Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-279

228 Az országgyűlés képviselőházának terelnök úr álláspontja szerint nekünk az a kötelességünk, hogy e törvényjavaslat minden szakaszával szemben egy külön törvényjavaslatot nyújtsunk be. (Gr. Bethlen István miniszterelnök: Ha helyesnek tartják!) Mert eddig, t. miniszterelnök úr, nekünk megvolt a,z a jogunk, hogy az egyes szakaszok tárgyalása rendjén benyuthassunk indítványt és magunkévá tehessünk indítványt, (Gr. Bethlen István miniszterin Ök: Ez a régi házszabály!) most pedig nincs megi ez a jogunk, vagy legalább is az elnökség magyarázata szerint nincs meg ez a jogunk, hogy magunkévá tehessünk egy indítványt. En magamévá teszem Szabó Iván képviselő úr indítványát. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem lehet!) Ezt majd az elnök úr elintézi! En mégis a magamévá teszem, mert vagy az elnökség mai gyakorlata nem jó, amikor el fog utasítani, vagy pedig Neubauer Ferenc képviselőtársam tegnapi felszólalása és indítványa kapcsán tegnap tanúsított eljárása nem helyes, mert a két eljárás között az összeütközés nyilvánvaló. Magamévá teszem ezt az indítványt azért, mert felemeli a kategóriát, amelyen beiül ki lehet ezt az elemet választani, mert azonkívül ismerem a törvényhatósági városok sztruktúráját és nagyon jól tudom azt, hogyha kiszélesítik a virilisek kategóriáját, éppen az a kisgazdaelem, az a gazdatársadalom kerül oda be és az nyer választói jogot, amelynek bérháza nincs, — mert az emeli az adócenzust — de tekintélyes vagyona van a törvényhatóság határában, tanyája van és legalább hozzászólhat saját városa ügyeihez. Ezt a réteget én értékesnek tartom. A tízszeres hányadot a magam részéről helyeslem és azért az indítványt magamévá is teszem. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: T. Ház! A képviselő úrnak tegnap körülbelül ugyanilyen tartalmú felszólalására adott válaszomban már preciziroztam az elnökség álláspontját. Ha valamely javaslat töröltetett, — mint ebben az esetben dr. Szabó Iván képviselő úr javaslatáról van szó — azt senki magáévá nem teheti. Ha valaki visszavonta javaslatát vagy r módosítását, azt joga van magáévá tenni bármelyik képviselőnek. Egyebekben, miután tegnap kijelentettem volt, hogy .az elnökségnek ezt a gyakorlatát Puky elnök úr fogja majd a Ház előtt tisztázni, (Hegymegi Kiss Pál: Közben a vitának vége lesz!) ma sem tehetek mást, mert egyik napon mást mondani, mint az előző napon, ezt mégsem méltóztatik feltételezni az elnökről. A belügyminiszter úr kíván szólni! Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Ehhez a házszabálykérdéshez kívánok pár szóval hozzászólni. A házszabályok 152. §-a egészen precízen és világosan rendelkezik. A házszabály 152. §-a a következőket mondja (olvassa): «A vita bezárása után a szavazás megkezdése előtt a házszabályoknak megfelelően benyújtott — tehát benyújtott — és a részletes tárgyalás során előterjesztett indítványok, ellenindítványok és módosítások felolvasásának szükségessége felett az elnök saját hatáskörében dönt és ezeket minden további vita nélkül határozathozatal alá bocsátja.» Tehát kétféle stádiuma van ennek az indítványok benyújtásának. Az első az, amikor az általános vita megkezdése előtt az indítványokat előzőleg két példányban be kell az elnöknek adni, ezek az úgynevezett benyújtott indítványok. A részletes tárgyalások során pedig ezeket az indítványokat elő kell terjeszteni. (Hegymegi Kiss Pál: Tehát tessék a klotűrt behozni, mert így jobban járunk!) En )79. ülése 1929 április 18-án, csütörtökön. nem arról beszélek, én mostani házszabályokat kívánom interpretálni, ahogy azok megalkottattak. Egy elő nem terjesztett indítványt senki sem tehet magáévá, mert a házszabályok egy másik szakasza az mondja, hogy csak a visszavont indítványt teheti valamelyik képviselő magáévá. Visszavonni csak olyan indítványt lehet, amelyet előterjesztettek. Elő nem terjesztett indíványt visszavonni nem lehet. A jelen esetben — azt hiszem, Szabó Iván képviselőtársunk indítványát benyújtotta, de a részletes tárgyalás során elő nem terjesztette, tehát ez az indítvány a vita során, mint elő nem terjesztetett indítvány, már senki által magáévá nem tehető. (Hegymegi Kiss Pál: Es mi tárgyaljuk!) Ha t. képviselőtársam előterjesztette volna indítványát és a vita során a részleteknél visszavonta volna, ebben az esetben bármelyik képviselőnek módjában lett volna a házszabályok megfelelő rendelkezése alapján ezt az indítványt magáévá tenni. Csak ennyit kívántam a házszabályok 152. §-ára vonatkozólag a magam részéről megjegyezni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kíván még valaki szólni 1 (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy a 9. §-nál felmerült vita anyagára a magam reflexióit megtehessem. Elsősorban azokkal a kérdésekkel kívánok foglalkozni, amelyekkel gróf Apponyi Albert igen t. képviselőtársam foglalkozni szíves volt. Ezek két témakört ölelnek fel. Az egyik az, ahol még a viriliseknél a nők paszszív választójogát kívánná báró Kray István t. képviselőtársunknak beterjesztett indítványa során érvényre juttatni, a másik pedig Buday Dezső képviselőtársam előterjesztett indítványára és Szabó Iván • képviselőtársamnak elő nem terjesztett indítványára vonatkozik, amelyekkel az igen t. képviselőtársam magát azonosította volt. Elsősorban is a nők választó jogára kívánok kitérni, kizárólag kapcsolatban ezzel a törvényszakasszal. Az én felfogásom szerint ez a kérdés már a megelőző szakaszok elfogadásával eldöntetett, mert azokban a szakaszokban kimondatott, hogy a törvényhatósági városok kivételével, a nők passzív választójoggal nem bírnak. Ez egy elvi elhatározás volt, azt hiszem, a 7. §-nál, amely most ennél a szakasznál nézetem szerint alig is volna tárgyalható. De ha valahol nem indokolt vagy kevésbbé indokolható a nők passzív választójoga, éppen ennél a szakasznál az, mert itt nem minden nő volna megválasztható, hanem a legkorlátoltabb és legszűkebb határok közé szorítva és itt is csak az a nő, aki hajadon és az, aki özvegy, mert a férjes nő vafvona, amint méltóztatnak tudni, — ez általános közjogunkban is így mindenütt keresztülvitt állásfoglalásunk — a férje vagyonába betudatik és az ő adója is a férj adójába beszámíttatik, így természetesen ezt a képviseltetési jogát is a férj gyakorolja. Annyiban részt vesznek vagyonukkal, adójukkal a nők is, amennyiben e réven a képviseltetés útján a férj adójába a nő adója is beszámít. Ez olyan korlátozás és olyan igazságtalanság volna a nagy elgondolás szerint is, hogy én magam részéről legnagyobb sajnálatomra nem tudok báró Kray István t. képviselőtársamnak ehhez az indítványához hozzájárulni, mert a szerint a szisztéma szerint, amely most ki fog alakulni a törvényja' vaslat során, és eddigi törvényeink szerint a