Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-279
214 Az országgyűlés képviselőházának ez a törvényjavaslat, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a törvényjavaslat 8. §-át elfogadjam és csatlakozom ahhoz a módosításhoz, amelyet Farkas István t. képviselőtársam beterjesztett és amely azt célozza, hogy a 8. § első bekezdése, mint nem helytálló bekezdés töröltessék. De különösen hivatkozom arra, hogy e 8. § első bekezdésének törvénybe iktatása hivatkozással a választójogi törvénynek 10. §-ára, rosszabb helyzetet teremt és reakciósabb intézkedést tartalmaz ma 1929-ben, mint ; amilyent tartalmaz az amúgy is reakciós választójogi törvénynek a rendelkezése, amely mint mondottam, azt a hibát, amely a 17. §-ában van, a 189. §-ával korrigálja. Kérem tehát az igen t. belügyminiszter urat, amennyiben nem járulna hozzá e szakasz első bekezdésének teljes törléséhez, legalább vegye át a választójogi törvény 189. §-ának a rendelkezéseit, hogy tudniillik visszaható erőt ne adjon ezen bűncselekményekre és ezáltal ne fosszon meg egyeseket passzív választói j ogosultságuktól. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Neubauer Ferenc! Neubauer Ferenc: T. Képviselőház! Visszavonom indítványomat és csatlakozom östör József t. képviselőtársamnak indítványához. Elnök: À képviselő úr indítványát visszavonja. Következik? Urbanics Kálmán jegyző: Simon András! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; töröltetik. Következik? Urbanics Kálmán jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! En mindenekelőtt Jánossy Gábor mélyen t. képviselőtársam tegnapi felszólalására kívánok egy mondattal reflektálni és ez az, hogy én az ő beszédének tényleg nem gyorsírói szövege alapján, hanem a lapokban megjelent szövege alapján szupponáltam azt, (Jánossy Gábor: Meghamisították!) amit ő a lapok szerint mondott és ehhez a megjegyzéshez és véleményhez fűztem az én elítélő szavaimat, melyek nem a képviselő úr személyét, hanem a gondolatot ítélték el, amelyre azt mondottam, hogy ezek az argumentumok a nők választhatósága ellen nem a kérdést diszkreditálják, hanem azt, aki ilyen nyilatkozatot tett. (Jánossy Gábor: Amit nem tett!) Miután a t. képviselő úr nem tette ezt a nyilatkozatot, ez a nyilatkozatom a képviselő úrra egyáltalában nem vonatkozik és ha t. képviselőtársam mégis úgy érezte volna, hogy őt akartam e vágással illetni, kérem ezt meg nem történtnek tekinteni, mert maga az alaptény nem történt meg. (Helyeslés.) A magam részéről mint az összes bizottsági ülésen végig jelen volt tanú teljes mértékben osztom azokat, amiket Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam a 8. § módosítása tárgyában itt előadott. Ellenben méltóztassék megengedni, hogy én az ilyen lapszusok elkövetésére vonatkozólag enyhítő körülményt soroljak fel, azt tudniillik, hogy a közigazgatási bizottság tárgyalásai heteken keresztül délelőtt négy órás és délután négy órás ülésekben történnek, amikor az agyak kimerülnek, a legfegyelmezettebb agyak is kimerülnek a délelőtt négy órás és délután négy órás ülések alatt, és ezért óva intem is a mélyen t. kormányt, hogy a bizottsági tárgyalásoknak ilyen forszírozott tempóban yaló lefolytatását az ügy érdekében ne méltóztassék kívánni, mert emberileg lehetetlenség, hogy akár az előadó úr, akár az ott jelenlevő miniszteriális tisztviselő urak végig 79. ülése 1929 április 18-án, csütörtökön. ugyanazzal a feszült figyelemmel kísérhessék a tanácskozásokat és a sokszor nem éppen szabályszerű formában, a bizottságoknak a könynyebb formájában történt határozatokat, mint ahogyan az kívánatos. E körülményből adódhattak az olyan jelenségek, amilyenekre most Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam, egy későbbi szakasznál pedig én leszek bátor rámutatni, ahol egy elfogadott bizottsági határozat szintén nem került be a törvényjavaslat szövegébe. A korrekciónak az én megítélésem szerint az lenne a,módja, hogy ezt a szakaszt vissza kellene küldeni a bizottsághoz. (Bródy Ernő: Helyes!) Az én megítélésem szerint ez volna az egyetlen alkotmányos és helyes módszer. Ha a Képviselőház megállapítja, hogy itt egy lapszsus történt, ezt a lapszust másként kikorrigálni nem igen lehet, mint úgy, hogy a szakaszt a bizottsághoz visszaküldjük. En tehát a magam részéről azt szeretném, ha ez az egész szakasz visszakerülne a bizottsághoz és ott újból tárgyalnák és azután kerülne ismét a plénum elé. T. Ház! Abban a felfogásban és véleményben voltam, hogy itt a Budapest székesfőváros összeférhetlenségi szakaszaira való hivatkozás, a kizáró és összeférhetlenségi szakaszok bennfoglaltatnak a törvényjavaslatban. Amit mondani r akartam, az inkább székesfővárosi vonatkozású, tudniillik én a belügyminiszter úr szíves figyelmét^ akartam felhívni arra, hogy már a székesfővárosi összeférhetlenségi pontok sem helytállók egyáltalában, a törvénynek utána kell baktatnia az emberi ravaszságnak úgy, hogy nekünk utána kell baktatnunk törvényhozási szabályozással azoknak az eseményeknek, azoknak a jelenségeknek, amelyek a szé- , kesfővárosi összeférhetlenségi törvényt sok tekintetben hézagossá tették. Így különösen kérem a belügyminiszter urat, méltóztassék megfontolni, vájjon nem kellene-e a játékkaszinók igazgatósági tagjait, krupierjeit, pinkabérlőit^ tisztviselőit és alkalmazottait ugyanúgy kizárni a választhatóságból, mint a nyilvánosházak tulajdonosait, mert hogy azok ilyen erkölcsileg súlyosan megbélyegezhető módon keresett jövedelem mellett "ott üljenek a fórumon és ott vitázzanak velünk és ott akarjanak erkölcsi tisztaság tógájában állani, ez az én megítélésem szerint megengedhetetlen. (Ügy van! jobbfelöl.) En tehát szeretném, ha a belügyminiszter úr az új fővárosi törvényben gondoskodnék arról, hogy a játékkaszinók megrendszabályozásának egy ilyen igen^ hatásos szervezése a törvényben megtörténjék és ezzel lehetetlenné tétessék, hogy játékkaszinókat politikai klubok, vagy olyan társadalmi klubok tartsanak fenn, amelyek súlyt helyeznek arra, hogy az ő vezetőik a törvényhozásnak és a törvényhatóságnak tagjai legyenek. Ha ezt a székesfővárosi törvényben méltóztatik meghozni, ez akkor is érvényes lesz az összes törvényhatóságokra, mert a székesfővárosra való^ utalás ezt lehetővé teszi. Mély tisztelettel kérem a miniszter urat, legyen kegyes ezt a gondolatot akceptálni. Ami Györki Imre t. képviselőtársam fejtegetéseit illeti, aki a kommunistáknak, egy szóval fogom mondani, a kommunizmus miatt elitélteknek választhatóságát kívánja lehetővé tenni, és mély tisztelettel megállapítom, hogy a szociáldemokratapárt itt igen kétszínű politikát követ. A legtöbb esetben élesen elválasztja magát a kommunistáktól (Propper Sándor: Elvi állásüont!) és azt állítja, hogy a kommunizmus miatt a szociáldemokraták szenvednek legtöbbet p\. Oroszországban, más esetben pedig azonosítja magát velük. Mert ha én nem azonosí-