Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-281

298 Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése 1929 április 23-án, kedden. kozó módosításait. Elfogadom azonban azokat az argumentumokat, amelyeket Baracs Marcell igen t. képviselőtársam hozott fel, hogy klotűr alkalmazása esetén azok a szakszerűség alapján benn lévő tisztviselők és egyéb tisztviselők is ki ne használhassák a helyzetet, nem a saját fel­szólalásaik révén, mert hiszen arra ők felhívan­dók és kötelesek felszólalni, hanem, hogy mások által itt visszaélés elő ne állhasson; így elfoga­dom azt a módosítást, amelyet az előadó úr be­terjesztett, hogy ezek a felszólalások, ha tény­leg felszólíttatnának, a kétórás határidőbe, ebbe a korlátozott határidőbe ne számíttassa­nak be. Elfogadom Buday Dezső igen t. képviselő­társamnak azt az indítványát is, amely a 28. § 11. bekezdését világosabban szövegezi s amely a névszerinti szavazás kötelezettségét csak arra a ténykérdésre vonatkoztatja, hogy^ alkottas­sék-e valamely kérdésben szabályrendelet, igen-e, vagy sem, nem pedig annak a szakasz­nak egyes részleteire; tehát csak az elvi kérdé­sekben kell névszerinti szavazással dönteni, hogy kíván-e a fennforgó elvi kérdésben a tör­vényhatóság szabályrendeletet alkotni, igen vagy nem. Most azokra az ésrzevételekre kívánok ref­lektálni, amelyek az előadó úrnak a 28. §-hoz benyújtott új 9. bekezdésével kapcsolatosan hangzottak el. Célunk az, hogy az állami adminisztrációt az autonómia adminisztrációjához, mint ilyen­hez, de magában az autonómiához is közelebb hozzuk. Ez csak egy első lépés annak a tervnek megvalósításához, amelyet fokozatosan kívá­nunk azután kiépíteni, mert teljes lehetetlenség, hogy az autonómia területén két egymással szembenálló, egymás mellett hidegen álló admi­nisztráció legyen: az állami adminisztráció és a közigazgatási adminisztráció. Ez az adminisztráció jó gyümölcsöt hozó működést csak akkor fejthet ki, ha a két ad­minisztráció egymással karöltve, egymást megértve és egymást megismerve teljesíti a maga kötelességét. Én) nemi tagadom, hogy mai adminisztrációnkban ez a teljes parallel való haladás, ez a barátságos egymás mellett való haladás nine« meg minden téren. Ennek ki­küszöbölésére törekszünk tehát, hogy magában az autonómiában is adassék meg a lehetőség, hogy igenis, az állami tisztviselők is, akik szakszerű képviselőkként benn vamnafe a tör­vényhatóságban, a maguk szaktudásával áll­janak rendelkezésre ée maguk is ismerjék meg az autonómia levegőjét és e kölcsönös megis­merés révén vigyék előbbre az autonómiát és a közigazgatást alfoban a tekintetben, hogy az johh, gyorsabb és megértőbb legyen. Ezt más­képpen nem tudjuk elérni, csak úgy, ha igenis, magát az egész állami apparátust jóformán az autonómiák renidelkezésére bocsátjuk, hogy ők maguk is ebbe beledlleszke'dve, 'belekapcso­lódva, maguk részéről is adva azt, amit a jó közigazgatás érdekében mint a legjobbat adni tudnak, a két adlministstráció harmóniába való hozatalával igyekezzenek mindkét részről a közigazgatás javítását elérni. Hegymegi Kiss Pál képviselőtársam felve­tette itt azt a kérdést is, — még a klotűrre vo­natkozólag is — hogy nem rendelkeziik ez a törvényjavaslat abban a tekintetben, hogy klotűr után a felszólalók és a négy felszólaló hogyan hívandó fel. T. képviselőtársamnak figyelmét elkerülte a 2. bekezdés, amely vilá­gosan mondja (olvassa): «Azokat, akik a ja­vaslat mellett és ellene kívánnak szólani, je­lentkezésük sorrendjében váltakozva kell szó­lásra felhívni.» Képviselőtársamnak ebbeli ag­gályát tehát ez a 2. bekezdés teljesen elimi­nálja. Ezeket kívántam a felhozott argumentu­mokkal szemtbën a magam részéről előadni és kérném, méltóztassanak az előadó úr által elő­terjesztett módositásokat és Buday Dezső igen t. képviselőtársaim egyik módosítását, amelyet nem vont vissza, elfogadni, egyébként az egész szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 28. § első bekezdése meg nem támadtatván, azt el­fogadottnak jelentem ki. Az 1. bekezdéshez pótlást indítványozott az előadó úr. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az előadó úr indítvá­nyát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az indítványt elfogadta, ennélfogva az 1. be­kezdést az előadó úr pótlásával jelentem ki elfogadottnak. A 2. bekezdés meg nem támad­tatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A 3., 4. és 5. bekezdéssel szemben törlési indítványok állanak és pedig Bródy Ernő képviselő úré, valamint Farkas István és társai képviselő uraké. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 3,, 4. és 5. bekezdést az ismertetett törlési indítványokkal szemben eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a bekezdéseket el­fogadta. Az 5. bekezdés után új 6. bekezdést in­dítványoz az előadó úr, hogy a kétórai időbe az előadó, a szaktisztviselők és szakképviselők be­szédidejét ne lehessen beszámítani. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr indítvá­nyát elfogadni? (Igen!) A Ház az indítványt el­fogadta. A 6., most már 7. és az eddigi 7., most már 8. bekezdések meg nem támadtatván, azo­kat elfogadottaknak jelentem ki. A 8., most már 9. bekezdés eredeti szövegével szemben áll Pa­kots József képviselő úr indítványa és^ Farkas István és társainak törlésre irányuló indít­ványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget fogadni el, szemben az ismer­tetett indítványokkal? (Igen!) Az eredeti szö­veg fogadtatott el és az ismertetett indítványok elvettettek. Uj 9., most már 10. bekezdést indít­ványozott az előadó úr, hogy az a tisztviselő, aki szakszerűség címén tagja a bizottságnak, köteles az ülésen megjelenni és felhívásra szak­kérdésekben felvilágosítást adni. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni az előadó úr indítványát? (Igen!) A Ház az indítványtelfo­gadta. A 9., most már 11. és a 10., most már 12. bekezdések meg nem támadtatván, azokat^ elfo­gadottaknak jelentem ki. A 11., most már 13. bekezdéssel szemben áll az előadó úr indítványa, aki névszerinti szavazást kivan kötelezővé tenni abban a kérdésben, hogy alkottassék-e szabály­rendelet és Buday Dezső képviselő úr indít­ványa, aki a szabályrendeletalkotás kérdésében nem kivánja kötelezően kimondani a névsze­rinti szavazást. Amennyiben az eredeti szöveg nem fogadtatnék el, az előadó úr indítványát fogom szembehelyezni Buday Dezső képviselő úr indítványával. Kérdem tehát, méltóztatnak-e az eredeti szöveget fogadni el? (Nem!) Az ere­deti szöveget a Ház elvetette. Kérdem most már, méltóztatnak-e az előadó úr indítványát fo­gadni el, szemben Buday Dezső képviselő úr in­dítványával? (Igen!) A Ház tehát az előadó úr szövegét fogadta el. A 13., 14. és 15. bekezdések, amelyeknek sorszáma kettővel-kettővel emel­kedni fog, meg nem támadtatván, azokat elfo­gadottaknak jelentem ki. Következik a 29. §. Kérem annak felolva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom