Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-279
Àz országgyűlés képviselőházának 279. ülése 1929 április 18-án, csütörtökön. 239 ból kihagyattak, azt a jogot kívánja biztosítani, hogy visszavételük tekintetében bárki felszólalhasson. Az én megítélésem szerint, ha valaki arról értesül, hogy őt akármilyen címen itt vagy ott törölték és közjogi dolgok iránt érdeklődő ember, saját magának kell a dologban eljárnia. Lehetetlennek tartom, hogy akár pártokra, akár pedig idegenekre bizza ezt, mert ha valaki önmaga nem törődik ezen jogával, lehetetlenség, hogy másokra bizza az ezzel való törődést. Ami pedig a képviselő úrnak a névjegyzék kiigazítása tekintetében tett észrevételeit illeti, azt hiszem, a képviselő úr tévedésben van, mert a javaslat szerint a mindenkori országgyűlési képviselői választói névjegyzékek képezik alapját a kiigazításnak, már pedig ezek a névjegyzékek évenként állíttatnak egybe és a központi választmány csak évről-évre, hogy úgy mondjam, kiszínezi a létszámot, amikor is a már kiigazított névjegyzék alapján jár el és csupán csak a domiciliumot vizsgálja. Megítélésem szerint tehát a képviselő úr tévedésben van, mert minden esztendőben hivatalból történik az országgyűlési képviselői választók névjegyzékének a kiigazítása, azután pedig a központi választmány állapítja meg a törvényhatósági választásra jogosultakat(Györki Imre : Itt is lehetnek tévedések, kihagyások, hibák!) Mindenkit, akit jogsérelem ért, értesíteni kell, hogy erről tudomással bírhassanak az illetők. Ami a szavazati jogosultság publikálását illeti, a városokban el. tudom képzelni, hogy a szavazásra jogosultak névjegyzékét a kapuk alatt kifüggesztik. Budapesten ez meg is történt s nem mondom, hogy ez nem volt elég jó expediens. Ha nem fog ellene nagyon demonstrálni a női világ, akkor ez meg fog maradni, de ha valamiképpen bojkott alá veszik, akkor minden este lekerülnek a kapukról a cédulák és másnap reggel nincsenek ott a cédulák. Arra van példa, hogy a női választók reggelre a cédulákat leszakítják. Falun ez a rendszer nem szükséges, mert ott mindenki a maga jogosultságát a községházánál kifüggesztett névjegyzékből rövid úton megtudhatja. Ilyen értelemben voltam bátor felszólalni. Elnök : Szólásra következik 1 Feriaki György jegyző : Senki sincs feliratkozva. Elnök : Kíván valaki szólani ? (Senki !) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter : T. Ház ! Kérném, hogy az összes benyújtott módosításokat méltóztassék elutasítani és azokkal szemben méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. Indokolásom a következő : • Pakots József igen t. képviselőtársam első indítványa azt javasolja, hogy a törvényhatósági választók névjegyzékét az igazoló-választmány évenként állítsa össze. Tekintettel arra, hogy a törvényhatósági választók névjegyzéke mindig a megelőző évben, vagy a választás évében állíttatik össze és pedig az országgyűlési választók névjegyzéke alapján, s mivel csak öt évenként van törvényhatósági választás, időközi választások pedig nincsenek, mert póttag-szisztémát léptettünk életbe, így teljesen felesleges és költséges is volna, hogy évenként állíttassák össze a névjegyzék. Ennek alapján kérem a módosító indítvány elvetését. Farkas István és társai módosító javaslata, valamint Pakots József képviselő úr módosító javaslata első részében az foglaltatik, hogy a jogosulatlan felvétel vagy kihagyás miatt bárKÉP VISELŐHÁZI NAPLÖ. XIX. melyik választó felszólalhat, a felszólalást elutasító véghatározat ellen pedig panasszal fordulhat a közigazgatási bírósághoz. Ez a kérdés mindannyiszor, valahányszor törvényalkotás alkalmával előfordult, beható vita tárgya volt, így a fővárosi 1924 : XXVI. és az 1925 : XXVI. te. megállapításánál is, amelyeknél ez a kérdés ugyanolyan módon nyert megoldást, mint ahogyan ez a törvényjavaslat kívánja megoldani. Semmi ok sem forog fenn arra vonatkozólag, hogy ezt a kérdést a jelen esetben másképen rendezzük, mint ahogyan az eddigi törvényeinkben rendezve van. Épen ezért kérem, méltóztassanak ezeket a módosításokat elutasítani és méltóztassanak az eredeti szöveget elfogadni. Pakots József képviselő úr a 4- és 5. bekezdésbeli szöveg után ú^ szöveg beállítását javasolta» hogy a választók névjegyzékét minden városban és községben a házak kapuira kifüggesztessék. Az országgyűlési képviselő választók névjegyzékének összeállítása során azok, akik benn voltak, de kihagyattak, arról Írásbeli értesítést kapnak. Ez a törvényhatósági bizottsági tagok választói névjegyzékének bázisa, amely csak annyiban différai, hogy a hatévi helybenlakás igazolása szükséges és szükséges annak igazolása, hogy benne volt az illető az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékében. Igen nagy költséget jelentene a törvényhatóságokra, ha azt a rendelkezést léptetnénk életbe, amely akár az országgyűlési választásokról szóló törvényben, akár a székesfővárosi törvényben van. Teljesen kielégítő az a rendelkezés, hogy a névjegyzéket^közszemlére teszik ki; így mindenki, aki értesítést kapott arról, hogy kihagyják az országgyűlési választók névjegyzékéből, figyelemmel lehet már annál az alkalomnál arra, hogy, ha jogosultsága megvan, vissza vétessék, és éppen a fölhívott figyelme folytán ellenőrizheti, hogy benne van-e, vagy nincs a törvényhatósági névjegyzékben. Ezek alapján kérem a t. Házat, méltóztassék az összes beadott indítványok elvetésével az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Az előadó úr kíván szólani. Csák Károly előadó : T. Ház ! Méltóztassék megengedni, hogy azzal a javaslattal szemben, amely arra tendál, hogy a jogosulatlan kihagyás vagy felvétel ellen bárki, minden választópolgár élhessen jogorvoslattal, egyetlen egy szempontot hangsúlyozzak. Igaz, hogy közérdek az, hogy a köz jogosítványok gyakorlásának előfeltételei beáll janak és teljesüljenek. Azonban csak akkor volna helye ennek, akkor volna ez helyes -; és akkor el is tudnám fogadni ezt a szisztémát —, ha a közjogok gyakorlása kötelezővé tétetnék és a mulasztás szankcióval láttatnék el. Amíg azonban a választók diszpozíciójára van bízva, hogy egy közjogosítvánnyal élnek-e vagy nem, azt gyakorolni kívánják-e vagy nem, addig egy harmadik személynek egyáltalán nem lehet beleszólása valakinek kihagyásába vagy jogosulatlan felvételébe. (Györki Imre: Először is a virilistáknál kötelező, tehát ez is félig sántít.) A virilistákra kötelező... (Györki Imre: Tehát már sántít! Az egyik lábára legalább is! — Elnök csenget.) Abban az esetben mondom, ha kötelezővé tétetnék a köz jogosítványokkal való élés, akkor helyes volna, hogy bárki, akár pártszervezet, akár harmadik választópolgár jogorvoslattal éljen. így azonban semmiféle logikus értelme ennek nincsen és ebbe a szisztémába nem is illik ez bele. Tisztelettel kérem, méltóztassék elfogadni az eredeti szöveget. Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincsen. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy e szakaszhoz 34
