Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-279

Àz országgyűlés képviselőházának 279. ülése 1929 április 18-án, csütörtökön. 239 ból kihagyattak, azt a jogot kívánja biztosítani, hogy visszavételük tekintetében bárki felszólal­hasson. Az én megítélésem szerint, ha valaki arról értesül, hogy őt akármilyen címen itt vagy ott törölték és közjogi dolgok iránt érdeklődő ember, saját magának kell a dologban eljárnia. Lehetetlennek tartom, hogy akár pártokra, akár pedig idegenekre bizza ezt, mert ha valaki ön­maga nem törődik ezen jogával, lehetetlenség, hogy másokra bizza az ezzel való törődést. Ami pedig a képviselő úrnak a névjegyzék kiigazítása tekintetében tett észrevételeit illeti, azt hiszem, a képviselő úr tévedésben van, mert a javaslat szerint a mindenkori országgyűlési képviselői választói névjegyzékek képezik alapját a kiigazításnak, már pedig ezek a névjegyzékek évenként állíttatnak egybe és a központi választ­mány csak évről-évre, hogy úgy mondjam, ki­színezi a létszámot, amikor is a már kiigazított névjegyzék alapján jár el és csupán csak a domi­ciliumot vizsgálja. Megítélésem szerint tehát a képviselő úr tévedésben van, mert minden esz­tendőben hivatalból történik az országgyűlési kép­viselői választók névjegyzékének a kiigazítása, azután pedig a központi választmány állapítja meg a törvényhatósági választásra jogosultakat­(Györki Imre : Itt is lehetnek tévedések, kihagyá­sok, hibák!) Mindenkit, akit jogsérelem ért, érte­síteni kell, hogy erről tudomással bírhassanak az illetők. Ami a szavazati jogosultság publikálását illeti, a városokban el. tudom képzelni, hogy a szava­zásra jogosultak névjegyzékét a kapuk alatt ki­függesztik. Budapesten ez meg is történt s nem mondom, hogy ez nem volt elég jó expediens. Ha nem fog ellene nagyon demonstrálni a női világ, akkor ez meg fog maradni, de ha valamiképpen bojkott alá veszik, akkor minden este lekerül­nek a kapukról a cédulák és másnap reggel nin­csenek ott a cédulák. Arra van példa, hogy a női választók reggelre a cédulákat leszakítják. Falun ez a rendszer nem szükséges, mert ott mindenki a maga jogosultságát a községházánál kifüggesztett névjegyzékből rövid úton megtud­hatja. Ilyen értelemben voltam bátor felszólalni. Elnök : Szólásra következik 1 Feriaki György jegyző : Senki sincs felirat­kozva. Elnök : Kíván valaki szólani ? (Senki !) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter : T. Ház ! Kérném, hogy az összes benyújtott módosításo­kat méltóztassék elutasítani és azokkal szemben méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. Indokolásom a következő : • Pakots József igen t. képviselőtársam első indítványa azt javasolja, hogy a törvényhatósági választók névjegyzékét az igazoló-választmány évenként állítsa össze. Tekintettel arra, hogy a törvényhatósági választók névjegyzéke mindig a megelőző évben, vagy a választás évében állítta­tik össze és pedig az országgyűlési választók névjegyzéke alapján, s mivel csak öt évenként van törvényhatósági választás, időközi választá­sok pedig nincsenek, mert póttag-szisztémát lép­tettünk életbe, így teljesen felesleges és költséges is volna, hogy évenként állíttassák össze a név­jegyzék. Ennek alapján kérem a módosító indít­vány elvetését. Farkas István és társai módosító javaslata, valamint Pakots József képviselő úr módosító javaslata első részében az foglaltatik, hogy a jogosulatlan felvétel vagy kihagyás miatt bár­KÉP VISELŐHÁZI NAPLÖ. XIX. melyik választó felszólalhat, a felszólalást eluta­sító véghatározat ellen pedig panasszal fordulhat a közigazgatási bírósághoz. Ez a kérdés mindannyiszor, valahányszor törvényalkotás alkalmával előfordult, beható vita tárgya volt, így a fővárosi 1924 : XXVI. és az 1925 : XXVI. te. megállapításánál is, amelyeknél ez a kérdés ugyanolyan módon nyert megoldást, mint ahogyan ez a törvényjavaslat kívánja meg­oldani. Semmi ok sem forog fenn arra vonat­kozólag, hogy ezt a kérdést a jelen esetben más­képen rendezzük, mint ahogyan az eddigi törvé­nyeinkben rendezve van. Épen ezért kérem, méltóztassanak ezeket a módosításokat elutasítani és méltóztassanak az eredeti szöveget elfogadni. Pakots József képviselő úr a 4- és 5. bekezdés­beli szöveg után ú^ szöveg beállítását javasolta» hogy a választók névjegyzékét minden városban és községben a házak kapuira kifüggesztessék. Az országgyűlési képviselő választók névjegy­zékének összeállítása során azok, akik benn voltak, de kihagyattak, arról Írásbeli értesítést kapnak. Ez a törvényhatósági bizottsági tagok választói névjegyzékének bázisa, amely csak annyiban différai, hogy a hatévi helybenlakás igazolása szükséges és szükséges annak igazolása, hogy benne volt az illető az országgyűlési képviselő­választók névjegyzékében. Igen nagy költséget jelentene a törvényhatóságokra, ha azt a rendel­kezést léptetnénk életbe, amely akár az ország­gyűlési választásokról szóló törvényben, akár a székesfővárosi törvényben van. Teljesen kielégítő az a rendelkezés, hogy a névjegyzéket^közszem­lére teszik ki; így mindenki, aki értesítést kapott arról, hogy kihagyják az országgyűlési választók névjegyzékéből, figyelemmel lehet már annál az alkalomnál arra, hogy, ha jogosultsága megvan, vissza vétessék, és éppen a fölhívott figyelme folytán ellenőrizheti, hogy benne van-e, vagy nincs a törvényhatósági névjegyzékben. Ezek alapján kérem a t. Házat, méltóztassék az összes beadott indítványok elvetésével az ere­deti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Az előadó úr kíván szólani. Csák Károly előadó : T. Ház ! Méltóztassék megengedni, hogy azzal a javaslattal szemben, amely arra tendál, hogy a jogosulatlan kihagyás vagy felvétel ellen bárki, minden választópolgár élhessen jogorvoslattal, egyetlen egy szempontot hangsúlyozzak. Igaz, hogy közérdek az, hogy a köz jogosítványok gyakorlásának előfeltételei be­áll janak és teljesüljenek. Azonban csak akkor volna helye ennek, akkor volna ez helyes -; és akkor el is tudnám fogadni ezt a szisztémát —, ha a közjogok gyakorlása kötelezővé tétetnék és a mulasztás szankcióval láttatnék el. Amíg azon­ban a választók diszpozíciójára van bízva, hogy egy közjogosítvánnyal élnek-e vagy nem, azt gyakorolni kívánják-e vagy nem, addig egy har­madik személynek egyáltalán nem lehet bele­szólása valakinek kihagyásába vagy jogosulatlan felvételébe. (Györki Imre: Először is a virilisták­nál kötelező, tehát ez is félig sántít.) A virilis­tákra kötelező... (Györki Imre: Tehát már sántít! Az egyik lábára legalább is! — Elnök csenget.) Abban az esetben mondom, ha kötele­zővé tétetnék a köz jogosítványokkal való élés, akkor helyes volna, hogy bárki, akár pártszerve­zet, akár harmadik választópolgár jogorvoslattal éljen. így azonban semmiféle logikus értelme ennek nincsen és ebbe a szisztémába nem is illik ez bele. Tisztelettel kérem, méltóztassék elfogadni az eredeti szöveget. Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincsen. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Minthogy e szakaszhoz 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom