügy­miniszter: Nyolc napig se járhat be! Ez erre a nyolc napra vonatkozik!) Nem szokott nyolc naponként közgyűlés lenni! (Scitovszky Béla belügyminiszter: Lehet nyolc naponként is!) Az illető bizottsági tag, mint egy szorgalmas méhecske gyűjti a pénzt, odahaza van és nem megv el a közgyűlésre. (Scitovszky Béla belügy­miniszter: Akkor nem gyűjti, ha odahaza van!) A szakasz azt mondja, hogy az elmarasztalt bizottsági tag mindaddig nem gyakorolhatja tagsági jogait, míg a kirtót bírságot le nem fizette. Ö tehát félretesz valamit minden hónap­ban jövedelméből, fizetéséből, hogy ezt a bírsá­got lefizethesse, mert azt mondja ez a szakasz, hogy mindaddig nem gyakorolhatja bizottsági tagsági jogait. Ellenben a következő mondat azt mondja, hogy nyolc nap alatt kell neki a bírságot lefizetnie. Mitől számított nyolc nap alatt? A széksértés megállapításától számított nyolc nap alatt. Mit gyűjtsön szegény ilyen rö­vid idő alatt? (Felkiáltások a középen: A párt kifizeti!) Ismétlem, azt mondja ez a szakasz, hogy a széksértésben elmarasztalt bizottsági tag mind­addig nem gyakorolhatja tagsági jogait, míg a kirótt bírságot le nem fizette. (Scitovszky Béla belügyminiszter: A nyolc nap alatt sem gyako­rolhatja. — Zaj. — Elnök csenget.) Mit mondjak erre a szakaszra? Ez egy haragos paragrafus (Derültség a szélsőbaloldalon.) és haragja fo­konként emelkedik. Először azt mondja, hogy: gyűjtheted össze a pénzt, (Scitovszky Béla bel­ügyminiszter : Ezt nem mondja!) de addig nem vehetsz részt (Scitovszky Béla belügyminiszter: Azt mondja!) a bizottsági tagsági jogok gya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom