Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-278

188 Az országgyűlés képviselőházának ségek, másrészt az 1925-ös rendelet kimondotta azt az alapelvet, hogyha valamely lakás, amely kötött forgalom alatt van, gazdát cserél, — például kihal belőle a lakója, vagy a lakást bármely más módon, szabad akaratából az illető elhagyja, — akkor a lakás a kötött forgalmi állapotból átkerül a szabadforgalmi állapotba. Ennek az eredménye az a statisztika, amelyet csak két számban, a kezdő és végső számban leszek bátor ismertetni. Budapesten szabadforgalmú lakás volt 1924. végén, 1925. elején 979, 1928. novemberében volt 21.785. Méltóztatnak látni tehát, hogy jelentékehyen emelkedett a kötött forgalomból a szabad forgalomba automatikusan átkerülő lakások száma. Mindamellett, ha ezt a 21.000-es, közel 22.000-es számot viszonyítjuk a Budapesten bérbeadott lakások össz-számához, a 187.000-es számhoz, akkor méltóztatik látni, hogy Budapesten a kötöttségnek még mindig nagyon nagy a jelentősége, mert szabadforgalomban az Összes bérbeadott lakások 11-5%-a van és a többi 88*5% kötött forgalom alatt van. Eminens érdeke tehát a lakosságnak, hogy ez a kérdés minő módon kezeltetik. A vidéki városokban 1924. év végén volt szabadforgalmú lakás a tulajdonosok kezében 20.460 és most, 1928. novemberében ugyanezekben a városokban van 102.974 szabadforgalmú lakás, ami viszonyítva az összes bérbeadott vidéki városi lakások számához, a 191.000-hez, kitesz 54%-ot. A vidéken tehát sokkal nagyobb méretben haladt elő a szabadforgalomba való áttérés, mint a székesfővárosban. Legyen szabad most még azt megemlítenem, hogy éppen azért, mert a gazdasági helyzet nem változott előnyösen és éppen azért, — mint helyesen méltóztatott megállapítani — mert a lakosság nem rendelkezik még azokkal a lehetőségekel egyrészt gazdaságilag, másrészt a rendelkezésére álló lakások számában, hogy könynyedén lehetne a lakásoknak legjobban lakott kategóriáit felszabadítani, a kormány a felmondás szempontjából sem kíván ehhez a kérdéshez hozzányúlni, kivéve egyetlen egy pontot, a hatszobás és ennél nagyobb lakások kérdését. (Elénk helyeslés.) Kizárólag csak a hatszobás és ennél nagyobb lakások kerülnek tehát félévi hatállyal felmondás alá, úgy azonban még ebben az esetben is, hogy amennviben az illető lakás bérlője az 1917. évi alapbérnek 100%-át — tehát 100 egységért 116 egységet — felajánl a ház tulajdonosának, a háztulajdonos tartozik őt megtartani annak a lakásnak háboríttatlan bérletében egészen addig, amíg Budapesten vagy vidéken a kötöttségnek legutolsó .foszlánya is el nem tűnik. Hogy ez mikor lesz, errevonatkozólag a kormány nem kíván és nem is tud nyilatkozni. Hogy ennek mi a jelentősége, erre nézve legyen szabad megint egy rövid statisztikát felolvasnom. Budapesten van egyszobás lakás 112'931 — talán csak kerek számokban fogom olvasni — kétszobás lakás van 55-000, háromszobás van 24-000, négyszobás 10*700. ötszobás 3800, hatszobás — ez érdekel most bennünket — van 1325, hétszobás van 513, nyolcszobás van 183 és nyolcszobásnál nagyobb lakás van 208; öszszesen tehát a most számba jövő kategóriák száma a 6—7—8 és több szobás lakások száma 2229. Ennek legnagyobb része a háztulajdonosok kezében van, ők maguk laknak saját házukban ilyen nagy lakásban. Ez kitűnik abból is, bár erre biztos statisztikám nincs, hogy p. o. tisztviselő ilyen lakásokban lakik: 6 szobás lakásban 267, 7 szobás lakásban 83, 8 szobásban 27 és ennél több szobás lakásban 33. Ha 278. ülése 1929 áptilis 17-én, szerdán. figyelembe vesszük, hogy minő javadalmazási viszonyok között vannak a magyar tisztviselők, teljesen kizártnak tartom, hogy a 410 lakásban lakó tisztviselő között jelentékeny számmal legyenek olyanok, akik bérben laknak és nem saját házukban, mert hiszen nem volnának képesek megfizetni az ilyen nagy lakások bérét. Ha nézek egy másik kategóriát, az iparosokét és kereskedőkét, akkor azt látom, hogy iparos és kereskedő együtt számítva: 6 szobás lakásban lakik 134, 7 szobásban 46, 8 szobásban 17

; ennél több szobás lakásban 12, összesen tehát iparos és kereskedő 209. Ez a szám tulajdonképpen nagyon lesújtó, mert hiszen a még nem nagyon hosszú idővel ezelőtt, a pár évti: zeddel ezelőtt hatalmas iparos- és kereskedőosztály vagyonban egészen más viszonyok között élve, természetesen egészen más lakásigényeket tudót a maga részére megszerezni. Most line, ennek a két osztálynak is vagyoni leromlását mutatja ez a kicsi szám, amely hihetetlenül a tisztviselők arányszáma alá került, mert hiszen ilyen lakásban 410 tisztviselővel szemben Budapesten csak 209 iparos és kereskedő lakik azonos körülmények között. (Mattá Árpád: Bankdirektorok 1) Mindenki benne van! Ha nézem a kihatását tehát a 6 és ennél több szobás lakások felszabadításának, azt hiszem, hogy az — különösen ilyen kautálé mellett — nagyobb megrázkódtatást sem fog okozni. Ami illeti már most a többi változtatásokat, amelyek a tervezett lakásrendeletben,-ha a kormány hozzájárul, érvénybe lépnek, bátor vagyok megemlíteni, hogy magának a háztulajdonosnak saját házába való bejutását iparkodnak a rendeletben megkönnyíteni. Azt hiszem, ! ez is olyan elv, melyet feltétlenül és minden körülmények között honlorálni kell. Erre vonatkozólag szintén bátor vagyok a helyzetet annyiban — először^ elvileg — vázolni, hogy mit tervezünk ezen a téren. Először tehát: a háztulajdonos, ha a kötöttség okán nem tudott eddig saját házába lakni, a most érvényben levő rendelettel ellentétben abban az esetben is felmondhat egy lakónak saját házában, ha az illető háztulajdonos nem abban a városban vagy helységben lakik, amelyben az ő háza van, amelybe be akar költözni tözni. A 8888. számú rendelet tudniillik _ ezt a felmondási jogot csak arra .az esetre adja meg a háztulajdonosnak, ha a háztulajdonos ugyanabban a városban lakik bérlakásban, amely városban vagy helységben saját háza van. Most tehát ezt tágítani kívánjuk. (Egy hang a jobboldalon: Tanyákra is vonatkozik ezf) Természetesen most a tanyák is bekerülnek ebbe a kategóriába. Azután itt van az öröklakások kérdése, itt van a szövetkezeti és társasházak kérdése. Ezeknek is meg akarjuk könnyíteni, hogy bejuthassanak a méregdrága pénzen esetleg megvásárolt öröklakásba, hogy a háztulajdonrészletbc be juthasson a tulajdonos és ne legyen kénytelen maga is bérlakásban tengődni. Van azonban valami különbség, t. Ház, éppen szociális szempontból és azért, hogy ne lehessen ezt az engedménvt visszaélésre felhasználni. A háztulajdonos tehát, hogy saját házába bemehessen, felmondhat egy lakójának, és ha ő nem szab ad forgalmú lakásban lakik most, a felmondás pillanatában, ezt a lakását köteles felajánlani felmondás alá kerülő lakójának. Hogy az illető elfogadja-e, vagy nem, az az ő dolga, a háztulajdonos azonban, akinek házából ez a másik háztulajdonos ki fog költözni, köteles