Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-278

Az országgyűlés képviselőházának 2 miniszter úr, aki személyesen járt 1926-ban Bihar megyében (Jánossy Gábor : Tudja azt a miniszter úr !), ha most visszajönne oda, egészen más hangokat hallana. Az utóbbi nyolc esztendő megint visszavetette a mi gazdáinkat, mind a kisebbeket, mind a nagyobbakat. Egymásután eladósodnak, egymásután tönkremennek és a szó szoros értelmében megbuknak. Ilyen körülmények között kérem én az igen t. földmivelésügyi miniszter urat, méltóztassék nyilatkozni itt és nem a párthelyiségben és a pártkörben, az iránt, hogy mitévők legyünk, mit tegyenek a községek, mit tegyenek az egyes gazdálkodó polgárok, hova forduljanak, mit reméljenek ? Méltóztassék tájékoztatni a nagy nyilvánosságot, hogy mit tett eddig az igen t. kormány a fagykár következtében és mi a szándéka a fagykár ellensúlyozására ? Elnök : A földmivelésügyi miniszter úr kíván nyilatkozni. Mayer János földmivelésügyi miniszter : T. Ház ! Azok a súlyos fagykárok, amelyeknek tárgyában a t. képviselő úr interpellál, szerencsére nem az egész országra, csak az ország egyes vidékeire terjednek ki. A dunántúli vidéken ugyanis vastag hótakaró födte és védte a vetést, ott fagykár abszolúte nincsen, míg ellenben a Tiszántúl és az ország keleti részében gyenge hótakaró fedte a földet és így az őszi vetések nagy mérvben károsodtak. Amikor a hóolvadás után, március 15-én az első vetésjelentésem megjelent, abban még jeleztem azt, hogy a fagykárok abban az időben megállapíthatók nem voltak. Az ezután következő vetés jelentésem, amely március 30~án jelent meg, még szintén nem volt olyan, amely aggodalomra adott volna okot. Közvetlenül a március 30-án megjeleut vetésjelentés után következtek be azonban a kései 6—8—10 fokos száraz fagyok, (Felkiáltások a jobboldalon és a középen : Éjjeli fagyok !) amelyek teljesen tönkretették az ellenálló képességében egyébként is megtámadott gyenge búzapalántát. Az előző vetésjelentés idején ugyanis annak ellenére, hogy a szokatlan hideg a búzavetés sását, levelét leperzselte, a búzapalántának gyökere és szíve még zöld és ép volt, s a vetésjelentés utalt arra, hogy egész bizonyosra vehető, hogyha jól fordul az idő és kitavaszodik, bekövetkeznek a meleg, napos idők, bár a levél leperzselődött a vetésről, ezeket a károkat a vetés még nagy mérvben kiheverheti. A kései fagyok azonban ezt a feltevést teljesen halomra döntötték. Innen van az, hogy az előző nem éppen hátrányos vetés jelentés ellenére ezek a súlyos károsodások bekövetkeztek. Folyó hó 13-án távirati utasítást adtam összes gazdasági felügyelőimnek, vármegyei és járási gazdasági felügyelőimnek, hogy távirati úton tegyenek jelentést a vetések állásáról a működésük körébe tartozó körzetekről. Ezek a távirati jelentések ma déli 12 órára érkeztek be és ezeknek a távirati jelentéseknek alapján fogom ma kiadui rendkívüli vetés jelentésemet, amely már azután egy kissé tisztább képet nyújt azokról a nagymérvű károkról, amelyek megállapíthatók a szokatlan fagy következtében. A távirati jelentésekből a következők tűnnek ki : Abauj-Torna megyében búzában 35%, rozsban 5% a fagykár. Borsod, Gömör, Kishont vármegyékben búzában 25%, rozsban 20—25% a fagykár. Heves megyében a hevesi és tiszafüredi járásokban 40%, Zemplén megyében a bodrogközi, szerencsi, tokaji, sátoraljaújhelyi járásokban búzában 35—60%, rozsban 10% a megállapítható kár. Az alföldi vármegyék közül Békés megyében őszi búzában 20%, rozsban 5%, Bihar megyében búzában 60%, rozsban 40%, Csanád, Arad, Torontál egyesített vármegyékben búzában 15%, rozsban nincs kár. Csongrád vármegyében búzában 20%, 3. ülése 1929 április 17-én, szerdán. 197 rozsban nincs kár. Jász-Nagykún-Szoinok vármegyében búzában 20%, rozsban nincs kár. Szabolcs vármegyében búzában 66%, rozsban 20% a kár, Szatmár, Bereg, Ugocsa vármegyében búzában 25%, rozsban 10%. Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegyében a pomázi, a váci, a kúnszentmiklósi járásban búzában 5%, rozsban pedig abszolúte nincs kár. Hajdú vármegyében mintegy 20.000 katasztrális hold őszi vetés kiszántásra fog kerülni. A jelentések azonban egybehangzóan megállapítják, hogy a legutóbbi tavaszi napok és esőzések jótékonyan hatottak és a megmaradt vetések igen szép fejlődésnek indultak. Ami a többi vetéseket és károkat illeti, pozitív megállapításokat még nem lehet eszközölni, mert hiszen az időjáráson fordul meg azután, hogy a megmaradt búzapalánták, a megmaradt vetések képesek-e fejlődni, és mint fognak fejlődni. Természetes a dolog, hogy repcében és őszi árpában 100°/o a kár. Az nem tudott ellentállni a fagynak és teljesen kifagyott, azokban a vármegyékben, amelyeket itt bátor voltam felsorolni. Ami azt a kérdést illeti, hogy mi a teendő és mit tett ezután a földmivelésügyi minisztérium erre a kérdésre a következőkben vagyok bátor a t. képviselő urat és a t. Házat tájékoztatni, Amikor az első károsodásról tudomást szereztem, amikor ezt meg tudtam állapítania leggyorsabban intézkedtem, hogy a jelentések naponként jöjjenek be hozzám. Amikor a károk pozitív megállapítást nyertek, akkor a pénzügyminiszter úrhoz, illetőleg a minisztertanácshoz fordultam, és a pénzügyminiszter úr, illetőleg a minisztertanács rendelkezésemre bocsátott burgonya vetőmag céljaira 600.000 pengő hitelt, egyéb tavaszi vetőmagvak céljaira pedig 2 millió pengő hitelt. A károsult gazdáknak az volt a kívánságuk, hogy központilag beszerzett vetőmagot utaljanak ki részükre és juttassanak minden károsult gazdának. Az előrehaladott idény következtében nem volt fizikai idő ennek az akciónak lebonyolítására és nem is tudtam belemenni egy ilyen akcióba, mert hiszen elkéstünk volna és kimaradtunk volna — hogy így fejezzem ki magamat — a vetési időből, Olyanformán intézkedtem tehát, hogy az említett összeget a váimegyék főispánjainak bocsátottam rendelkezésére a károsodás mérvéhez képest és olyértelmű rendelkezést adtam ki, hogy a gazdasági felügyelő javaslatára a főispán elnöklete alatt megalakított bizottság fogja elbírálni egyénenként a károsodás mérvéhez képest a vetőmagkölcsönre vonatkozó igényt és rövid úton fogják ezeket a kamatmentes kölcsönöket kiutalni. A vetőmaghitel ugyanis kamatmentes és október 31-ig kell visszafizetniök a gazdáknak. Megjelöltem továbbá a főispánoknak leadott rendeletemben azt, hogy hol található, illetve hol szerezhetik be a csiraképes, jó és megbízható vetőmagot. (Helyeslés a jobboldalon.) Utasítottam a főispánokat, hogy rövid úton iparkodjanak beszerezni ezeket a vetőmagvakat. A minisztertanácson történt előterjesztésem alapján a kereskedelmi miniszter úr volt szíves hozzájárulni, hogy ezek a vetőmagvak soronkívül, gyorsteheráruként szállíttassanak és juttattassanak rendeltetési helyükre. (Helyeslés.) T. Ház ! Igen sok aggodalomra ad okot az a körülmény, hogy különösen a góréban telelt tengeri rendkívüli sokat veszített csíraképességéből. Az ország különböző részein csíráztató kísérleteket is eszközöltettem. Ezek a kísérletek rendkívül hátrányos eredményt mutatnak fel. Vannak egyes helyek, ahol nem ért be tökéletesen a kukorica, és 90%-ig veszítette el csíraképességét. Ahol zárt területen, vagy padláson volt azonban