Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-278
202 Az országgyűlés képviselőházánakén interpellációmba a kérdés úgy van feltéve, hogy én arra választ kaptam, ebből természetszerűleg következik, hogy én a kapott választ tudomásul veszem. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen!) A ház a választ tudomásul vette. Következik Malasits Géza képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék, az interpelláció szövegét felolvasni. (Felkiáltások jobbfelől: Halassza el! — Malasits Géza: Nem lehet elhalasztani!) Szabó Zoltán jegyző (olvassa) : «Interpelláció a belügyminiszter úrhoz a földmunkások zaklatása tárgyában. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a ceglédi és törteli földmunkásokat bolsevizmus ürügye alatt napokon keresztül zaklatták azért, mert a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége kötelékében szervezkedni akartak ? Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni a tekintetben, hogy a szervezkedni akaró földmunkásság indokolatlan zaklatása megszűnjék és ez a réteg is szabadon szervezkedhessen gazdasági érdekei megvédelmezése céljából? Budapest, 1929. április 16. Malasits Géza s. k., képviselő.» Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Malasits Géza : T. Képviselőház ! Ha az a kérdés, amelyben én ma interpellálni kívánok, nem keltett volna és nem keltene ma is akkora izgalmat a földmunkások körében, mint amekkorát kelt, én szívesen kértem volna a t Házat, engedje meg, hogy az interpellációmat más napon mondhassam el, minthogy azonban, amint mondom, meglehetős izgalommal tárgyalják az egész országban azokat a dolgokat, amelyek a közelmúltban Cegléden és Törtelen történtek, ennélfogva kénytelen vagyok az interpellációmat előterjeszteni. A Ház minden tagja emlékezni fog arra> hogy április elején úgy a budapesti újságokban, mint a vidéki lapokban, nemkülönben a rádióban is köztudomására adták az ország népének, hogy a ceglédi rendőrségnek, az abonyi csendőrséggel karöltve, hosszabb izgalmas nyomozás után sikerült egy, az egész Alföldre kiterjedő kommunista összeesküvést felfedezni. (Farkas István: Egy szó sem igaz belőle!) Ez a lapokban pertraktáltatott, s hozzá volt téve az is, amit ilyenkor természetesnek talál minden félénk polgár, hogy a rendőrség és a csendőrség a szükséges házkutatásokat megejtette és ez alkalommal rendkívül sok kompromittáló adatot talált arra nézvt j , hogy az össze esküvés szálai az egész Alföldre kiterjednek. T. Ház! Letartóztatások is történtek éspedig letartóztattak Törtelen 25 vagy 30 embert, egészen pontosan nem tudom megmondani a számot, Cegléden is néhányat és elvitték őket a rendőrségre, — ami természetesen ugyancsak a lapokban szellőztetve volt. A rendőrség a kihallgatásokat megkezdte és csodák csodája, a letartóztatottaknak a felét már a rendőrség kénytelen volt elbocsátani, egy részét — amint értesültem — a törvényszók, illetőleg az illetékes bíróság elé állították- (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ötöt!) A vizsgálóbíró az első kihallgatás után rögtön szabadlábra helyezte Őket, és ha jól vagyok értesülve, Törtelen hárman és Cegléden ketten maradtak letartóztatásban ; pontosan nem tudom, hogy mennyien! mert, sajnos, ezt nem sikerült megtudnom. Az egész ország tele van annak hírével, hogy újra kommunista lázadás történt, nézzünk tehát 278. ülése 1929 április 17-én, szerdán. a hátterébe annak, hogy mi is van itt tulajdonképpen. A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége egy, kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal bíró szakszervezet, amely az utóJsó kormány hatósági jóváhagyással ellátott szakszervezeti alapszabályait 1927. április 23 án kapta meg. Ehhez a ceglédi és a törteli munkások azzal a panasszal jöttek, hogy az idén a szőlőbirtokosok rendkívül alacsony munkabéreket kínálnak nekik; eleinte 1 pengő 50 filléres napibért, majd később, amikor látták, hogy 1 pengő 50 fillérért nem áll senki sem kötélnek, 2 pengő napibért ajánlottak fel, amit természetesen a mai drágaság mellett, a megélhetés mai költségei mellett ezek a munkások túlalacsonynak tartottak. PJzek azután a Földmunkás Szövetséghez fordultak azért, hogy egy helyicsoportot alakítsanak, amely helyicsoport keretén belül igyekeznek majd úgy, ahogyan az ipari munkások teszik azt helyicsoportjaik keretén belül, érdekeiket megvédeni. A szakszervezet, illetőleg a Magyarországi Földmunkások Szövetsége annak rendje és módja szerint 1929. január 26-án a ceglédi m. kir. államrendőrségnek a gyűlést bejelentette és ennek a gyűlésnek napirendjére kitűzte első pontként a Magyarországi Földmunkások Szövetsége céljának, szükségességének és alapszabályainak ismertetését ; második napirendi pontul a szövetség helyicsoportjának megalakítását és az ideiglenes vezetőség megválasztását ; harmadik pontul az esetleges indítványokat. Ezt a bejelentést szabályszerűen aláírva benyújtották a ceglédi rendőrség vezetőjének, Kulin tanácsos úrnak, aki közismert arról, hogy Magyarországon talán senki sem kezeli oly kíméletlenül a munkások gyülekezési jogát, mint éppen ő. Ennek az úrnak viselt dolgai tekintetében már egyszer voltam bátor a belügyminiszter úrhoz interpellációt intézni. Erre a január 26-án kelt bejelentésre 1929. január 30-án meg is érkezett a válasz, a véghatározat (Olvassa): «A gyűlés megtartását megtiltom. A gyűlés megtartását meg kellett tiltanom elsősorban azért, mert a közrend és a köznyugalom szempontjából kifogás alá esik, mivel a város közönségének legszélesebb körében és a földmunkások körében lefolytatott puhatolás eredménye szerint a kért gyűlés megtartása izgalmat keltene (Graefl Jenő: Természetes!) és a köznyugalmat zavarná; másodsorban azért, mert a kérést aláíró egyének legtöbbje nem tekinthető a gyűlés rendjéért felelősséget vállalásra alkalmas egyénnek, ugyanis a beszerzett adatok szerint az aláírók, akik a szervezetet képviselik, legtöbbje vagy a kommunizmus alatt, vagy előtt, vagy után elkövetett cselekményei miatt büntetett előéletű, vagy a belügyminiszter úr által haza- és nemzetellenes magatartás miatt feloszlatott Mátyás Király Olvasó Egyletnek tagja volt, vagy egyáltalában nem földmunkás, hanem egyébb foglalkozást űző olyan egyén, akinek a földmunkásokkal semmi érdekközössége nincs. Kézenfekvő tehát, hogy így az illetők kezdeményezése és vezetése mellett rendezett szervezkedés nyugtalanságra és izgalomra ad okot nemcsak a jobbmódú polgárság, de a vagyontalan földmunkások körében is Cegléden, ahol a belügyminiszter úr által jóváhagyott alapszabályokkal működő ú. n. Ceglédi Földmunkások Egyesülete már van, amely a földmunkások szellemi és gazdasági érdekeit képviseli . . . stb . . , megbízható és így tovább.» Az elutasító végzést az egyesület megfellebbezte. Fellebbezésében felhozza, hogy neki nincsen tudomása és nem is lehet tudomása arról, hogy hol és mely körben folytatta le a rendőrkapitányság azt a puhatolást (olvassa) : «amelynek
