Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-279

214 Az országgyűlés képviselőházának ez a törvényjavaslat, nem vagyok abban a hely­zetben, hogy a törvényjavaslat 8. §-át elfogad­jam és csatlakozom ahhoz a módosításhoz, ame­lyet Farkas István t. képviselőtársam beter­jesztett és amely azt célozza, hogy a 8. § első bekezdése, mint nem helytálló bekezdés töröl­tessék. De különösen hivatkozom arra, hogy e 8. § első bekezdésének törvénybe iktatása hivat­kozással a választójogi törvénynek 10. §-ára, rosszabb helyzetet teremt és reakciósabb intéz­kedést tartalmaz ma 1929-ben, mint ; amilyent tartalmaz az amúgy is reakciós választójogi törvénynek a rendelkezése, amely mint mondot­tam, azt a hibát, amely a 17. §-ában van, a 189. §-ával korrigálja. Kérem tehát az igen t. belügyminiszter urat, amennyiben nem járulna hozzá e sza­kasz első bekezdésének teljes törléséhez, leg­alább vegye át a választójogi törvény 189. §-ának a rendelkezéseit, hogy tudniillik visszaható erőt ne adjon ezen bűncselekményekre és ezál­tal ne fosszon meg egyeseket passzív választói j ogosultságuktól. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Neubauer Fe­renc! Neubauer Ferenc: T. Képviselőház! Vissza­vonom indítványomat és csatlakozom östör Jó­zsef t. képviselőtársamnak indítványához. Elnök: À képviselő úr indítványát vissza­vonja. Következik? Urbanics Kálmán jegyző: Simon András! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; töröl­tetik. Következik? Urbanics Kálmán jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! En mindenekelőtt Jánossy Gábor mélyen t. kép­viselőtársam tegnapi felszólalására kívánok egy mondattal reflektálni és ez az, hogy én az ő beszédének tényleg nem gyorsírói szövege alapján, hanem a lapokban megjelent szövege alapján szupponáltam azt, (Jánossy Gábor: Meghamisították!) amit ő a lapok szerint mon­dott és ehhez a megjegyzéshez és véleményhez fűztem az én elítélő szavaimat, melyek nem a képviselő úr személyét, hanem a gondolatot ítélték el, amelyre azt mondottam, hogy ezek az argumentumok a nők választhatósága ellen nem a kérdést diszkreditálják, hanem azt, aki ilyen nyilatkozatot tett. (Jánossy Gábor: Amit nem tett!) Miután a t. képviselő úr nem tette ezt a nyilatkozatot, ez a nyilatkozatom a kép­viselő úrra egyáltalában nem vonatkozik és ha t. képviselőtársam mégis úgy érezte volna, hogy őt akartam e vágással illetni, kérem ezt meg nem történtnek tekinteni, mert maga az alaptény nem történt meg. (Helyeslés.) A magam részéről mint az összes bizottsági ülésen végig jelen volt tanú teljes mértékben osztom azokat, amiket Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam a 8. § módosítása tárgyában itt előadott. Ellenben méltóztassék megengedni, hogy én az ilyen lapszusok elkövetésére vonat­kozólag enyhítő körülményt soroljak fel, azt tudniillik, hogy a közigazgatási bizottság tár­gyalásai heteken keresztül délelőtt négy órás és délután négy órás ülésekben történnek, ami­kor az agyak kimerülnek, a legfegyelmezettebb agyak is kimerülnek a délelőtt négy órás és délután négy órás ülések alatt, és ezért óva intem is a mélyen t. kormányt, hogy a bizott­sági tárgyalásoknak ilyen forszírozott tempó­ban yaló lefolytatását az ügy érdekében ne méltóztassék kívánni, mert emberileg lehetet­lenség, hogy akár az előadó úr, akár az ott je­lenlevő miniszteriális tisztviselő urak végig 79. ülése 1929 április 18-án, csütörtökön. ugyanazzal a feszült figyelemmel kísérhessék a tanácskozásokat és a sokszor nem éppen sza­bályszerű formában, a bizottságoknak a köny­nyebb formájában történt határozatokat, mint ahogyan az kívánatos. E körülményből adódhattak az olyan jelen­ségek, amilyenekre most Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam, egy későbbi szakasznál pedig én leszek bátor rámutatni, ahol egy elfogadott bizottsági határozat szintén nem került be a törvényjavaslat szövegébe. A korrekciónak az én megítélésem szerint az lenne a,módja, hogy ezt a szakaszt vissza kellene küldeni a bizottsághoz. (Bródy Ernő: Helyes!) Az én megítélésem szerint ez volna az egyetlen alkotmányos és helyes módszer. Ha a Képviselőház megállapítja, hogy itt egy lapszsus történt, ezt a lapszust másként kikorrigálni nem igen lehet, mint úgy, hogy a szakaszt a bizott­sághoz visszaküldjük. En tehát a magam részé­ről azt szeretném, ha ez az egész szakasz vissza­kerülne a bizottsághoz és ott újból tárgyalnák és azután kerülne ismét a plénum elé. T. Ház! Abban a felfogásban és vélemény­ben voltam, hogy itt a Budapest székesfőváros összeférhetlenségi szakaszaira való hivat­kozás, a kizáró és összeférhetlenségi szakaszok bennfoglaltatnak a törvényjavaslatban. Amit mondani r akartam, az inkább székesfővárosi vonatkozású, tudniillik én a belügyminiszter úr szíves figyelmét^ akartam felhívni arra, hogy már a székesfővárosi összeférhetlenségi pontok sem helytállók egyáltalában, a törvénynek utána kell baktatnia az emberi ravaszságnak úgy, hogy nekünk utána kell baktatnunk törvény­hozási szabályozással azoknak az események­nek, azoknak a jelenségeknek, amelyek a szé- , kesfővárosi összeférhetlenségi törvényt sok tekintetben hézagossá tették. Így különösen kérem a belügyminiszter urat, méltóztassék megfontolni, vájjon nem kel­lene-e a játékkaszinók igazgatósági tagjait, krupierjeit, pinkabérlőit^ tisztviselőit és alkal­mazottait ugyanúgy kizárni a választhatóság­ból, mint a nyilvánosházak tulajdonosait, mert hogy azok ilyen erkölcsileg súlyosan meg­bélyegezhető módon keresett jövedelem mellett "ott üljenek a fórumon és ott vitázzanak velünk és ott akarjanak erkölcsi tisztaság tógájában állani, ez az én megítélésem szerint megenged­hetetlen. (Ügy van! jobbfelöl.) En tehát szeret­ném, ha a belügyminiszter úr az új fővárosi törvényben gondoskodnék arról, hogy a játék­kaszinók megrendszabályozásának egy ilyen igen^ hatásos szervezése a törvényben megtör­ténjék és ezzel lehetetlenné tétessék, hogy játék­kaszinókat politikai klubok, vagy olyan társa­dalmi klubok tartsanak fenn, amelyek súlyt helyeznek arra, hogy az ő vezetőik a törvény­hozásnak és a törvényhatóságnak tagjai legye­nek. Ha ezt a székesfővárosi törvényben mél­tóztatik meghozni, ez akkor is érvényes lesz az összes törvényhatóságokra, mert a székesfő­városra való^ utalás ezt lehetővé teszi. Mély tisztelettel kérem a miniszter urat, legyen kegyes ezt a gondolatot akceptálni. Ami Györki Imre t. képviselőtársam fejte­getéseit illeti, aki a kommunistáknak, egy szó­val fogom mondani, a kommunizmus miatt el­itélteknek választhatóságát kívánja lehetővé tenni, és mély tisztelettel megállapítom, hogy a szociáldemokratapárt itt igen kétszínű politikát követ. A legtöbb esetben élesen elválasztja ma­gát a kommunistáktól (Propper Sándor: Elvi állásüont!) és azt állítja, hogy a kommunizmus miatt a szociáldemokraták szenvednek legtöb­bet p\. Oroszországban, más esetben pedig azo­nosítja magát velük. Mert ha én nem azonosí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom